|
Evangélikus Egyház
- Online újságok
- Dunántúli Harangszó
- Archívum
- 2005
- 7
- Evangélikusok határok nélkül
Egyéb
Hozzászólás a cikkhez
Evangélikusok határok nélkül
„Jó Atyánk az Isten” – énekelve mi is reméltük és hittük június 15-én reggel. Hűvös, esős volt az idő, amikor a Dunántúl egészéről sorra befutottak a lelkészek autói a Keszthelyen várakozó autóbusz mellé. Közös úticélunk Szlovénia volt.
A reggeli fény első sugaraival együtt szólította meg Deme Dávid lelkész áhítata az útitársakat. A Mura-vidéken élő evangélikus testvérekhez indult a Nyugati (Dunántúli) Evangélikus Egyházkerület népes csoportja. A határtalan Európai Unió előnyei-ből már tényleg javunkra szolgált, hogy percek alatt átjutottunk a határon, és hamarosan meg is érkeztünk első állomásunkra.
Marác – püspöki székhely. Új és gyönyörűen felújított épületeket láttunk. Az út túloldalán a nemzetközi hírű fürdőkomplexum teszi híressé a várost. Skalics Gusztáv nyugalmazott lelkész fogadott minket, aki 24 évig szolgált az itteni gyülekezetben édesapja utódaként. Valamikor az Alsó Vasmegyei Esperességhez tartozott ez a vidék. Zömmel szlovén ajkú, de magyar gyülekezeteket is fenntartó Precurje Egyházkerületnek kb. 20.000 hívét 12 lelkész gondozza.
Muraszombat 100 éves neogót temploma 3-4000 evangélikus lelki otthona. Az itt is megmutatkozó ékes rend és a szíves kalauzolás, az igénybe vehető iratterjesztés és még számos látható jel azt tükrözte, hogy itt nem periférikus az egyházi élet.
Gor-Radgona a 150 éve töretlenül fel-felé ívelő borászatáról híres pincészet volt utunk harmadik állomása. Hajdani jégbarlangokból most évente 250 000 palack pezsgő kerül piacra. A megkóstolt borok és a szakértő bírálat illetve méltatás jóízű emlékeink lettek. A kínálati sor csúcsára mi is a Prédikátor bort jegyeztük, ami egy késői szüretelésű különlegesség.
Ptuj városa felett álló lovagvárba igyekeztünk ezután. A Dráva-parti 1950 éves város panorámája csodálatos: hegyek koszorújában futó patakok, ligetes erdők és szőlőskertek. A vár falai között értékes és szép kiállítások sora látogatható. Fegyvergyűjteménytől a hangszer- és bútor-kiállításig, a helyi história számos eseményéig van látnivaló. A tematikus részek korhűsége mellett a modern kiállítás rendezése is figyelemre méltó. Zrínyi- monogramot és még néhány magyar vonatkozású részt itt is találtunk.
Jeruzsálemhegy felé autózva szembetűnő volt az, amiről itthon inkább csak hallottunk, és úgy emlegetik szakmai körökben: „Kert-ország”. (Évekkel korábban nálunk is indult ilyen mozgalom Kert-Magyarország néven.) Tehát sok kis parcella, sokkal kisebbek és gondosabban megművelt földterületek, mint ahogy itthon látható. De az látszik még az út szélén is, hogy annak a területnek van gazdája. A portákon hagyományos pajták, istállók és modern gépek sorakoznak.
Lendva környékén már magyar feliratokat is láttunk. Az alsólendvai 120 fős magyar gyülekezet templomában (képünkön) Bencze Gabriella felügyelő várt minket. A padokban található új és a régi magyar (dunántúli) énekeskönyveket kézbe véve otthon éreztük magunkat. Smidéliusz Zoltán püspökhelyettes ApCsel 10,34-38 alapján arról az apostoli felismerésről szólt, hogy Isten nem személyválogató. Egész napunkon azt láttuk, hogy minden nép, akik számolnak vele, azoknak megnyílik a szeme Isten cselekedeteinek meglátására, valamint arra is, hogy ő mit kíván tőlünk.
Hogyan él 10 000 főnyi magyarság a 2 milliós Szlovéniában? Erre és még sok izgalmas kérdésre Bencze Lajos írótól kaptunk választ. Igazi multikulturális közegben élnek itt a magyarok.
Lehet, hogy Amerikában könnyebb magyarnak lenni, mint itt kisebbségben. A felelős magyar gondolkodásnak a könyvek mellett a Muratáj folyóirat és a Pannon Tükör ad megjelenést. Az Internet e-Magyarország rendszerét kultúrházukban ők is használják, így a műkedvelő csoportok megtalálhatják egymást, vagy rendezvényeik a világ nyilvánosságát is élvezhetik. Az Európai Unióval kapcsolatban a jövőt illetően optimista véleményét fogalmazta meg az író.
A lelkipásztorok beszélgetésére is bőven volt alkalom útközben. Olykor csak ketten, máskor négyen-öten hajoltak össze, és volt szó egyházi struktúráról, megújulásról, sajtóról, ifjúságról, liturgiáról, kazuálékról, korszellemről, szóval mindarról, amiben élünk, és ami minket érdekel.
Lelkészevangélizáció volt ez kicsit szabadon és röviden, de jó volt átélni, hogy nem vagyunk egyedül. Sőt, a szomszéd falu vagy város gyülekezetén és az országhatáron is túl gondot visel az Úr mindenféle népére.
Gyarmati István (ev. lelkész, Sárvár)
Regionális hozzárendelés:
Sárvári Evangélikus Egyházközség
::Nyomtatható változat::
|
)