A 18. század A PROTESTÁNS ÜLDÖZÉSEDK ÚJABB HULLÁMA. II. JÓZSEF TÜRELMI RENDELTE

Türelmi Rendelet - zárósorok

Magyarország megszabadul a töröktől, "karlócai béke":http://hu.wikipedia.org/wiki/Karl%C3%B3cai_b%C3%A9ke 1699
"puszta, elhagyott és műveletlen" Magyarország
a Habsburg-ház második trónfosztása
"II. Rákóczi Ferenc":http://hu.wikipedia.org/wiki/II._R%C3%A1k%C3%B3czi_Ferenc szabadságharca
a Habsburg abszolutizmus megerősödése
a ellenreformáció új hulláma, a protestáns üldözések "III. Károly":http://hu.wikipedia.org/wiki/III._K%C3%A1roly és "Mária Terézia":http://hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%A1ria_Ter%C3%A9zia uralkodása alatt
a "madéfalvi veszedelem":http://hu.wikipedia.org/wiki/Mad%C3%A9falvi_veszedelem
a protestáns vallásszabadság biztosítói: "II. József":http://hu.wikipedia.org/wiki/II._J%C3%B3zsef és "II. Lipót":http://hu.wikipedia.org/wiki/II._Lip%C3%B3t

"III. Károly":http://hu.wikipedia.org/wiki/III._K%C3%A1roly Spanyolországban vakbuzgó katolikusnak nevelték. Uralkodása feladatául tűzte ki a protestánsok és a protestáns egyházi élet teljes megsemmisítését. A protestánsokra még nehezebb üldöztetés várt, mint Lipót idejében. Lipót alatt szabadon hirdethették Isten igéjét, építhettek templomokat és iskolákat, részt vehettek az istentiszteleten, tarthattak gyűléseket. III. Károly a soproni országgyűlésre való hivatkozással, csak az artikuláris gyülekezetekben engedte meg a protestáns istentiszteleteket. Folytatódott a templomok elvétele. Fegyverrel és korbáccsal támadtak a lelkipásztorokra. Erőszakkal vették el a templomkulcsot öreg prédikátoroktól s deresre húzták a gyülekezetek presbitereit. Figyeltették és szétverték a titokban tartott istentiszteleteket. A protestánsok írásba foglalták panaszaikat. A király félredobta azokat. 10 év alatt 50 vaskos kötetet töltöttek meg a protestáns gyülekezetek panaszai. A király pedig kimondotta, hogy a protestánsoknak nincsen joguk az országgyűlés védelmére. Tíz év múlva azután kiadta a Károly-féle rendeletet, az ún. Carolina Resolutio-t (1731 március 21).

A földesúri jogot kiterjesztették a vallásra is. A földesúr elvehette a telkén épült templomot, iskolát és parókiát. Elűzhette földbirtokáról a lelkészt és tanítót. Hajléktalanná és kenyértelenné tehette a jobbágyokat is, ha azok nem voltak hajlandók hitűket megtagadni. Rövid idő alatt Sáros-megyében 140, Vas-megyében 40 templomot vettek el ily módon. A protestáns jobbágyok azonban jobban szerettek hitűket, semmint a betevő falatot. Tömegesen vándoroltak olyan vidékre, ahol hitűk szerint imádhatták az Istent.

Az egyházkormányzást is kivették az egyház kezéből. A gyülekezetek felett katolikus püspökök gyakoroltak ellenőrzést. A lelkészek és a tanítók munkáját is ők vizsgáltak felül. Házassági ügyekben a katolikus egyházi bíróság ítélkezett. A vegyes házasságból származó gyermekek mind a katolikus. egyházhoz tartoztak.

A protestánsok mellőzése az eddiginél is nagyobb volt. Nemesi levelüket nem erősítettek meg s így a nemességükkel járó kedvezményeket elvesztették. Hivatalt csak akkor kaphattak, ha a Szűz Máriára letették az esküt. Ha vallási meggyőződésükre hivatkozva megtagadták az eskü letételét, állásukat vesztették. A protestáns iparosokat kényszeríthették az egyházi körmenetben való részvételre. Elmaradásuk esetén 6-12 forintra (1-2 tehén ára) büntették őket.

A gyülekezetek fenntartását is lehetetlenné akarták tenni. Eltiltották az egyházi adózást és gyűjtést.

Meg akarták semmisíteni az iskolákat. Betiltották a felsőbb osztályok munkáját. Az iskolába csak evangélikus tanulókat vehettek fel. Börtönnel, pénzbírsággal, vagy elmozdítással büntették a tilalom ellen vetkező tanítókat. A vallásos és tudományos könyveket vizsgálat alá (cenzúra) vetették. A protestáns könyveket elkobozták. Az országban lassanként már csak katolikus könyvet lehetett olvasni. Egy időben titkosították még az indexre tett könyvek listáját is. E titkosítás mögött az állt, hogy magyarországi olvasók e listáról szereztek tudomást arról, melyik könyvet érdemes külföldről beszerezni. A szellemi elnyomás csakhamar meglátszott az egész országban. A könyvkereskedések száma 11-re, a könyvnyomdáké 35-re esett.

A nehéz elnyomás Mária Terézia (1740-1780) uralma alatt folytatódott. A protestánsok helyzete semmit sem javult. Templomaikat erőszakkal elvették, lelkészeiket elüldözték. Társulatokat szerveztek térítésükre. Külön pénztárt állítottak fel a terítési munka támogatására és az áttértek jutalmazására.

III. Károly és Mária Terézia idejére esik "Kermann Dániel":http://hu.wikipedia.org/wiki/Krman_D%C3%A1niel dunáninneni evangélikus püspök hitvallása. Miavai gyülekezetében éjjel rátámadtak, mert egy morva katolikus embert átvett az evangélikus egyházba. Hívei éjidején meghúzták a harangokat a püspökük védelmére siettek. Kermann elmenekült, később azután önkent jelentkezett. Börtönbe vetették. Hiába emelt szót mellette a porosz király, szabadságát nem nyerte vissza. A tömlöcben halt meg. "Bahil Mátyás":http://hu.wikipedia.org/wiki/Bahil_M%C3%A1ty%C3%A1s "eperjesi"http://www.lutheran.hu/z/honlapok/protestans/felvidek/eperjes evangélikus lelkész üldözői elöl Lengyelországban menekült különben Kermann Dániel sorsa várt volna rá.

A protestáns vallásszabadság biztosítása

Mária Terézia két fia II. József és II. Lipót kitörölhetetlen betűkkel jegyezték nevüket a magyar protestáns egyház történetébe. II. József (1780-1790) felvilágosodott gondolkodású uralkodó volt. Erős katolikus meggyőződése ellenére sem tartotta megengedhetőnek, hogy bárkit vallási meggyőződéséért üldözzenek s az üldözéshez felhasználják az államhatalmat.

1781. április havában a protestánsok közös folyamodást nyújtottak be az uralkodóhoz. Feltárták előtte méltatlanul elszenvedett üldöztetéseiket. II. József nem dobta félre a panasziratot, nem várakozott évekig annak elintézésével, hanem kiadta az ún. "Türelmi Rendeletet":http://hu.wikipedia.org/wiki/T%C3%BCrelmi_rendelet (1781).

A türelmi rendeletben kijelentette, hogy kártékony minden rendszer, mely erőszakoskodik az emberek lelkiismeretén, viszont a keresztyén kegyességgel együtt járó türelem úgy a vallásnak, mint az államnak nagy hasznot hajt.

A türelmi rendelet teljes vallásszabadságot biztosított a protestánsoknak. Megengedte, hogy már 100 család alakíthat gyülekezetet, ha erre anyagilag elég erősnek érzi magát. Megadta a templomi és iskola építési jogot, de a templom nem épülhetett az utcára, nem lehetett tornya és harangja. A lelkészek szabadon teljesíthették kötelességüket. A gyülekezetek és egyházi tisztviselők felett a szuperintendensek gyakoroltak felügyeletet. Gyűléseket is szabadon tarthattak és egyházi és iskolai ügyeikről dönthettek. Törvényhozó zsinatot hívhattak egybe, de azon egy katolikus és egy protestáns királyi biztos gyakorolt ellenőrzést. Rendezte a vegyes házasságból származó gyermekek vallásának kérdését is. Ha az atya katolikus volt, akkor minden gyermek az ő vallását követte. Ha az anya volt katolikus, akkor a gyermekek vallása megoszlott. Megengedte az áttérést, úgyhogy most mar nem volt bűn a katolikus. egyházból a protestáns egyházba való áttérés.

A türelmi rendelet a törvény előtti egyenlőséget is kimondotta. Senkit sem érhet protestáns vallása miatt mellőzés. A hivatalok elnyerésénél a tehetség, érdem, erkölcsi komolyság a rátermettség az irányadó, nem pedig az illető vallása.

A türelmi rendeletet a protestáns egyházak hálás örömmel fogadták. Az évszázados elnyomás után boldogan éltek a szabadság jogaival. Új gyülekezetek alakultak. A protestáns anyagyülekezetek száma 272-ről 758-ra emelkedett. Egy év alatt 165 evangélikus és 102 református gyülekezet alakult, melyekhez háromannyi leánygyülekezet tartozott. Templomok épület. A megfélemlített hívek újból áltatosan énekelték szent énekeiket. Megszűntek a katolikus egyházba való áttérések is. Az erőteljesen meginduló új élet meggyőzően bizonyította, hogy Isten igazságot emberi erőszakkal megsemmisíteni nem lehet.

Azt, amit II. József rendeletben biztosított, II. Lipót (1790-1792) törvény alakjában is megadta. Ezt a fontos törvényt az 1790-91 országgyűlés hozta, mely a bécsi és linzi béke alapján biztosította a protestáns vallásszabadságot.