Rovatoló

Hírek - Lelki táplálék - Fáklyafény - Aktuális - Egyháztörténet - Iskoláink - Megkérdeztük - Könyvbemutató - Gyermekoldal - Versek - Egyéb - Visszhang - Pályázatok - Arcképcsarnok

Lelki táplálék

Hozzászólás a cikkhez

Az egyházi szimbolika talán legszebb képe az egyház hajója. Egy-egy nagyszabású egyházi ünnepségen az ember zászlóshajónak látja az egyház hajóját, díszlobogókkal ékesítve. Máskor tengeralattjárónak képzelnénk, amely aknák között próbál haladni, az aktuális felszíniek elől megbújva. Sokszor látom mentőcsónaknak, ahová emberek ilyen-olyan, életükre leselkedő veszélyek elől menekülnek biztonságot nyújtó oltalma miatt. Sok példát mondhatnánk még, de hogy szorosan a fent idézett bibliai vers összefüggésénél maradjunk, az egyház hajóját most mindenképpen vitorlásként lássuk magunk előtt!

És mi kell a jó hajózáshoz? Adott egy hajó. Kell egy kapitány, aki ismeri a hajózás csínját-bínját. Aki tudja, hogy hogyan is kell kormányozni hajóját. Kell egy csapat, melynek tagjai összehangoltan tudják végezni a feladatukat. Kell egy iránytű, hogy tudjanak tájékozódni. Kell jó vitorlázat, amely befogja a szelet. És a biztonság kedvéért…. Nem. Az egyház hajóján nem kell mentőöv! Mert ugyan a vitorlánk elszakadhat egy hirtelen támadó szélben, mert értelmezhetjük rosszul az iránytű jelzését, mert benne van a legénység tudatában a zátonyra futás lehetősége annak ellenére is, hogy a kapitány jól irányít. Mégsem kell mentőöv. Még a szinte állandó viharban sem. Azt olvassuk az igénket bevezető történetben, hogy a tanítványok követték Jézust, beszálltak a hajóba. És a következő mondatban már vihar van. Milyen sokszor látjuk ezt, hogy ahol az egyház hajója halad, ott háborog a tenger. Viharosra fordulnak a szelek, és a hajó végül csak hánykódik kitéve hullámoknak és szélnek. Az iránytű már fölöslegesnek tűnik, a vitorlázatról ne is beszéljünk, a legénység meg csak ide-oda fut kínjában. Nem tudják, mit tegyenek. Mi is hajózunk. Megvan a hajónk, sze-retett egyházunk. Megvan az iránytűnk, hitünk forrása és életünk zsinórmértéke, a Szentírás. Van legénység is, hiszen ebben az egyházban sokan vagyunk, akik valamilyen, alkalmasságunkhoz és képességeinkhez mért szolgálatra elhívattunk. A lutheri tanítás vitorlázata pedig biztosítja egyházunk-nak, hogy jó irányba haladva a Szentlélek szelével mindeddig eljuthattunk. Miért érezzük mégis azt, hogy vihar van?! Vagy ha nincs, akkor éppen készülődik?! Vagy talán csak annyit érzünk, hogy kellene már egy vihar! Mert újra és újra kell egy olyan vihar, mint amilyenbe a tanítványok jutottak. Ahol csődbe megy minden tapasztalat, ahol ketté-törik minden biztosnak vélt dolog. És egyetlen az, ami marad. Odamenni Jézus Krisztushoz, felébreszteni, és utolsó erőnkből csak ennyit sóhajtani: Uram, ments meg minket, elveszünk! Ebben az egy mondatban benne van helyzetünk nyomorúsága, kilátástalansága. Fogyó gyülekezeteink látványának keserűsége, túlterhelt lelkészek őszinte panasza, feladatok végtelenségének terhe, lelkész nélküli gyülekezetek szomorúsága, külsőségekben megújuló gyülekezetek lelki töltődés iránti vágya; és még sorolhatnánk mindazt, ami jelenlegi helyzetünkben bennünket közvetlenül érint. Mindez benne van ebben az egy szóban: elveszünk! Uram, ments meg minket, elveszünk! És ebben a mondatban ott van a Krisztust Úrnak valló hit! Ott van az ő végtelen hatalmára való ráhagyatkozás! Uram, te ments meg! Mi nem mástól várjuk menekülésünket, üdvösségünket! Csak tőled! Ennyi. Ennyi kellett ahhoz, hogy Krisztus Urunk felállva parancsot adjon a szeleknek és a tengernek, és azok elcsitultak. És ennyi kell ma is ahhoz, hogy egyházunk hajója rendben tudjon velünk együtt továbbhaladni! Hogy legyen kellő szél, de ne legyen vihar. Hogy legyen elég ember, de ne legyen, aki hátráltat. Hogy jó irányba tudjunk haladni, senkit sem elkerülve. Ennyi elég: Uram, ments meg minket, elveszünk! Ez az egy mondat az, ami miatt nem kell az egyház hajójára mentőöv. Mert csak Krisztus lehet mentségünk. Ő mentheti meg a hajóst és a hajót! Urunk, mentsd meg, vezéreld, irányítsd, segítsd hajódat, mert nélküled elveszünk!

Nagy Zoltán (ev. lelkész, Nagyalásony)

Regionális hozzárendelés: Nagyalásony–Dabrony–Nemesszalóki Társult Evangélikus Egyházközség

::Nyomtatható változat::