Rovatoló

Hírek - Lelki táplálék - Fáklyafény - Aktuális - Egyháztörténet - Iskoláink - Megkérdeztük - Könyvbemutató - Gyermekoldal - Versek - Egyéb - Visszhang - Pályázatok - Arcképcsarnok

Fáklyafény

Hozzászólás a cikkhez

Nincs ember, aki ne szeretne boldog lenni. Sokan vannak, akik saját vagy gyermekeik boldogságát célként tűzik maguk elé, és akár komoly erőfeszítés, netán áldozatok árán is igyekeznek azt elérni. Az élet körülményeinek kedvező kialakítása, viszonylag súlyosabb gondoktól mentes élet, harmónia jelenti a boldogságot az emberi gondolkodásban. Mindezeket pedig áthatja egy pozitív, megelégedettséget és örömet tartalmazó érzelem.

A Szentírásban nem érzéseket, érzelmet jelent ez a szó. A zsoltáros boldognak mondja azt a nemzetet, „amelynek Istene az Úr”. Mindazok boldogok, akik Istenhez tartoznak, akiknek élete akkor is biztonságban van, ha a körülmények kedvezőtlenek, gond, szenvedés, bánat nehezedik rájuk. Isten igéje szerint tehát a boldogság állapot. Jézus a Hegyi beszéd boldogmondásaiban a mai ember számára is világossá teszi: hogyan értsük azt, hogy „Boldogok vagytok..." Adjunk hálát azért, hogy ezt a boldogságot nem nekünk kell erőfeszítéseinkkel, küzdelmesen megszerezni magunk-nak, hanem Isten ajándékaként kapjuk azt, érdemtelenül. Kegyelmes szeretetéből „örökségül választott” magának, amikor, kijelentette: „Ne félj, megváltottalak, neveden szólította-ak, enyém vagy!” Áldott legyen az ÚR!

Magassy Katalin (ev. lelkész-diakonissza, Sopron)

Regionális hozzárendelés: Soproni Evangélikus Egyházközség

::Nyomtatható változat::