Rovatoló

Hírek - Lelki táplálék - Fáklyafény - Aktuális - Egyháztörténet - Iskoláink - Megkérdeztük - Könyvbemutató - Gyermekoldal - Versek - Egyéb - Visszhang - Pályázatok - Arcképcsarnok

Lelki táplálék

Hozzászólás a cikkhez

Gondoljunk arra a kisgyermekre, akit a legjobban szeretünk: gyermekünkre, unokánkra, egy rokon kisgyerekre, szomszéd kisfiúra vagy egy falubeli kislányra, akármelyik gyermekre, akit a legutóbb az utcán láttunk. Képzeljük el, hogy ez a kisgyermek megéhezik. Odajön hozzánk, és egy darab kenyeret kér tőlünk. De mi gúnyt űzünk belőle, kenyér helyett egy lapos követ adunk a kezébe. Aztán halat kér, de mi látni akarjuk ijedelmét, és egy kígyót nyomunk a markába.

Végül tojást enne ez a szegény gyerek, de mi egy összegömbölyödött skorpiót csúsztatunk a kezébe. A kicsi fájdalmában felsikolt, a skorpió marása nemcsak fájdalmas, de olykor halálos is lehet. El tudjuk ezt képzelni? Ugye milyen képtelenség? Egyáltalán kinek a fejében, szívében születhet meg egy ilyen durva, goromba ötlet, és miért? Lukács evangélista így jegyezte fel Jézus szavait: „Melyik apa az közületek, ki fiának kígyót ad, amikor az halat kér tőle, vagy amikor tojást kér, skorpiót ad neki? Ha tehát ti gonosz létetekre tudtok gyermekeiteknek jó ajándékokat adni, mennyivel inkább ad mennyei Atyátok Szentlelket azoknak, akik kérik tőle?” Lk 11,11-13. Miért van életünkben annyi nyugtalanság,félelem és zűrzavar? Miért olyan sok a kudarc, az elbukás, a gyöngeség? Miért vagyunk oly sokszor tanácstalanok, reménytelenek, kétségbeesettek? Miért vannak álmatlan, nyugtalan éjszakáink, túlhajszolt, feszült, kimerítő nappalaink? Miért olyan kevés az öröm, a megnyugvás, a béke napjainkban? Talán azért, mert egyre ritkábban gondolunk arra, amit a legkisebb gyerek is tud: Csak oda kell menni édesapához, édesanyához, és kérni kell tőle. „Én is azt mondom nektek: kérjetek és adatik, keressetek és találtok, zörgessetek és megnyittatik nektek. Mert mindaz, aki kér, kap, aki keres, talál, és aki zörget, annak megnyittatik” Lk 11,9-10. Vagy talán azt nem tudjuk, hogy mit kell kérni, mire van a legnagyobb szükségünk. Jézus szavai mögött egy nagy fájdalom van. Fáj néki, hogy nem kérjük a Lelket, Isten Szentlelkét. Így kérdez bennünket: Drága gyermekeim! Miért nem kéritek a Lélek ajándékát? Miért nem zörgettek, kerestek, kértek? Hol van imádságaitokból a Lélekért könyörgés? Hát nem gondoltok arra, hogy az Atya alig várja, hogy Lelkét adhassa nektek? Hogy belétek költözzön, kielégítse éhségeteket, békességet, örömöt, rendet teremtsen bennetek. Hát Atyátok ő, aki nagyon szeret! Ti is tudjátok, micsoda hatalma van egy gyerek kérésének. Ki tudna annak ellenállni? Kinek jutna eszébe valami élvezhetetlent, ijesztőt, veszélyeset, sőt halálosat adni egy gyerek kezébe? Ha ti gonosz létetekre tudtok jót adni, mennyivel inkább megindítja mennyei Atyátok szívét kérésetek! Miért nem kéritek a Szentlelket? Isten jobban szeret minket annál, hogysem ránk erőszakolja magát, hogy elvegye szabadságunkat, hogy kényszerítsen. Csak várja, hogy kérjünk. Egyetlen szavunkba, őszinte imádságunkba kerülne, hogy életünk megváltozzon. Miért kínlódunk tovább a zűrzavarral életünkben, emberi kapcsolata-ink rendezetlenségével, rossz szokásokkal, szenvedélyekkel, szeretetéhségünkkel, bűnnel, bajjal...? Csak kérni kell: Jöjj, Szentlélek, töltsd be életemet, újíts meg, gyógyíts meg! Karácsony azt jelenti: Isten velünk van, közénk jön. Húsvét azt hirdeti: Isten értünk cselekszik: meghal és feltámad, hogy nekünk életet adjon. Pünkösd azt érteti meg velünk: Isten bennünk akar élni. Szívünk-ben akar templomot építeni magának. Belénk akar költözni, hogy belülről éltessen, gyógyítson, tanácsoljon. Pünkösd azért adatott, hogy megtapasztaljuk: szerető Atyánk adni akarja nekünk az ő Lelkét, erejét. Csak kérnünk kell. Satnya, tengődő vallásosság helyett győztes, diadalmas boldog életet, élni érdemes életet, örök életbe lendülő életet kaphatunk. Ha megszületik szívünkben a vágyakozó kérés: - Jöjj, Szentlélek, hogy örülni tudjunk az életünknek! - Jöjj, Szentlélek, hogy türelmesek lehessünk a bajban! - Jöjj, Szentlélek, hogy mindig tudjunk kibékülni! - Jöjj, Szentlélek, hogy szerethessük egy-mást! - Jöjj, Szentlélek, hogy eljussunk a mennyei Atyához! Jöjj, Szentlélek! Ámen

Dechertné Ferenczy Erzsébet (evang. lelkész, Lovászpatona)

Regionális hozzárendelés: Lovászpatonai Evangélikus Egyházközség

::Nyomtatható változat::