Keszthely Zala megye ÉK-i részén, a Balaton ÉNY-i partján fekvő egyetemi -és üdülőváros.

Először Festetics Kristóf idejében (1739-1768) kerültek evangélikusok Keszthelyre, amikor a földbirtokos német iparosokat telepített ide. Kapcsolatba léptek az ősi kővágóőrsi gyülekezettel, és oda jártak vasárnaponként templomba. Az 1832-ben Keszthelyre települt Carl Anton Opel (1. kép) hamburgi nyerges- és szíjgyártó-mester kezdte el az itt élő evangélikusok gyülekezetté szervezését.1848-ban Keszthely Eőrs (Kővágóőrs) leánygyülekezete, 60 lélekkel.

Az 1875. évi egyházkerületi névtárban Keszthely, mint Kővágó-Eőrs mezőváros szórványa szerepel.

Hosszas szervezőmunka után 1909-ben alakult meg az egyházjogilag Kővágóőrshöz tartozó keszthelyi missziói gyülekezet. 1921-ben Kapi Béla püspök Reichert Gyula nyugalmazott lelkészt kinevezte - Keszthely székhellyel - a kővágóőrsi anyagyülekezet segédlelkészének. D. Kapi Béla püspök 1926-ban rendelte el a Keszthely székhelyű, önálló missziói körzet szervezési munkáinak megkezdését.

A megalakulás idején, Keszthelyen 380, Tapolcán 120, Sümegen 83, a 32 szórvány-községben 150, összesen 733 lélek tartozott a missziói körzethez. Reichert Gyula utódja Menyhár István (2. kép) addigi püspöki titkár lett, akit az önállóvá vált missziói gyülekezet 1926. szeptember 25-én, egyhangú döntéssel lelkészéül választott.

A templom és a mellette lévő parókia Szeghalmy Bálint (3. kép) tervei alapján készült. Az alapkövet 1928. augusztus 28-án - Nagy Lajos esperes szolgálatával végzett istentiszteletet követően - helyezték el. (4. kép) Felavatásukat D. Kapi Béla püspök végezte 1929. augusztus 4-én.(5. és 6. kép)

A templom első oltárképét Hencz Lajos festőművész, a polgári iskola rajztanára készítette. (7. kép) A templom szószéke a nőegylet adományából készült. A keresztelő-medencét Németh György tanító és családja adományozta. 1939 májusában a pécsi Angster cégnél készített orgonával (8. kép) és új oltárképpel (9. kép) gazdagodott a gyülekezet, melyet Oppel Imre akadémiai tanár készített.

Menyhár István lelkészt 1949. május 1-től Mesterházy Ferenc követi a gyülekezet lelkészi állásában.

Az ő szolgálata alatt a gyülekezet nagy áldozatok árán felújította templomátés a lelkészlakást. 1979. február 1-től a keszthelyi missziói körzetet az Északi Evangélikus Egyházkerületből a Déli Evangélikus Egyházkerülethez, ezen belül a Somogy Zalai Egyházmegyéhez csatolták.
Mesterházy Ferenc nyugdíjbavonulása után - 1980. szeptember 1-től - ifj. Hafenscher Károly segédlelkészt bízta meg dr. Káldy Zoltán püspök a missziói körzetben lakó hívek gondozásával.

Ifj. Hafenscher Károly 1985. június 14-ig szolgált a gyülekezetben. Utódjául Véghelyi Antalt helyezte ki az egyházkerület püspöke, akit - másfél évi adminisztrátor lelkészi szolgálat után -1986. október 13-án választott parókus lelkészéül a gyülekezet.

1990-ben Véghelyi Antal lelkész új szolgálati helyre távozott. Utódjául - 1990. november 28-án - Nagyné Szeker Évát választotta a gyülekezet.

A szépen folyó lelki építkezés mellett súlyos gondként jelentkezett a templom álagának egyre romló helyzete, majd 1995-ben történt életveszélyessé nyilvánítása, mely kérdésessé tette fennmaradását is. Végül másfél évi munkával sikerült megmenteni. A nagymértékű felújítás költségei megközelítették a 30 millió forintot, melyet a város, a megye, az országos egyház, a bajor egyház és a hívek áldozatkészsége biztosított. A felújított templomot - 1997. december 14-én - hálaadó istentiszteleten szentelték fel. (10. kép)