1%

Tünetek gyógymód nélkül?

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése 2010. június 28-i ülésén úgy döntött, hogy visszavonja a Magyarországi Evangélikus Egyházzal megkötött ellátási szerződés felbontására irányuló határozatát. A hír lényegében ennyi. Ugyanakkor a több éve húzódó ügy – véleményem szerint – mintegy tünetként jelzi egyházunk jelen állapotát. Ezért is fontos e vitáktól sem mentes folyamat lényegesebb elemeit megvizsgálni.

A központ és a periféria feszültségei

Minden nagyobb szervezet számára erőt próbáló kérdés, hogyan tud megbirkózni a területi, szakmai különbözőségekkel és az ezekből adódó érdekkülönbségekkel. E különbségek kezelését egyházunkban – a megfelelő törvény hiányán túl – még mentalitásbeli eltérések is nehezítik.

~1999-ben úgy döntött a Nyíregyházi Evangélikus Egyházközség – a Nagytemplomhoz tartozó evangélikusok közössége –, hogy a várostól mintegy „szociális bérleményként” átvállalja a teljes hajléktalanellátást. A kezdeményezés és a megvalósítás teljes egészében helyi ügy volt.

~2002-ben a helyi közösség – nem akarván tovább vállalni a fenntartásból adódó fele-lősséget és terheket – közös megegyezéssel átadta a feladatot az országos egyháznak. Az országos egyház azonban – a helyi sajátságok figyelmen kívül hagyásával – sorozatosan olyan döntéseket hozott, amelyek az alapfeladatért felelős önkormányzatnál visszatetszést keltettek (pl. az egyházi kiegészítő normatíva 10 %-nak visszatartása), s az önkormányzat szerette volna, hogy az ellátás teljes egészében visszakerüljön a helyi szintre, közelebbről a Nyíregyháza-Kertvárosi Evangélikus Egyházközséghez. Az országos elnökség, és az országos iroda néhány munkatársa azonban – rosszul értelmezett központosítás jegyében – a fenntartóváltást megakadályozta (pl. tárgyalások elodázásával, információk visszatartásával, felhatalmazás nélküli ajánlatok megtételével, az Országos Presbitérium számára küldött beadványunk napirendre tűzésének késeltetésével, stb ).

Talán nem is ez a fő probléma, hiszen ahogy addig is, ezután is tesszük a dolgunkat, elfogadva a döntést. Ám a módszerekkel, amelyeket ebben az ügyben alkalmaztak, nagyon nem értek egyet. Ezek lényege az erőből való tárgyalás és döntés a központi és helyi érdekek összehangolása helyett.

Idetartozó probléma az is, hogy a központosított vezetés jegyében minden gyülekezeti elképzelést veszélyesnek, kiszámíthatatlannak, már-már üldözendőnek tekintenek. Pedig egy-házunk hagyománya értelmében minden a gyülekezetekért van. Nyilvánvaló, hogy a zsinatnak is komoly feladata lesz még abban, hogy a gyülekezeti, helyi érdekek és az országos egyház szempontjainak összehangolására törvényi keretet biztosítson. Természetesen szemléletben is változni kell, hogy egyházunk építése ne hatalmi központok kiépítéséről szóljon, hanem az evangélikusok olyan hálózatáról, ahol az ügyek jó légkörben dőlhetnek el.

Koncepcionális különbségeket érdemi vita nélkül döntöttek el. Mire gondolok? Azzal, hogy 2000-ben ellátási szerződés keretében vállalta át a nagytemplomi gyülekezet a hajléktalanellátás feladatát, egyedi útra vállalkozott, hiszen sem a mi egyházunkban, sem más felekezet közösségében erre nem volt példa. Azzal indultunk, és azzal végezzük most is a szolgálatunkat, hogy „a gyülekezetek hosszú távú fennmaradásának egyik lehetséges útja az, ha a gyülekezet a helyi szociális kérdések enyhítésében aktívan vesz részt, mert így olyanokat is el tud érni, akiket a hagyományos gyülekezeti munka keretében nem. Így azokat, akiknek egy szociális baleseten túl szükségük van gyógyító, befogadó közösségre. Így az Oltalom fenntartói jogainak újra gyülekezeti közegbe történő adását egy lehetséges gyülekezetépítő modellként is kell érteni.” (Idézet a Nyíregyháza-Kertvárosi Egyházközségnek az országos presbitérium számára készült beadványából.)

Azt vártam volna, hogy a kérdésről legalább vitát nyit az országos presbitérium, hiszen gyülekezeteink jövője mindannyiunk számára kiemelkedően fontos ügy. Nem így történt.

Az ellátási szerződés sajátossága miatt is mi úgy látjuk, hogy a fenntartónak nem az intézmények „fölött” kell elhelyezkednie, hanem a diakóniai intézmény „mögött”, munkálva annak az új gyülekezeti identitásnak a létrejöttét, amely nem csupán az istentiszteleti részvételben méri evangélikusságát, hanem ebbe a rászorulókon való gyógyító befogadást is beépíti.

Szervezeti problémák, kompetenciák hiánya

Az ügyet ugyan egyházunk országos presbitériuma és zsinata is tárgyalta, de szinte ügyrendi kérdésként: majdnem minden esetben a másik testület illetékességére hivatkoztak. Például amikor az országos presbitérium a zsinat elé utalta a kérdést, majd amikor az döntött, egyház-jogászi érvelés szerint ez nem volt kötelező az országos egyházra. Vajon nem kellene-e alap-jaiban újragondolni egyházunk közigazgatását, hiszen tudomásom szerint nem a mi ügyünk az egyetlen, amely ebben a labirintusban egyszerűen érdemi vita nélkül elveszett.

A döntést a nyíregyháza-kertvárosi gyülekezet nevében – minden ellentmondásosságával együtt – elfogadom. Ugyanakkor a folyamatban megtapasztalt anomáliák kiküszöböléséért a jövőben is minden erőmmel küzdeni fogok.

Laborczi Géza
(Megjelent az Evangélikus Életben)

a Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Magyarországi Evangélikus Egyház közötti szociális és gyermekvédelmi tárgyú ellátási szerződést megszüntető határozatok visszavonásáról

A Közgyűlés az előterjesztést megtárgyalta és az abban foglaltak alapján a Magyarországi Evangélikus Egyházzal kötött ellátási szerződés felmondása tárgyában hozott 206/2008.(VI.23.) számú, 283/2008. (X. 20.) számú, 231/2009. (X. 26.) számú valamint a 283/2009. (XII. 14.) számú határozatait visszavonja.

Csabai Lászlóné
polgármester

Dr. Szemán Sándor
címzetes főjegyző

A határozatot kapják:

1. A Közgyűlés tagjai
2. A címzetes főjegyző és a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egységéinek vezetői
3. Magyarországi Evangélikus Egyház, 1084 Budapest, Üllői út 24.
4. Nyíregyházi Kertvárosi Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyházközség,4400 Nyíregyháza, Kassa köz 3. sz.
5. Oltalom Szeretetszolgálat, 4400 Nyíregyháza, Kassa köz 3. sz.

Nyiregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Magyarországi Evangélikus Egyház közötti szociális és gyermekvédelmi tárgyú ellátási szerződés felmondása tárgyában hozott korábbi döntések megerősítéséről

A Közgyülés

az előterjesztést megtárgyalta es az abban foglaltak alapján a Magyarországi Evangélikus Egyházzal kötött ellátási szerződés felmondása tárgyában hozott 206/2008.(VI.23.) számú, valamint 283/2008.(X.20.) számú határozatait fenntartja.

Csabai Lászlóné
polgármester

Dr. Szemán Sándor
cimzetes fôjegyző

A Hajdú – Szabolcsi Evangélikus Egyházmegye Elnökségének,
az Északi Evangélikus Egyházkerület Elnökségének,
az Országos Egyház Elnökségének,
az Országos Presbitérium tagjainak
a Zsinat Elnökségének
székhelyükön.

Kedves Testvérek!

A gyülekezetünk elnöksége az egyházközség 2008. évi szeptember 28-i közgyűlésének határozata értelmében Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésével 2010. január 1-től szóló érvényességgel a Szociális és Gyermekvédelmi Ellátási Szerződést valamint a fenntartói jogokat is átruházó szereződést megköti. Teszi ezt annak tudatában, hogy egyházi döntés az Oltalom Szeretetszolgálat fenntartóváltásáról nem született. A szolgálat folytonossága (300 ellátott, 50 alkalmazott) és egyházunk presztízsének megőrzése érdekében ezt kénytelenek vagyunk megtenni. A kialakult helyzetért ugyanakkor semmiféle felelősséget nem tudunk vállalni.

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése a 206/2008.(VI. 23.) számú határozatával a 177/2007.(VIII.27.) számú határozattal megkötött szerződés hat hónap felmondási idő melletti, 2008. december 31. napjával történő megszüntetéséről döntött. Egyidejűleg kinyilvánította azt, hogy az adminisztrációs terhek csökkentése, az ügymenetek egyszerűsítése, a gazdaságosabb működtetés és a hatékonyabb kapcsolattartás érdekében a Nyíregyházi Kertvárosi Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyházközséggel kíván ellátási szerződést kötni. Ezen határozatát az Önkormányzat az Országos Egyházhoz megküldte, amelyre írásos válasz nem érkezett. Az Országos Egyház részéről 2008. októberében Prőhle Gergely országos felügyelő, dr. Fabiny Tamás püspök úr és dr. Mekis Viktória országos irodaigazgató – helyettes tárgyalásokat folytatott az önkormányzat vezetésével, amelyen – tudomásunk szerint, mivel bennünket nem hívtak meg a tárgyalásra – az a megállapodás született, hogy az önkormányzat egy évvel (2009. december 31.) kitolja döntése végrehajtását és 2009. június 30-ig az Országos Egyház rendezi az egyházon belüli fenntartói kérdést. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése 283/2008. (X. 20.) döntésével a határidőt módosította. Az Országos Egyház részéről semmilyen érdemi lépés nem történt az ügy tisztázására, rendezésére. Nem csupán a fenntartó testületet nem tájékoztatták a kialakult helyzetről, hanem a tárgyalások is csak a mi kérésünkre indultak el 2009. elején. Úgy ítéljük meg, hogy az Országos Egyházé a felelősség, hogy a fenntartó testületet tájékoztatva kialakítson egy koncepciót a helyzet megoldására. Ezzel szemben csak a problémák elodázásával és az idő húzásával találkoztunk.

Az Országos Presbitérium csak 2009. szeptember 10-én tárgyalta előterjesztésünkben (?) mind a Bólyai téri ingatlan fejlesztésének, mind az Oltalom fenntartóváltásának kérdését. Megítélésünk szerint ez utóbbit különösen nem nekünk kellett volna a testület elé terjeszteni. Az OP határozata is csak a döntés elnapolását jelentette (az ügyet a Zsinat hatáskörébe utalta), miközben nyilvánvaló, hogy az önkormányzati határozat értelmében 2010. január 1-től nincs fenntartója és működtetője a városi hajléktalan-ellátásnak.

Az OP határozatának megérkezése napján (2009. szeptember 21.) azt is megtudtuk, hogy a Zsinat októberi ülése elmarad, és a következő ülésre csak november végén kerül sor. Ebből az következik, hogy nincs idő kivárni a Zsinat döntését. Miért? Mert a 2009. júniusi időpont elmulasztása miatt az önkormányzat azt az álláspontját erősítette meg, hogy a Kertvárosi Gyülekezettel köti meg az ellátási szerződést, tehát nincs mód az újabb határidő módosításra. Ugyanakkor a fenntartóváltás a működési engedélyek megújítását is magával hozza. Ennek átfutási ideje 60 nap. Január 1-én jogerős működési engedéllyel kell rendelkeznie a fenntartónak, ha normatív támogatást szeretne. Már a szeptember végi döntés is azt jelenti, hogy minden erőnket latba kell vetni azért, hogy a várható két hónapi eljárás (közigazgatási hivatal eljárása, szakhatóságok állásfoglalása) megmaradjon és a törvényben előírt 30 napos fellebbezési határidő elmúltával január 1-én jogerős működési engedéllyel rendelkezzünk.

Döntésünkben még egy nagyon fontos elem is jelen van. Az Oltalom Szeretetszolgálat HEFOP 4.2. pályázati forrásokból 230 millió Ft-os támogatást nyert, amelyhez még az önerőt is sikerült pályázatok és önkormányzati támogatással megszereznie. A pályázat támogatási szerződésében öt éves tovább működtetési feltétel szerepel (A program 2007. november 30-án zárult le). A pályázatban természetesen a várossal kötött ellátási szerződés is szerepel. Amennyiben a tovább működtetés veszélybe kerül, a támogatást vissza kell fizetni. Ez azt jelenti, hogy amennyiben nincs fenntartója, működtetője 2010. január 1-től az Oltalomnak, vagy megszűnik mögüle az ellátási szerződés, úgy a program megvalósulása is veszélybe kerül, tehát a jegybanki alapkamat kétszeresével terhelt összeget kell visszafizetni az Irányító Hatóságnak. (Ezen tényt természetesen a tárgyalások folyamán nem titkoltuk el az sem az önkormányzat, sem az Országos Egyház munkatársai előtt, mint ahogy a pályázat beadása is a fenntartó tudtával és támogatásával történt.)

Az Országos Egyházat 2008. őszén, 2009. tavaszán az országos ügyészt is megkerestük azzal a kéréssel, hogy a kialakult helyzetben a fenntartó testületek vagy a közgyűlések (Zsinat) felelőssége-e a helyzet kezelése. Ezen megkeresésünkre mind a mai napig nem érkezett válasz.

Tisztelettel azt kérjük, hogy az egyházjoghoz nálunk sokkal jobban értő bármilyen testület döntse el végre, hogy ez az ügy kihez tartozik, és szülessen döntés a fenntartóváltás utólagos jogfolytonos jóváhagyására, hogy városunkban a legelesettebbekkel való foglakozás is egyházunk és ezen keresztül az evangélium jó ügyét szolgálhassa.

Nyíregyháza, 2009. szeptember 28.

Testvéri köszöntéssel:

Laborczi Géza
lelkész

Csengeri Tamás
gyülekezeti felügyelő

A nyíregyházi városi önkormányzat témával kapcsolatos korábbi határozataiból:

a Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Magyarországi Evangélikus Egyház közötti szociális és gyermekvédelmi ellátási szerződés megszüntetésének módosításáról

A Közgyűlés

az előterjesztést megtárgyalta, és az abban foglaltak alapján a Magyarországi Evangélikus Egyházzal kötött ellátási szerződés hat hónap felmondási idő mellett 2008. december 31. napjával történő megszüntetéséről szóló 206/2008. (VI. 23.) számú határozatát módosítja, az ellátási szerződést 2009. december 31. napjával felmondja.

Csabai Lászlóné
polgármester

Dr. Szemán Sándor
jegyző

a Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Magyarországi Evangélikus Egyház közötti szociális és gyermekvédelmi ellátási szerzödés megszüntetéséröl

A Közgyűlés

-1. az előterjesztést megtárgyalta, s az abban foglaltak alapján a 177/2007. (VIII. 27.) számú határozatával a Magyarországi Evangélikus Egyházzal kötött ellátási szerződés hat hónap felmondási idő mellett 2008. december 31. napjával történő megszüntetésével egyetért.

-2. kinyilvánítja, hogy az adminisztrációs terhek csökkentése, az ügymentek egyszerűsítése, a gazdaságosabb működtetés és a hatékonyabb kapcsolattartás érdekében a Nyíregyháza Kertvárosi Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyházközséggel kíván ellátási szerződést kötni.

Csabai Lászlóné
polgármester

Dr. Szemán Sándor
jegyző

a Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Magyarországi Evangélikus Egyház közötti szociális és gyermekvédelmi ellátási szerződés megkötéséről

A Közgyűlés

-1. Az előterjesztést megtárgyalta, s az abban foglaltak alapján a Magyarországi Evangélikus Egyházzal az ellátási szerződés megkötésével egyetért.

-2. A határozat mellékletében szereplő ellátási szerződést jóváhagyja.

-3. Felhatalmazza Csabai Lászlóné polgármestert a határozat mellékletét képező szociális és gyermekvédelmi ellátási szerződés aláírására, azzal a kitétellel, hogy amennyiben a Magyarországi Evangélikus Egyház részéről az ellátási szerződés vonatkozásában még módosítási igény jelentkezne, a szerződést a Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság elé be kell terjeszteni megtárgyalásra.

Csabai Lászlóné
polgármester

Dr.Szemán Sándor
jegyző

a Magyarországi Evangélikus Egyházzal szociális ellátási szerződés megkötéséről

A közgyűlés

-1./ a határozat mellékletét képező ellátási szerződésben meghatározott önkormányzati kötelezettségvállalással egyetértve felhatalmazza Csabai Lászlóné polgármestert az ellátási szerződést tartalmazó okirat aláírására;

-2./ a Nyíregyházi Evangélikus Egyházközséget az 1999. október 26. napján megkötött szociális ellátási szerződésből elbocsátja;

-3./ utasítja a Gazdasági Irodát, hogy 2002. szeptember 1-jét követően a fenntartót az ellátási szerződés 13./ pontja alapján megillető összegeket a Magyarországi Evangélikus Egyház bankszámlájára utalja át;

-4./ a szerződés 16./ pontjában szabályozott képviselet ellátásával a Szociális Iroda mindenkori vezetőjét bízza meg.

Határidő:
az 1-2/ pontok esetében azonnali,
a 2- 3./ pontok esetében folyamatos,

Felelős:
László Géza, Gazdasági Iroda vezetője
Deme Dóra, Szociális Iroda vezetője

Csabai Lászlóné
polgármester

Dr. Szemán Sándor
jegyző

Készítette: Gégény Béla, Debrecen, 2006.

Az Oltalom Szeretetszolgálat irodájábanban ülünk egy napon szép új épületben a szakmai igazgatóval Dezanove Bartolomeu Inacioval, általam ismert és kedvelt nevén Bercivel beszélgetek.

-Egy soklábon álló intézményről van szó, amiben van hajléktalan ellátás, családok átmeneti otthona. Mi indította el Önöket az intézmény létrehozásában vagy már meglévő szolgáltatást vettek át, és azt fejlesztették?

-Az önkormányzat működtet egy családsegítő központot, ahol volt hajléktalan ellátó és gyermekjóléti szolgálat. Tudták hogy egy ilyen intézményt nem lehet együtt jól működtetni. A sok ellátási típus megterhelés volt nekik is. 1998-ban, amikor egy kicsit „divatba” kezdtek jönni az egyházi intézmények - konkrétan az egyházi kiegészítő támogatás miatt - akkor az önkormányzat egyes tagjai azt gondolták, úgy tudják fejleszteni a hajléktalan ellátást, ha ezeket a pluszforrásokat igénybe veszik. Úgy tudom volt az önkormányzatnál személyi változás történt a szociális vezetésben. Erdős Judit helyett Deme Dóra vette át a vezetést. Az elképzelés megszületett. Kerestek egy olyan egyházat, aki érdekelt lehet a szociális feladat átvállalásában. 1999-ben hoztak határozatot, ellátási szerződés keretében az evangélikus egyházzal. Megkeresett engem az egyházi vezetést. és decembertől elkezdtünk dolgozni. Végül 2000. január 1-jétől alakult meg az Oltalom Szeretetszolgálat.

-A létesítéskor biztosítva látták-e a folyamatos működtetést. Gondolok itt arra, hogy a hajléktalanok igénybe veszik-e a szolgáltatást vagy nem? A családok átmeneti otthonában vajon a létszám elegendő-e, vagy nem, miközben az alkalmazottakat és a rezsit fizetni kell, és a normatíva nyilvánvalóan létszámarányos?

-Akkor azt hiszem nem volt a normatíva elegendő. 80%-át az alkalmazottak bérére fordítottuk. A maradék 20 % nem volt elegendő a szociális szolgáltatásokkal járó költségek finanszírozására. Mikor ez az intézmény az önkormányzaté volt, természetesen a normatíván kívül hozzátette a saját forrásait. Amikor egyházi fenntartású lett kérdéses volt, hogy az önkormányzat hozzáteszi-e vagy nem ezt a forrást. Hál’ istennek kedvező konstrukció alakult, hogy úgy kapta a fenntartó az intézményt, hogy párosult egy önkormányzati rendszeres támogatással. Bár nem volt az sem elegendő mindenre, pl. a népkonyhára, de pluszforrásokat kerestünk, pályázatokat stb.stb.

-Hogy vették föl a munkatársakat? A valláshoz tartozás, vallásgyakorlás szempont volt-e?

-Őszintén szólva akkor, amikor a családsegítőnél dolgoztunk igen féltünk attól mennyire fogja ez befolyásolni a működést. De nem ez volt a legfőbb szempont. Az első szempont az volt mennyire jól végzi a dolgát. Minden dolgozót, aki ebben az új felállásban akart dolgozni, át kellett vennünk.

-A hajléktalan ellátás nehéz munka, nehéz körülmények között. Elégedettek-e a munkatársak a fizetésükkel, illetve az intézmény egyházi jellegével?

-Azt hiszem, hogy szemléletváltozás jött, amikor kezdtünk. Arra gondoltunk, hogy az embereknek kenyérre van először szükségük, azután foglalkozhatunk a lelkük ápolásával. Merem mondani az évek során rájöttünk arra, hogy a lelki ápolás is fontos, párhuzamosan a testivel. Most a szakmai dolgozók szorgalmazzák, hogy vezessünk be lelki ápolási technikákat, tesznek javaslatot arra, mit ünnepeljünk. Fizetés szempontjából azt hiszem megelégedettek, bár a kereset az embereknek általában nem elegendő.

-Milyen gyakorisággal tartanak megbeszéléseket, illetve szupervízióra van-e lehetőség?

-Minden csütörtökön a szakmai vezetővel van megbeszélés, amelyhez a lelkészigazgató is csatlakozik. A szociális szakdolgozóknak és a vezetőknek kötelező a részvétel ezen a megbeszélésen. Konkrét eligazításokat kapunk egy-egy esetre. Utána a részlegekben vannak, úgynevezett munkatársi megbeszélések. Ezeket hetente szervezik. Itt a vezető ismerteti az elképzeléseket, illetve mindent megtárgyalnak, ami a munkájukhoz szükséges. Minden nap 13,30- tól egy 45 perces esetátadási idő van, amikor a második műszak jön. A munkatársak nem csak az esetnaplón adják át a feladatokat, hanem személyesen is megbeszélik a felmerült problémákat. Egy kötelező szupervíziót szerveztünk minden dolgozónknak. Ez az alkalom megtanított bennünket arra, hogy más eset-megbeszélési stratégiákat kell alkalmaznunk. Megbeszéltük azt, hogy évente egyszer elmegyünk kirándulni, és ott kötetlen formában beszélgetünk a munkánkról. Az első ilyen „természetben tartott szupervízió” 2002-ben volt, a sikere miatt azóta minden évben voltunk egyszer.

-A képzéseken továbbképzéseken részt vesznek –e a munkatársak?

-Igen, bár a képzések kínálata nem találkozik a kereslettel. Ez azt jelenti, hogy nem tudják azok, akik szervezik a képzéseket, a szakdolgozóknak ténylegesen milyen képzésekre lenne szükségük. Kerestünk olyan képző intézményeket, akik az igényeinknek megfelelő képzéseket szerveznek.

-Milyen a kapcsolat az önkormányzattal, mennyire gyakori és mennyire személyes?

-Inkább személyes, mint gyakori. Amikor igény van, akkor megkeresem a Szociális Iroda vezetőjét, vagy ő engemet. Évente szoktunk beszámolni, hogy az adott évben milyen pozitív vagy negatív előrehaladást sikerült elérni. Tavalyi beszámolónk csak dicséretet kapott.

-Részt vesznek-e az önkormányzat vezetői az intézményük rendezvényein illetve visszahívják–e az önkormányzati programokra, rendezvényekre az intézmény vezetőit?

-Mindig.

-Szóba került a pályázat, mint forráskiegészítés. Indulnak-e pályázatokon, sikeresek-e és volt-e már EU-s pályázat, amit meg is nyertek?

-Indulunk pályázatokon. Ebből évente 2-3-at nyertünk, melynek összege évente kb. 5 millió Ft volt. Pályáztunk sikeresen, majdnem 240 milliós összeget nyertünk egy rehabilitációs központ építésére. A pályázatot megnyertük, de a szerződéskötésre és a pénz folyósítására még egy évet kell várnunk.

-A szociális irodának használ–e az hogy ennek az intézménynek a sokszínűsége megjelenik a szociális ellátó palettán?

-Igen, használ.

-Van-e az intézménynek gyenge pontja, mi ez, és hogyan kívánnak rajta változtatni?

-Gyenge pontja szerintem a hajléktalan ellátó rendszer. Törekedni kell egy magasabb szintre, hogy lehessen őket kirepíteni máshova. Van egy lakhatási program, amelynek egyik szándéka az, hogy az önállóságra neveljen. A második a lelkipásztor segítő jelenlétének kérdése. Lelki támasz nélkűl nem tudnak kiemelkedni abból az állapotukból, amelybe süllyedtek. Az önkéntes részvétel miatt ez nehéz feladat.

-Igényli–e az önkormányzat a szakmai segítséget? Kérte–e a hajléktalanellátás fejlesztésének javaslatát? Szakmailag mennyire veszik figyelembe a javaslataikat?

-Volt írásbeli javaslattételi lehetőségünk és be is adtuk. Távlati célunk az önkormányzattal a hajléktalan ellátás fejlesztése, ami megkülönböztetett figyelmet fordít a lábadozó ellátást igénylő öreg személyekre.

-Kialakult-e az intézmény végleges profilja, vagy fejlesztési lehetőségek előtt áll?

-Vannak célok. Új nappali konyha, új szolgáltatási központ, ami ránk irányítja a lakosság figyelmét, felébreszti bennük a segíteni akarást, az önkéntes munkát, egyelőre óhaj-sóhaj. Lesz egy nyilvános WC, új raktár, orvosi rendelő, óriási udvar lesz, ahol sok hajléktalan tud dolgozni.

-Milyen kapcsolatot ápolnak más hasonló profilú intézményekkel, pl. a Reménység Rehabilitációs Otthonra gondolok itt, aki hajléktalanokkal, szenvedélybetegekkel foglalkozik?

-Nagyon jó a kapcsolatunk, kiegészítjük egymást. A Periféria Egyesülettel jó kapcsolatunk van. A hajléktalannak a legnagyobb problémája, hogy nehezen irányíthatóak. Körülbelül a 20 %-uk talál örömet a munkában. Ahhoz, hogy képességeiket ki tudják használni, nagyon specifikus foglalkoztatásokra lenne szükségesük.

-Milyen a szolgáltatásuk megítélése az intézményben lakó, szolgáltatásukat igénybe vevő lakóknak, és a környező városlakóknak?

-Ott van a panaszládánk, amikben szoktak lenni panaszok, de csak olyanok hogy pl. miért nem kapcsoltuk be a TV-t, miért nincs itt szemetes, ilyesmi. Tehát pozitívak a visszajelzések. A hasonló szolgálatok versenytársként kezelnek bennünket. Az állampolgárok részéről mondhatom, hogy bennünket elfogadtak. Adományokat kapunk, az intézmény segítő szerepére fordítódik a hangsúly. Fontos hogy az intézményben lakó hajléktalan hogy viselkedik vagy az utcán. Próbáltuk meghívni az embereket, lássák meg, hogy intézményeinkben milyen életet élnek egyes hajléktalanok, de az érdeklődés elég gyenge volt.

-Milyen propagandát fejtenek ki az intézmény népszerűsítésére?

-Sajtót, rádiót TV-t.

-Elégedett-e az eddig elért eredményekkel?

-Ha a kliensek hálásak a szolgáltatásunkért, akkor igen meg vagyok elégedve. De vannak még álmaim amiket szívesen megvalósítanék.

-Nagyon szépen köszönöm és hát sok erőt, jó munkatársakat és megnyert pályázatokat kívánok ahhoz, hogy álmai valóra váljanak.