|
Evangélikus Egyház
- Online újságok
- Dunántúli Harangszó
- Archívum
- 2007
- 03
- Bősze Balázs: Ablak a csillagokra
Könyvbemutató
Bősze Balázs: Ablak a csillagokra
Megjelent a Soproni Füzetek könyvsorozat legújabb száma
Bősze Balázs gyűjteményes verseskötetét 2006. december 15-én Sopronban Sarkady Sándor költő-főszerkesztő mutatta be.
a bejegyzéssel nyújtotta át nevemre szólóan a szerző: „...barátsággal, Jézusunk »kis lámpásaira« együtt kacsingatva”. Barátság köt össze vele a Krisztus-hitben azóta, hogy együtt hitoktattunk, érettségiztettünk a Líceumban. Így nemcsak a csillagok válnak Jézusunk „kis lámpásaivá” számunkra, hanem tanítványaink is, akiket a betlehemi csillag útmu-tatásával Jézushoz szeretnénk vezetni. Hitében kitágul a látókör: „Szenteste / Betlehem fénye / csillog, egész világnak / jel: megérkezett!” (277. o.)
A tanár-költő már tízévesen a vers felé fordul, és húszéves, amikor a Kisalföldben megjelenik első verse. Hogyan születik a vers? „Ki sem lehet számítani / a kihordás szent idejét. / Jön nyári fagyokkal, / téli szikrázó csillagokkal, / ...leginkább: ha dicséred / Istent.” (262.o.)
Verseiben előjön a Babitsnál is kedvelt csillagmotívum. A vers születését is „szikrázó csillagokkal” kapcsolja, melyek elérhetetlenek, mégis irányt mutatnak a földi embernek.
Csillag vezette a bölcseket Jézushoz, az IGÉhez, de a bűn mint sötét felhő eltakarja a csillagot, és teljes lesz a tévedés, tévelygés.
„Mert rosszul értelmezzük az IGÉT!
Mert nem is értelmezzük az IGÉT!
Mert nem is olvassuk, lélegezzük az IGÉT!” (247. o.)
A kötet ablakából kitekintve látjuk azt a Jánost, aki „csillagmezőbe férkőzött az Úr nyomán”, és a béke hírnöke és a szeretet apostola lett. (228.o.)
A Hétre hét című versében az evangélium lényegére tapint, amikor hétfőn még beborult eget lát, pénteken áll a kereszt fája (címlapon az ablak is kereszt motívum), „s vasárnap, a fénnyel ékes / evangélium köpeny nyitja szárnyát, / hirdeti / hirdeti / Jézus-király feltámadását”. Ebben nyílik meg igazán a csillagos ég értelme!
Nem feledkezik meg az egyháztörténet vonulatában költészetünk, irodalmunk nagyjairól sem „csillag-vizsgálódásában”.
Megjelenik Balassi Bálint is, halálának 450. évfordulóján. A bűnben alvó ébresztést kér, de nem a csillagoktól vár útmutatást, hanem az Úrtól: „szikrázó tekinteted adjon jelzőfényt”. (235.o.)
Felhők magasán ragyog fel csillagként a lelkipásztor, kinek sírját Házsongárdban megtalálja: „Itt várja Jézusát Szenci Molnár Albert zsoltárköltő és bibliafordító”. (224.o.)
A költőt nemcsak csillagfényes éjszakában, de a hűs habokat terelő Rába-part rekkenő delelőjében is emlékezteti Kis János püspök-költő „csillagfényes” és üdítő szolgálatára, kinek „szülőhelye közelében Rábaszentandrás álmodik”. (145.o.)
Aki elolvassa Bősze Balázs verseskötetét, a soproni költészet jóízét érezheti, és a lefelé húzó gondok között felfelé pillantást kaphat a csillagokra nézés hitét erősítő útmutatásából, hogy a csillag fényénél Krisztushoz, a testté lett IGÉHEZ találjon!
A kiadvány a Soproni Füzetek könyvsorozat köteteként jelent meg. (Főszerkesztő: Sarkady Sándor)
Kapható a Cédrus könyvesboltban. (Sopron, Bünker köz 3.) Ára 1800 forint.
Szimon János
|
)