A 16. század. A REFORMÁCIÓ SZÁZADA MAGYARORSZÁGON

Dévai Bíró Mátyás bírái elő

A 16. század a magyar történelem egyik legválságosabb időszaka volt. A köz- és főnemesek közötti harcok, a gyenge királyi hatalom, a délről fenyegető török veszély jellemezte a század első évtizedeit. A segítség nélkül maradt ország 1526-ban Mohácsnál vereséget szenvedett a törököktől. A harcban elesett király helyére a két pártra szakadt ország két királyt választott: Szapolyai Jánost (1526-1540) és Habsburg I. Ferdinándot (1526-1564). Buda 1541-es török kézre kerülése után az ország három részre szakadt: a Habsburgok által kormányzott királyi Magyarországra, a török hódoltságra és a korlátozott önállóságú Erdélyi Fejedelemségre.
A reformáció ebben a folytonos harcokkal teli korban röviddel 1517 után Magyarországon is kezdett elterjedni. Először északon a felvidéki szabad királyi városok (részben német ajkú) polgárai és értelmisége között, valamint az erdélyi szászoknál. Az Európát járó kereskedők és a Wittenbergből hazatérő tanárok, lelkészek voltak első terjesztői. A mohácsi vész (1526) után a köz- és főnemesek nagy része is a reformáció fő támogatójává vált (pl. "Nádasdy Tamás":http://www.lutheran.hu/z/honlapok/protestans/magyarorszag/sarvar/nadasdytamasgrof "Sárvárott":http://www.lutheran.hu/z/honlapok/protestans/magyarorszag/sarvar ).
A mezővárosi parasztpolgárság Északkelet-Magyarországon és délen csatlakozott a keresztyén hit megreformálásához. A magyar törvényhozás a budai országgyűléseken (1523, 1525) törvényt hozott a lutheri reformáció ellen. (A magyar Luthernek is nevezett "Dévai Mátyást":http://www.lutheran.hu/z/honlapok/protestans/erdely/deva/devaibiromatyas börtönbe vetették, Bécsben az inkvizíció elé vitték.) A reformáció terjedését a század második felében kezdődő katolikus ellenreformáció se tudta megakadályozni. (Legjobb példa erre "Bornemisza Péter":http://www.lutheran.hu/z/honlapok/protestans/magyarorszag/budapest/bornemiszapeter életútja.) A 16. század közepére a lakosság nagy része protestánssá vált.
A svájci reformáció tanai a század 2. felére az egész országban ismertek lettek. Követői külön egyházzá szerveződtek. Az 1567-es debreceni zsinaton a református lelkészek, "Mélius Juhász Péter":http://www.lutheran.hu/z/honlapok/protestans/felvidek/horhi/meliusjuhaszpeter vezetésével aláírták a II. Helvét Hitvallást.
Erdélyben és a hódoltság déli részén terjedt el az antitrinitarianizmus (Dávid Ferenc volt az unitárius egyház első püspöke). Erdélyben János Zsigmond fejedelem (1540-1571) a tordai országgyűlésen (1568), Európában egyedülálló módon, törvényerőre emelte a vallásszabadságot.
A könyvnyomtatás Magyarországon is a reformáció egyik fontos eszközévé vált. Több protestáns lelkészünknek volt nyomdája (Brassó: Johannes Honter , Magyarórvár, etc.: "Huszár Gál":http://www.lutheran.hu/z/honlapok/protestans/magyarorszag/papa/huszargal , Kolozsvár: "Heltai Gáspár":http://www.lutheran.hu/z/honlapok/protestans/erdely/kolozsvar/heltaigaspar ).
A melanchthoni humanista alapokon álló iskolarendszer számos iskolánk megalakulásában, a tankönyvek kiadásában nagy szerepet játszott. Prédikátoraink olyan latin nyelvű teológiai munkákat írtak, melyeket egész Európában használtak (ld. a református "Szegedi Kis István":http://www.lutheran.hu/z/honlapok/protestans/magyarorszag/szeged/szegedikisistvan , "Laskai Csókás Péter":http://www.lutheran.hu/z/honlapok/protestans/erdely/marosvasarhely/laskaicsokaspeter és Fegyverneki Izsák műveit).
A reformáció anyanyelvi programja a széleskörű magyar nyelvű irodalom művelését segítette elő. Az erazmisták (Komjáthy Benedek, Pesti Gábor, "Sylvester János":http://www.lutheran.hu/z/honlapok/protestans/magyarorszag/sarvar/sylvesterjanos ) és mások részleges Biblia-fordító kezdeményezései után 1591-ben, Vizsolyban jelent meg a magyar nyelvű Biblia ("Károlyi Gáspár":http://www.lutheran.hu/z/honlapok/protestans/erdely/nagykaroly/karoligaspar és munkatársainak fordításában).
Az 1600-ig írt magyar nyelvű versek mintegy harmada protestáns gyülekezeti, szertartási és prédikációs ének (pl. Szkhárosi Horvát András versei), bibliai história.
A magyar nyelvű kommentárok, prédikációs kötetek, hitvitázó drámák (pl. "Sztárai Mihályé":http://www.lutheran.hu/z/honlapok/protestans/magyarorszag/sarospatak/ppsztaraimihaly ), hitvallási iratok és imádságos könyvek nemcsak a protestáns tanokat terjesztették, hanem egy széleskörű olvasóközönséget is felneveltek.

Kapcsolódó oldalak:

Szent Biblia
Károli Gáspár fordítása

A Vizsolyi Biblia Öröksége
Károli Gáspár napok - 2005