1%

Akikről ebben az igében szó van, az Simon Péter és András. Ezt követően még tízen hallották azokban a napokban Jézus hívását: "Kövess engem!":http://www.lutheran.hu/z/honlapok/dabas/06/2003oszi/ige Mindannyian az első kérésre követték Mesterüket, és megmagyarázhatatlan lelkesedéssel hallgatták Őt.

Mennyire "könnyű" volt nekik lelkesedni, hiszen maga az élő Isten szólította meg őket személyesen - gondolhatnánk manapság. Ezt a töretlen lelkesedést tapasztalhatjuk azonban olyan személyeknél is, akik nem találkoztak "személyesen" Jézussal. Talán a legnagyszerűbb példaként Saul története említhető, hogyan válik a keresztényeket üldöző farizeusból Pál apostollá.

Azóta is sok-sok damaszkuszi út volt, van, és lesz a jövőben is. Az ókortól a mai napig ismert vagy ismeretlen események sora zajlik le hasonló módon, mint akkor.

Azt hiszem, hogy mindannyiunknak megvan a maga damaszkuszi útja. Lehet, hogy már jártunk rajta, lehet, hogy még nem. Az is lehetséges, hogy csak nagyon halkan, vagy csak egy halvány jel formájában hangzott el vagy jelent meg: "Kövess engem!" Akár igen, akár nem, tudjuk, hogy Jézus hív minket. Talán nem vár el tőlünk olyan lelkesedést a hívó szóra, mint amilyet 2000 évvel ezelőtt tapasztalt. Pál apostol lelkesedése is inkább vált az évek során el-hivatottsággá, amit a lelkesedés folyamatosságának is nevezhetnénk.

Az elhivatottság tudatos, értelmi alapokon nyugszik, sokkal kevésbé érzelmi indíttatású, mint a lelkesedés. Ez a szó visszamutat az eredeti cselekvésre: el vagyok híva. Még azt is megkockáztatom, hogy az elhivatottság állapotához nincsen feltétlen szükség a lelkesedésre, mint megelőző állomásra.

Ha egy kicsit tovább lépünk a gondolatainkban, felmerülhet az elhivatottság céljának a keresése, meghatározása. Az ember valamiért, valami irányában, elérése érdekében érzi, vagy vallja magát elhivatottnak. Ez lehet akár az egyén saját magára vonatkozó célja, de lehet, hogy több emberre, egy kisebb, netán nagyobb közösségre is vonatkozó dolog. Ha pedig ez utóbbiról beszélünk, akkor elérkeztünk a küldetés fogalmához. Pál apostolnak nyilvánvalóan volt küldetése és még nagyon sok emberről elmondhatjuk ugyanezt. Van e nekem, nekünk küldetésünk? Bizonyára van, még akkor is, ha talán nem annyira nyilvánvaló, mint Pál apostolé. Van egyéni, van magyar, van evangélikus keresztény küldetésünk egyaránt. Ahogyan a 2000 évvel ezelőtti kis "lelkes" csapat elhívatott, majd megtalálta a maga küldetését, hasonló módón mi is megtalálhatjuk a magunkét a családunkban, barátaink között, a környezetünkben vagy a gyülekezetben.

És meg egy nagyon fontos dolog: A lelkesedés sokszor külső szemmel is látható, észrevehető. Az elhivatottság és a küldetés gyakran csak a személyes közelségben fedezhető fel!

**Bak Péter**

IMÁDKOZZUNK!

Lelkeddel adj lelkesedést, hogy észrevegyük a hamvadó parazsat a szívekben, hogy vigyázzunk az ellobbanó lángokra, hogy legyen kezünkben tűz, hogy lángra tudjuk lobbantani a régen kihunyt világot üzeneteddel! Ámen