Evangélikus Egyház
- Online újságok
- Dunántúli Harangszó
- Archívum
- 2004
- 1
- Ha hideg a templom...
Egyéb
Ha hideg a templom...
(Téli gondok építészszemmel)
| (Képünkön az épülő súri gyülekezeti ház tervrajza látható.) |
A legtöbb templom ilyenkor, télvíz idején bizony nagyon hideg. Régen is az volt, de akkor a lakásokban sem volt központi fűtés. Ma kényesebbek is vagyunk, meg igényesebbek is.
A gyülekezetek egy részében az a rend, hogy karácsony kivételével kisebb, jobban fűthető teremben tartják az isten-tiszteleteket. Sajnos a falvak népe úgy elfogyott, hogy télen egy nagyobb szoba is elég.
Nagyobb helyen sorban kísérleteznek a különböző fűtési módokkal, mert vagy hiányzik a téli templom, vagy a nosztalgiázó – és gyakran bundába burkolózó – idősek nem értékelik a szerényebb megjelenésű – de melegebb – gyülekezeti termet.
Egyszerűbb templomokban bevált a több gázkonvektor beépítése, amelyet a szertartás előtt fél nappal azért már be kell kapcsolni. Elterjedtek a padokba épített villany hősugárzók vagy a legolcsóbb, kis fogyasztású villamos fűtőfólia is, amelyet az ülésdeszka aljára szerelnek. Ezek azonban valójában csak a lábat vagy a pad lapját melegítik, az ember feje ettől még fázik. Vannak a térbe felfüggeszthető hősugárzók is, ezek azonban nem szépek, és inkább ipari csarnokra emlékeztetnek. Pedig hatásuk jó, mert ellensúlyozzák a falak hideg sugárzását. Tudni kell azonban, hogy azonos hőmennyi-ség előállítása villannyal kb. 5-6-szor annyiba kerül, mint gázzal. (A fűtés esetén csak egy megoldás veszélyes, a palackkal összeépített gázfűtés. Ennél az égéstermékek és a pára a helyiségbe jut, így rontja a levegőt.)
Az utóbbi időben több helyen is próbálkoznak a templom hőszigetelésével. Érthető, hisz a tévé és az újságok versenyt hirdetik a jobbnál jobb hőszigetelő üvegezésű és gumitömíté-sű ablakokat és a falak, födémek hőszigetelését javító habo-kat. Ahol kipróbálták, nemigen dicsekednek az eredménnyel. Ezek az anyagok a folyamatosan fűtött lakások, középületek hőveszteségének csökkentésére szolgálnak. A mi evangélikus templomainkat azonban a hét 168 órájából csak 2-3 óra hosz-szat fűtjük. A 165 óra alatt lehűlt falat, padlót, mennyezetet, de még a padokat sem lehet 2-3 óra alatt felfűteni. Akkor meg hol van az a hőmennyiség, aminek a folyamatos távozását e korszerű anyagokkal meg akarnánk akadályozni?
A szombathelyi templomnál egy tapasztalt épületgépésszel becsültük a hőháztartás adatait. A belső tér levegőjét 12 °C-ra kb. 40 KWó energiával fel lehetne fűteni. A falak és a bútorzat azonban úgy sugározza a hideget, mint a cserépkály-ha a meleget. Ahhoz, hogy azok belső felületét is 12 °C-ra felfűtsük 1400 KWó energia kellene. Ez heti pár órás fűtéssel megoldhatatlan. Ha a templom folyamatosan temperált lenne; az ablakokon, falakon át történő hőveszteség óránként 40 KW energiával pótolható lenne. Jó hőszigeteléssel ez 10 KW-tal csökkenthető. De szakaszos felfűtés esetén az 1400 KWó helyett 1390 KWó nem nyereség, sőt értelmetlen erőlködés.
Azt reméljük, idővel megvalósul egy nagyon enyhe folyamatos fűtés a falak mellett vezetett fűtéscsövekkel. Ez csökkentené a hidegérzetet, és a falakat szárítaná, ezzel a díszítő festést is védené.
Látható, hogy szerény temperálás is sokat segít egy régi és nedvességre érzékeny épület szerkezeteinek.
Mit jelent viszont egy szakaszosan fűtött helyiségnél a tömítés és a hőszigetelés? Láttuk, hogy a fűtésben nem sokat segít. Szakszerűtlen alkalmazása viszont sokat árthat. Hogyan?
Ha egy famennyezetre hőszigetelést terítenek, majd a porhótól félve fóliával letakarják, a felszálló pára a fólián kicsapódik és a fára visszafolyik. Az a rendszeres nedvesedés miatt elgombásodhat. (Egy hagyományos deszkázott, sározott vagy boltozott mennyezeten a pára áthalad, és a padlástérből távozik.) Hasonlóan káros a falakra szorosan felszerelt falambéria is vagy az omladozó falat eltakaró csempeburkolat. Ezek nehezítik a fal szellőzését, mögöttük feljebb megy a nedvesség. A lambéria akkor szakszerű, ha a faltól 8-10 cm-re elhúzva alul is, felül is szellőzőnyílást hagyunk, és leemel-hető, lehajtható, hogy mögötte a rést takarítani lehessen. Az viszont igaz, hogy a jó faburkolat csökkenti a hidegérzetet.
Ha a falhoz szorosan hozzáépítjük a bútorzatot, az is hasonló okból káros, és még a gombásodás forrása is lehet.
Tilos a padozatra PVC burkolatot teríteni. Alatta vizes, penészes lesz a burkolat és a falba szorul a pára.
Ha az ablakokat gumival tömítjük, az a minimális légmozgás sem marad meg, ami a nedvesedő falak páraháztartását egyensúlyban tartotta. A fal fog elnedvesedni. Nem véletlen, hogy régi penészesedésre hajlamos falaknál mindig mészfestést tanácsolnak. Azon átmegy a pára. A boltozatok tetején kör alakú nyílást szoktak hagyni. Az is szellőztetett.
Nem az a cél persze, hogy átfújjon a szél az ablakokon. De még a folyamatosan fűtött lakásoknál sem szabad a szellőzést teljesen lefojtani. Gondoljunk arra, hogy az összes autó ablaka egyrétegű, és a fejünkhöz milyen közel van. Mégsem kezdték el ezeket hőszigeteltre lecserélni, inkább fűtenek.
Azt persze ne várjuk, hogy a hőszigetelt termékek gyártói e szerkezetek hátrányát is ismertetik. Ők eladni akarnak. Mi viszont gondolkodjunk, és legyünk mértéktartóak. Az utólagos falszigetelések költségén egy évtizedig lehet fűteni.
Mi tehát a megoldás, ha hideg a templom? Fűteni kell. De nemcsak a szertartás alatt, hanem vagy kis teljesítménnyel folyamatosan, vagy már fél-egy nappal az istentisztelet előtt Csak így lehet mérsékelni a hidegsugárzás okozta rossz közérzetet. (Ahol északon fatemplomokat építenek, ott ez sokkal kisebb gond. Könnyűszerkezeteknél is, csak az meg kicsit ideiglenes hatású.)
A fűtésnek azonban ára van. Mégis megéri, mert hiánya a templom épületszerkezeteinek árt, és a gyülekezet egy részét meg elidegeníti a téli templomlátogatástól.
Vincze Csaba (építészmérnök, Szombathely)
Regionális hozzárendelés:
Szombathelyi Evangélikus Egyházközség
|