|
Evangélikus Egyház
- Online újságok
- Dunántúli Harangszó
- Archívum
- 2005
- 8
- SZENTHÁROMSÁG ÜNNEPE UTÁNI 13. VASÁRNAP HETE
Fáklyafény
SZENTHÁROMSÁG ÜNNEPE UTÁNI 13. VASÁRNAP HETE
„Magasztaljátok az ÚR dicső nevét, boruljatok le az ÚR előtt szent öltözetben!” (Zsolt 29, 2)
Isten nagyságát és dicsőségét magasztalja a zsoltáros. Az egész teremtés hatalmát és dicsőségét teszi láthatóvá, érezhetővé. Hatalmát, erejét azért mutatja meg népének, hogy amiképpen hódol előtte az egész teremtettség és a természet erői, népének még több oka van a dicséretre és magasztalásra.
A maga hatalma és uralma alá rendelt Isten mindent, hogy a népek hódoljanak előtte, aki megalkotta a természet törvényeit, és őrködik felette.
Korunk lázadó embere pedig önmagát magasztalja, és saját dicsőségét keresi. Új bábeli képlet bontakozik ki, gondolataiban, amikor a kozmikus távolságok legyőzéséről álmodozik, ugyanakkor pusztítja, szennyezi azt a földet, amelyet otthonának teremtett számára Isten. Prédának tartja azt, amit a Teremtő megőrzésre bízott rá. Ez minden bajnak a forrása.
Csak Isten uralma és szeretete erőterében lehet az embernek békéje és biztonsága, amelyet ott a Golgotán ajánlott fel minden ember számára. Akkor, amikor bűnünk szennyét és átkát Jézus Krisztus magára vállalta, és nekünk adta szentségét és tisztaságát. Ebben az ajándékul kapott élet szabadságában és örömében élhetünk az áldásul kapott testi-lelki javakkal, testvéri szeretettel megosztva rászoruló embertársainkkal. Ez a jézusi élet méltó dicsérete és magasztalása annak az Istennek, aki szeretetében hordozza, fenntartja az egész teremtettséget.
Selmeczi Lajos (ny. ev. lelkész, Tata)
|
