Sümeg Veszprém megye DNy-i részén, Keszthelytől É-ra, 27 km távolságra fekvő város.

A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület 1875. évi névtárában Sümeg a Veszprémi Esperesség galsai (zalagalsai) anyagyülekezetének szórványaként szerepel 30 lélekkel. Harmincöt évvel később - az 1910. évi névtár szerint - már 51 evangélikus élt Sümegen. 1921-ben alakult fiókegyházzá a szomszédos szórványhelyek csatlakozásával.

A Zalai Egyházmegye 1926. július 25-én Szentantalfán tartott közgyűlésén hagyták jóvá a Keszthely-Tapolca-Sümeg önálló missziói gyülekezet létrehozását. Sümegen akkor 83 evangélikust tartottak nyilván.

A gyülekezet 1936 márciusában döntött arról, hogy - a tapolcaiak példáját követve - a reformátusokkal közösen épít templomot. Alapkövét 1936. szeptember 20-án helyezték el a község által adományozott telken. Az alapkő elhelyezésének ünnepségét Síkos Gyula zalagalsai lelkész, Halka Sándor belsősomogyi református esperes és Menyhár István helyi lelkész közreműködésével tartották. A templom terveit Szeghalmy Bálint műépítész készítette. A terv leleményesen alkalmazkodik a kedvezőtlen, háromszög alakú telekből adódó lehetőségekhez.

A templom alig egy év alatt elkészült. Az avatási ünnepélyt 1937. szeptember 5-én tartották D. Kapi Béla evangélikus püspök, Jónás Lajos evangélikus esperes, Medgyasszay Vince református püspök, Jakab Ákos és Halka Sándor református esperes, valamint Menyhár István evangélikus, és Németh Károly református parókus lelkész szolgálatával.

A háborús pusztítás a templomot elkerülte, de a templom oltárterítői, szőnyegei elvesztek. A gyülekezet okmányai, számadási iratai megsemmisültek.

1946. december 25-én Kapi Béla püspök Bokkon Lajost - tapolcai szolgálati hellyel - kinevezte a keszthelyi missziói gyülekezet segédlelkészévé. 1948-1955 között - rövid ideig, egymást követve - Mitykó Zoltán, Horváth József, Kiss János, Dóka Zoltán és Németh Ferenc segédlelkész Tapolcáról látta el a Sümegen és a környező községekben lakó hívek lelki gondozását. Utódjuk - Riesz György - már hosszabb időt (1955-1959) töltött a missziói gyülekezetben.

Riesz György távozásával a kerület püspöke a másodlelkészi állást megszüntette. A tapolcai és sümegi gyülekezetek, valamint a hozzájuk tartozó szórványok lelki gondozására Hering János Gyenesdiáson lakó nyugalmazott lelkész kapott megbízást. Az 1960-as évek végétől Bácsi Sándor Győrben lakó - a nyarat Szigligeten töltő -, nyugalmazott lelkész a nyári hónapokra elvállalta tapolcai és sümegi, valamint a környékbeli szórványokban lakó evangélikusok számára az istentisztelet tartását, és egyéb szolgálatban is segítette a keszthelyi lelkészt.