e-világ
Globális generációk, avagy együtt egy igazságosabb világért
Több hazai településen még be sem fejeződött az árvíz okozta károk helyreállítása, máris egy újabb katasztrófával állunk szemben.
A vörösiszap-katasztrófa okainak, illetve annak feltárása, hogy történt-e emberi mulasztás, gondatlanság, a hatóságok feladata, de egyvalamire mindnyájunkat újra figyelmeztet október 4-e: felelősségünk van egymás és az egész teremtett világ iránt. Ahogy már többször is megtapasztalhattuk az elmúlt század során, nemcsak a természet erőinek vagyunk olykor kiszolgáltatva, hanem saját emberi tevékenységünk (ipar, gazdaság) és a politikai érdekek gátlástalan érvényesítése is veszélyt jelenthet embertársaink és a környezet számára.
Többször bizonyítottuk már, hogy a bajban képesek vagyunk összefogni. Legalább ilyen fontos azonban egymástól tanulni – határainkon belül és a határokon túl egyaránt –, hogy jobban megismerjük és megértsük egymást; és az egyéni érdekérvényesítés helyett előtérbe kerülhessen a szolidaritás.
Ennek jegyében indult útjára a 72 óra kompromisszum nélkül elnevezésű szociális akció (erről lapunk 12. oldalán olvashatnak beszámolót – a szerk.), és ennek jegyében hirdette meg – Ausztriával, Németországgal és Dél-Afrikával együttműködve – a magyarországi BOCS Alapítvány a Globális generációk című, három éven át tartó képzését. Jelmondata: „Együtt egy igazságosabb világért”.
Kifejezetten ötven év felettieket várnak egy olyan szellemi, lelki kirándulásra, amelynek során megoszthatják élettapasztalataikat különböző kultúrákból érkező embertársaikkal – felismerve azokat a vonásokat, amelyek összekötnek vagy éppen elválasztanak minket. Fontos, hogy tisztában legyünk a globális változásokkal és problémákkal, amelyek a közvetlen környezetünket is érintik, és amelyeket nem lehet megoldani globális szemléletmód nélkül.
Azért fokuszálnak kifejezetten erre a korosztályra, mert egyrészt az arányuk növekedik a társadalomban, másrészt olyan élettapasztalattal rendelkeznek, amelyet hasznosítani lehet a döntéshozatal során.
Évente öt műhelymunkát (workshopot) tartanak (ebből kettő már lezajlott), minden évben egyszer pedig találkoznak a partnerországok képviselői.
A program során a résztvevők megismerhetik azokat a lehetőségeket, amelyekkel – saját, helyi környezetükből – hatékonyan tudják támogatni a fejlődő országokban élő embereket. Ezen felül úgynevezett multiplikátorképzést tartanak vezetői, döntéshozói pozícióban lévőknek, illetve tanárok, lelkészek, sajtósok számára is, akik érdeklődnek a téma iránt, és szeretnének részesei lenni a fejlesztési politika kialakításának. A 2010-es év témája: (Hideg)háború és béke, (köz)biztonság.
A programokon való részvétel ingyenes. (Bővebb információ és jelentkezési lap a http://global-generation.org illetve a http://bocs.eu honlapon érhető el.)
A fent említett program – többek között – törekszik az Egyesült Nemzetek Szervezetének 2000-ben rendezett csúcstalálkozóján megfogalmazott millenniumi fejlesztési célok megvalósítására is.
A világ nemzetei nyolc fejlesztési célt határoztak meg, ezek egyike szerint tizenöt év alatt felére csökkentenék a súlyos szegénységet, azaz a napi egy dollárnál (jelenleg 1,25 dollárnál) kevesebből élők legalább egymilliárdos tömegét. (A szegénység mértékének és mélységének mutatói alapján Magyarország az unió tagországai között a középmezőny alján foglal helyet.) Erre hívja fel a figyelmet október 17-e, melyet az ENSZ közgyűlése 1992 decemberében a szegénység elleni küzdelem világnapjává nyilvánított. (Hazánkban 1996 óta emlékeznek meg róla.)
Ma már sokféle módon segíthetünk egyházi, állami és civil szervezetek keretei között is. Eszünkbe juthatnak Jézus szavai is: „Amit tehát szeretnétek, hogy az emberek veletek cselekedjenek, ti is ugyanazt cselekedjétek velük…” (Mt 7,12)
JCsCs