Rovatoló

Hírek - Lelki táplálék - Fáklyafény - Aktuális - Egyháztörténet - Iskoláink - Megkérdeztük - Könyvbemutató - Gyermekoldal - Versek - Egyéb - Visszhang - Pályázatok - Arcképcsarnok

Lelki táplálék

A tél múlásával elkezdődik a böjti időszak. A tavasz érkezése hirdeti számunkra az élet újraindulását. Korán kibújtak a földből az élet első hírnökei, a virágok, és madarak hangjai töltik be a hajnali órákat is. Tudjuk és érezzük testünkkel és lelkünkkel, hogy ébredezni kezd a természet. Ez az ébredés pe-dig egybeesik a böjti idővel.

Ha a böjtről beszélgetünk és kérdezünk meg másokat, akkor általában úgy határozzuk meg, hogy az az idő, amikor bizonyos dolgokról lemondunk. Egy adott időszakban nem nézünk televízi-ót, nem megyünk szórakozni, nem eszünk különböző ételeket, kevesebbet vásárolunk, és még sorolhatnánk tovább a dolgokat. Mit nem tesz az ember! Számunkra viszont hirdesse ez a böjt a teljes odafordulásunkat Istenhez. Nem felsorolni szeretnénk, hogy mit hagyunk el ebben az időszakban, hanem odatesszük az Úr elé életünket mindenestül, úgy, ahogy van. Nincs mit takargatnunk előtte, hisz ő a Teremtőnk, és mindenkinél jobban ismer minket. Engedjük, hogy bevilágítson megfáradt, sötét, terhektől roskadozó életünkbe. Pál apostol azt mondja a havi igénkben, hogy szenvedés veszi körül az embert. Nem hamis képet állít fel a keresztyén ember életéről, amiben nincs fájdalom, nincs betegség, nincs nyomorúság, hanem helyre teszi a szenvedés elhordozását. Végigkísér életünkön különböző formákban. Persze mi, emberek szeretnénk a testi fájdalomtól megszabadulni, a körülményeinket mindig jobbá tenni, a terheket nem felvállalni. A „viharok” azonban jönnek, bármilyen életszakaszban is legyünk. Kihez is mehetnénk akkor, amikor összecsapnak fejünk felett a hullámok? Jézus, aki végigjárta a szen-vedés útját, tud segíteni azokon, akik hozzá menekülnek. Szívünket odairá-nyítja, ahol értelmet kap a szenvedés. Természetesen felvetődik bennünk a kérdés: Lehet értelme a szenvedésnek? Istenünk a meggyötört és elesett szíveket egészen közel akarja hívni magá-hoz. Megerősíti a kétségek között vergődőket. Ha a szenvedés mélységében kész a szívünk arra, hogy sehol máshol ne keressünk vigasztalást csakis Istennél, akkor betölt bennünket Lelkével. Nem a körülményekre tekintünk már, hanem tudunk az eljövendőkre nézni. Meglátjuk a böjti időszak végét, a keresztet és az üres sírt. Hittel kapaszkodhatunk ígéreteibe. Az apostol azt mondja, hogy semminek tűnik az itteni szenvedésünk ahhoz képest, ami vár ránk. Így tudjuk megérteni, hogy teljesen más Krisztussal a szívünkben megélni a szenvedést, mint nélküle. Nélküle a halál mélységébe látunk, vele pedig be az örökkévalóságba. Milyen dicsőséges dolog, hogy Isten örökösei lehetünk Krisztussal együtt. Abban a királyságban élhetünk, ami a világosság és a szeretet, az öröm és a békesség királysága. Keresztyénként szenvedni fogunk, mert az az igaz-ság, hogy ebben a világban idegenekké váltunk. Ezt a világot a test uralja, és olyan emberek uralják, akiket a testük ural, hasuk az istenük, és hatalomra törnek. Szemükkel nem látnak, és fü-lükkel nem hallanak. Jézus a szenvedé-se és a megaláztatása által érte el a megváltásunkat. Egészen magára vette nyomorúságunkat, hogy örök dicsősé-get szerezzen számunkra. Szenvedése-ink közepette soha nem magára a szen-vedésre kellene tekintenünk, hanem arra a dicsőségre, amikor az Úr eljön értünk. A hónap igéjében azt olvashatjuk tehát, hogy láthatóvá lesz rajtunk a Krisztus dicsősége. Az apostol teljes meggyőződéssel írja, hogy elkerülhetetlen lesz a dicsőség kinyilatkoztatása számunkra is, és ez összehasonlíthatatlan a jelen szenvedéseivel. Abban az állapotunkban, amelyben talál minket Isten a böjti időszakban, meg akar erősíteni. Ha szenvedés és nyomorúság vesz is körül, tudhatjuk, hogy nem hagy magunkra. A halál árnyékának a völgyében sem. Böjti szelek fújdogálnak. Az életünknek pedig a Szentlélek fuvallatára van szüksége. Tárjuk fel szenvedéstől meggyötört lelkünket az előtt, aki a fájdalmak férfia és betegségek ismerő-je, hogy részesedhessünk dicsőségében is. Ámen

Verasztóné Magyar Melinda (ev. lelkész, Répcelak)

Regionális hozzárendelés: Répcelak–Csánigi Evangélikus Egyházközség