Rovatoló

Hírek - Lelki táplálék - Fáklyafény - Aktuális - Egyháztörténet - Iskoláink - Megkérdeztük - Könyvbemutató - Gyermekoldal - Versek - Egyéb - Visszhang - Pályázatok - Arcképcsarnok

Hírek

Hozzászólás a cikkhez

Példaértékűnek tekinthető az a kezdeményezés, amely a csornai evangélikus gyülekezet megalakulását jellemezte, hiszen nem lelkészek, hanem világiak alapították az egyházközséget. Az itt szolgáló premontrei szerzetesrend fennállásának 825. évét ünneplő katolikus kisváros a XX. sz. elején kezdett növekedni.

Az iparosodás következtében a környékbeli falvakból telepedtek be fiatalok a mesteremberek mellé. Őket fogta össze Payr Gusztáv bádogosmester Az istentisztelet utáni közgyűlésen Szabóné Piri Zsuzsánna elmondta, hogy 1934-ben, Schrantz Zoltán lelkész szolgálata idején jelentkezett az igény a fiatalok részéről, hogy evangélikus keresztyén ifjúsági otthont építsenek. A kezdeményezést és az elnevezését is lelkesen fogadták a hívek. Az akkori ínséges időkben elsősorban építőanyaggal segítették a terv megvalósulását. Az ifjúság színdarabok előadásával gyűjtötte az épületre valót. Ennek nyomán még az év szeptember 30-án Kapi Béla, a Dunántúli Egyházkerület püspöke avatta fel, amely a falu első közösségi háza volt. A háború alatt és az 50-es években a hatóság többször lefoglalta az épületet, de nem államosították. Iskolaként is használták, majd átmeneti otthona lehetett családoknak. A 70-es években egy ipari üzemnek adták bérbe, majd az iparág leépítése után évekig üresen állt. Az Európai Uniós Sapard pályázat tette lehetővé, hogy a 22 mil-lió forintos beruházás döntő hányadát ebből a forrásból fedezzék. Az önrészhez nyújtott segítséget az egyházmegye, valamint az országos egyház is. , a gyülekezet tulajdonképpeni alapítója. A mindössze 41 lelket számláló közösség munkáját Hérints Lajos farádi esperes segítette. 1926 januárjában hívták össze első közgyűlésüket, majd rendszeresen istentiszteleteket tartottak a polgári iskola egyik termében. Már ekkor elhatározták, hogy elindítják a templomépítés folyamatát. 1929-ben letették az alapkövét, és 1930. június 9-én Kapi Béla püspök felszentelte a csornai evangélikus templomot. Ennek 75. évfordulója alkalmából tartottak hálaadó úrvacsorás istentiszteletet június 12-én a csornai gyülekezet tagjai. Az igehirdetés szolgálatát Ittzés János, a Nyugati (Dunántúli) Evangélikus Egyházkerület püspöke végezte. Az ünnepségre a szlovéniai Lendváról kis küldöttség érkezett Skalics Gusztáv lelkész vezetésével. Ugyanis egy évvel a templom felépítése után, 1931-ben – édesapja, Skalics Sándor – a gyülekezet akkori lelkésze levelet írt Csornára, amelyben elkérte a templom terveit és fotóit. Mindezt azért tette, mert hasonló templomot kívántak megépíteni a muravidéki kisvárosban. Ez hamarosan meg is valósult, így egy láthatatlan lelki szál fonódott a két egyházközség tagjai között, amelyet a jövőben szeretnének újra szőni. Az istentisztelet után az ünnepi közgyűlésen Tubán József, a gyülekezet lelkésze hangsúlyozta, hogy ez a közösség missziói gyülekezetként indult, és ma sem élhet másként. Egyben egy kiállítást is megnyitott, amely az egyházközség tárgyi emlékeit mutatja be.

Regionális hozzárendelés: Csornai Evangélikus Egyházközség

::Nyomtatható változat::