Archívum
Rovatoló
Keresés
Vonalvég
DH logo
Legfrissebb
Előfizetés
Egyházkerület
Evangélikus honlap

Rovatoló
Hírek - Lelki táplálék - Fáklyafény - Aktuális - Egyháztörténet - Iskoláink - Megkérdeztük - Könyvbemutató - Gyermekoldal - Versek - Egyéb - Visszhang - Pályázatok - Arcképcsarnok

Hírek
Egyházkerületünkben történt
Lelki táplálék
Igehirdetések, áhitatok, meditációk
Fáklyafény
"Szent igédnek fáklyafénye" - gondolatok az egyházi esztendő heti igéiről
Aktuális
Az eltelt hónap aktuális témája
Egyháztörténet
Válogatás egyházkerületünk múltjából
Iskoláink
Beszámolók oktatási intézményeink életéből
Megkérdeztük
Interjú érdekes emberekkel aktuális témákról
Könyvbemutató
Egyházkerületi és egyéb fontos kiadványok bemutatása
Gyermekoldal
Rejtvények, gyerekírások, gyerekrajzok
Versek
Irodalmi illusztrációk
Egyéb
Minden más
Visszhang
Szerkesztői üzenetek, levelek, reagálások
Pályázatok
Egyházkerületi pályázatok, díjak
Arcképcsarnok
Ismert lelkészek és nem-lelkészek
Evangélikus Egyház - Online újságok - Dunántúli Harangszó - Archívum - 2004 - 1 - Ha hideg a templom...

Egyéb

Hozzászólás a cikkhez

Ha hideg a templom...

(Téli gondok építészszemmel)

(Képünkön az épülő súri gyülekezeti ház tervrajza látható.)
A legtöbb templom ilyenkor, télvíz idején bizony nagyon hideg. Régen is az volt, de akkor a lakásokban sem volt központi fűtés. Ma kényesebbek is vagyunk, meg igényesebbek is.

A gyülekezetek egy részében az a rend, hogy karácsony kivételével kisebb, jobban fűthető teremben tartják az isten-tiszteleteket. Sajnos a falvak népe úgy elfogyott, hogy télen egy nagyobb szoba is elég. Nagyobb helyen sorban kísérleteznek a különböző fűtési módokkal, mert vagy hiányzik a téli templom, vagy a nosztalgiázó – és gyakran bundába burkolózó – idősek nem értékelik a szerényebb megjelenésű – de melegebb – gyülekezeti termet. Egyszerűbb templomokban bevált a több gázkonvektor beépítése, amelyet a szertartás előtt fél nappal azért már be kell kapcsolni. Elterjedtek a padokba épített villany hősugárzók vagy a legolcsóbb, kis fogyasztású villamos fűtőfólia is, amelyet az ülésdeszka aljára szerelnek. Ezek azonban valójában csak a lábat vagy a pad lapját melegítik, az ember feje ettől még fázik. Vannak a térbe felfüggeszthető hősugárzók is, ezek azonban nem szépek, és inkább ipari csarnokra emlékeztetnek. Pedig hatásuk jó, mert ellensúlyozzák a falak hideg sugárzását. Tudni kell azonban, hogy azonos hőmennyi-ség előállítása villannyal kb. 5-6-szor annyiba kerül, mint gázzal. (A fűtés esetén csak egy megoldás veszélyes, a palackkal összeépített gázfűtés. Ennél az égéstermékek és a pára a helyiségbe jut, így rontja a levegőt.) Az utóbbi időben több helyen is próbálkoznak a templom hőszigetelésével. Érthető, hisz a tévé és az újságok versenyt hirdetik a jobbnál jobb hőszigetelő üvegezésű és gumitömíté-sű ablakokat és a falak, födémek hőszigetelését javító habo-kat. Ahol kipróbálták, nemigen dicsekednek az eredménnyel. Ezek az anyagok a folyamatosan fűtött lakások, középületek hőveszteségének csökkentésére szolgálnak. A mi evangélikus templomainkat azonban a hét 168 órájából csak 2-3 óra hosz-szat fűtjük. A 165 óra alatt lehűlt falat, padlót, mennyezetet, de még a padokat sem lehet 2-3 óra alatt felfűteni. Akkor meg hol van az a hőmennyiség, aminek a folyamatos távozását e korszerű anyagokkal meg akarnánk akadályozni? A szombathelyi templomnál egy tapasztalt épületgépésszel becsültük a hőháztartás adatait. A belső tér levegőjét 12 °C-ra kb. 40 KWó energiával fel lehetne fűteni. A falak és a bútorzat azonban úgy sugározza a hideget, mint a cserépkály-ha a meleget. Ahhoz, hogy azok belső felületét is 12 °C-ra felfűtsük 1400 KWó energia kellene. Ez heti pár órás fűtéssel megoldhatatlan. Ha a templom folyamatosan temperált lenne; az ablakokon, falakon át történő hőveszteség óránként 40 KW energiával pótolható lenne. Jó hőszigeteléssel ez 10 KW-tal csökkenthető. De szakaszos felfűtés esetén az 1400 KWó helyett 1390 KWó nem nyereség, sőt értelmetlen erőlködés. Azt reméljük, idővel megvalósul egy nagyon enyhe folyamatos fűtés a falak mellett vezetett fűtéscsövekkel. Ez csökkentené a hidegérzetet, és a falakat szárítaná, ezzel a díszítő festést is védené. Látható, hogy szerény temperálás is sokat segít egy régi és nedvességre érzékeny épület szerkezeteinek. Mit jelent viszont egy szakaszosan fűtött helyiségnél a tömítés és a hőszigetelés? Láttuk, hogy a fűtésben nem sokat segít. Szakszerűtlen alkalmazása viszont sokat árthat. Hogyan? Ha egy famennyezetre hőszigetelést terítenek, majd a porhótól félve fóliával letakarják, a felszálló pára a fólián kicsapódik és a fára visszafolyik. Az a rendszeres nedvesedés miatt elgombásodhat. (Egy hagyományos deszkázott, sározott vagy boltozott mennyezeten a pára áthalad, és a padlástérből távozik.) Hasonlóan káros a falakra szorosan felszerelt falambéria is vagy az omladozó falat eltakaró csempeburkolat. Ezek nehezítik a fal szellőzését, mögöttük feljebb megy a nedvesség. A lambéria akkor szakszerű, ha a faltól 8-10 cm-re elhúzva alul is, felül is szellőzőnyílást hagyunk, és leemel-hető, lehajtható, hogy mögötte a rést takarítani lehessen. Az viszont igaz, hogy a jó faburkolat csökkenti a hidegérzetet. Ha a falhoz szorosan hozzáépítjük a bútorzatot, az is hasonló okból káros, és még a gombásodás forrása is lehet. Tilos a padozatra PVC burkolatot teríteni. Alatta vizes, penészes lesz a burkolat és a falba szorul a pára. Ha az ablakokat gumival tömítjük, az a minimális légmozgás sem marad meg, ami a nedvesedő falak páraháztartását egyensúlyban tartotta. A fal fog elnedvesedni. Nem véletlen, hogy régi penészesedésre hajlamos falaknál mindig mészfestést tanácsolnak. Azon átmegy a pára. A boltozatok tetején kör alakú nyílást szoktak hagyni. Az is szellőztetett. Nem az a cél persze, hogy átfújjon a szél az ablakokon. De még a folyamatosan fűtött lakásoknál sem szabad a szellőzést teljesen lefojtani. Gondoljunk arra, hogy az összes autó ablaka egyrétegű, és a fejünkhöz milyen közel van. Mégsem kezdték el ezeket hőszigeteltre lecserélni, inkább fűtenek. Azt persze ne várjuk, hogy a hőszigetelt termékek gyártói e szerkezetek hátrányát is ismertetik. Ők eladni akarnak. Mi viszont gondolkodjunk, és legyünk mértéktartóak. Az utólagos falszigetelések költségén egy évtizedig lehet fűteni. Mi tehát a megoldás, ha hideg a templom? Fűteni kell. De nemcsak a szertartás alatt, hanem vagy kis teljesítménnyel folyamatosan, vagy már fél-egy nappal az istentisztelet előtt Csak így lehet mérsékelni a hidegsugárzás okozta rossz közérzetet. (Ahol északon fatemplomokat építenek, ott ez sokkal kisebb gond. Könnyűszerkezeteknél is, csak az meg kicsit ideiglenes hatású.) A fűtésnek azonban ára van. Mégis megéri, mert hiánya a templom épületszerkezeteinek árt, és a gyülekezet egy részét meg elidegeníti a téli templomlátogatástól.

Vincze Csaba (építészmérnök, Szombathely)

Regionális hozzárendelés: Szombathelyi Evangélikus Egyházközség


::Nyomtatható változat::

 

Keresztény honlapok

Evangélikus Egyház

Keresztény portál

Internetes lelkigondozás

Luther élete

   Legendák

   Luther kora

   Luther életrajza

   Barátai, bizalmasai

   Aktuális

Protestáns honlap

   Egyházak

   Intézmények

   Mérföldkövek

   Panteon

   Szellemi központok

   Művészetek

   Aktualitások


© Magyarországi Evangélikus Egyház,
Internet Munkacsoport, 2002.
Az adatok kereskedelmi célra nem használhatók. Minden jog fenntartva.
Kérdések és megjegyzések: Webmaster