Felsőszeli (Horné Saliby, Sk)

id.Endreffy János (1848-1938)

Felsőszeli a Mátyusföldön, a mai galántai járás területén található. Lakott hely volt már a neolit korban is, amiről az itt előkerült leletek tanúskodnak. Az első írásos említése 1158-ból, II. Géza idejéből származik. Elnevezése az évszázadok folyamán ZELE, SCELE, SILI és SZELI változatban fordult elő az okiratokban. Ugyanígy változtak a falu birtokosai is: 1324-ben Conradus de Zyli nobilis van említve, 1540-ben a Csorba, majd az Illyésházi Illyés család, 1553-ban Báthory András és a borostyánkői urak vannak feltüntetve, később pedig a Thurzók és az Esterházyak következtek. II. Lajos király 1523-ban kiváltságlevelet adott a falunak, de ez kihasználatlan maradt, valószínűleg a török expanzió miatt.

A község első temploma elpusztult, a második pedig 1524-ben épült, amint erről a katolikus templom bejárata fölötti felirat tanúskodott.

Felsőszeli evangélikus egyháza egyike volt a reformáció első egyházainak, s a protestáns Thurzók pártfogásával alakult. Ők építették át a régi katolikus templomot is az evangélikusok használatára. Azonban az ellenreformáció idejében, mikor a katolikus Esterházyak lettek a falu urai, a templomot is visszavették. Nehéz idők következtek ezután, hisz a környék egyetlen artikuláris egyháza a távoli Pusztafödémesen volt. Látogatása sok nehézséggel járt, mert az odatartókat üldözték és megdobálták a más vallásúak. A kialakult helyzetet jól tükrözi az id. Endreffy János: Adatok a Felső-Szeli Evangy. Egyház Történetéhez című munkából vett idézet, mely lábjegyzetben a lap alján olvasható. A helyzet csupán II. József türelmi rendelete után változott meg, amikor a hívek felépítették a saját imaházukat: templomkerti bejárattal és torony nélkül, mint ahogy azt a rendelet megkövetelte. Felszentelésére 1790. augusztus 11-én került sor. Ebben a formában 1856-ig működött, amikor részben lebontják, hogy helyet adjon az új, ma is létező templomnak. Ennek felszentelése 1861. szeptember 24-én, Mihály napkor történt, Geduly püspök jelenlétében.

A gyülekezet első ismert lelkipásztora Viszkidenszky János volt, akinek tevékenysége az 1785-1797 közötti évekhez fűződik. Ugyanebben az időben létezik már az evang. iskola is,ahol Vidarény János volt a tanítómester. Sajnos, a korábbi eseményekről nem maradtak hozzáférhető adatok.

Viszkidenszky után a következő lelkészek működtek még Felsőszeliben: 1797-1828 között Farkas Pál, 1829-1832 Molnár Gábor, 1833-1879 Leskó Mihály, 1879-1888 Szilárd János, majd az egyik legnépszerűbb lelkész, id.Endreffy János (1888-1911 között). Utána néhány évig egy főnemesi család leszármazottja, báró Podmaniczky Pál tevékenykedik Szeliben, majd ifj. Endreffy János (1918-1938 között)...A háború alatt ( 1939-1945) még a magyar Mátis István hirdeti az igét, de utána már a szlávákok következtek, habár magyarul azért ők is tudtak. Íme hát a névsor: 1947-1958 Holčík Ján, 1958-1971 Francisty Michal, 1971-1982 Juretič Ludovít, 1982-1999 Kováč Ludovít. Őt követi a jelenlegi lelkipásztor, Tóth Zsuzsanna, aki immár a kétnyelvű gyülekezet ötödik lelkipásztora...

Sokat lehetne még mondani a falu, illetve a hitközségünk történetéről, de befejezésül álljon itt még néhány statisztikai adat az 1991-es népszámlálás eredményeiből: Felsőszeli lakosainak száma ezek szerint 3089. Ebből magyar nemzetiségű 2137, tehát mintegy 70 %. Az evangélikusok száma pedig 1179, ami egyben azt is jelenti, hogy a legnépesebb nyugat-szlovákiai egyházközség!

*Készítette: Ing. Oros László, BIBLIOTHECA PRO PATRIA - FELSŐSZELI (Szlovákiai magyar kiadványok és dedikált könyvek gyűjteménye)*

**Felhasznált irodalom:**

Endreffy János : Adatok a Felső-szelii evangy. egyház történetéhez, 1910 Galánta,

Összeállítás : Slovenský biografický slovník, 1990 Martin

Levelezésem anyaga az Endreffyekkel és Mátis Istvánnal

Fényképek a saját gyűjteményemből

**Lábjegyzet: **

Így ír a protestáns üldözésekről id. Endreffy János az Adatok a Felső-Szeli Evangy. Egyház Története című könyvében

"A nehéz időkben, 1660-on túl az 1681-ik országgyűlés rendelkezése szerint Pozsony megyében csak 2 artikuláris, vagyis törvénycikk által meghatározott egyház volt, hol az evangélikusok nyilvános istentiszteletet tarthattak: Récse és Pusztafödémes. Troch Pál taksonyi plébános írja "Adatok Taksony Történetéhez" című jeles művében, hogy a ki azonban nem akart Pusztafödémesre menni, igénybe vehette a kath. papot és templomot. Éppen úgy fizettek a plébánosnak, mint a katolikusok. A plébános eltemette őket azzal a különbséggel, hogy nem öltözött templomi ruhába, a kántor az ének után a megholtakért szóló általános imát olvasta fel. Házasságot is kötöttek a plébános előtt, főleg, ha gyermekeik kath. hitben való neveltetését ígérték meg. Gyermekeiket is megkeresztelte. Ennélfogva az evangélikusok ezen időből a kath. anyakönyv­ben is megtalálhatják elődeik neveit. A fenti plébános úr ezt a taksonyi evangélikusokról írja, de ugyanezt lehet elmon­dani a felső-szelii evangélikusokról is.

Az egyház legrégibb múltjára vonatkozó rendkívül becses adatokat gyűjtött össze a gyülekezet első papja: Viszkidenszky János. Ezek az adatok hitelesítve vannak Debreceni István kir. táblai bíró által. Az adatok tanúvallomások alak­jában maradtak fenn. 1721. április 6-áról keltezve. Viszkidenszky volt az első pap, mikor az egyház újra föléledt 1780 után. Hogy ő előtte elejétől fogva milyen nevű evang. papok vol­tak itt, arról, sajnos, a régi feljegyzések nem szólnak

A tanukhoz intézett kérdések, melyek a felső-szelii ev. egyház múltjára. voltak hivatva világot deríteni, a következők:

1. ) Tudja-e s hallotta-e a tanu, mikor s ki által építtetett a templom Felső-Szeliben ?.
2. ) Tudja-e a tanu s emlékszik-e, mely időben bírták itt a templomot az evangélikusok, és hogy volt-e papjuk is ?
3. ) Tudja-e s hallotta-e a tanú, hogy a katholikusoknak azon időben volt-e itt ?magányos templomuk" és hol?
4. ) Tudja-e és hallotta-e a tanú hogy az evangelikusoktól a templom, pap, ki által, mikor és miképpen vétetett el?
5. ) Tudja-e, hallotta-e a tanú hogy Felső-Szelinek lakósai hogyan, mikor és ki által kényszeríttettek a róm. kath. vallásra való áttérésre ?
6. ) Tudja-e, hallotta-e a tanú, hogy a más helységbe istentiszteletre menő evangelikusok büntetés terhe alatt visszatartattak-e ? Kitől ?
7. ) Tudja-e,. hallotta-e a tanú, hogy az itt levő evangélikusok búcsúkra, processiókra, és egyéb kath. cselekvények megtartására büntetés terhe alatt kényszeríttettek-e ? Kitől ?
8. ) Tudja-e, hallotta-e a tanú, hogy az evangélikusok házasságkötéskor vagy keresztelés alkalmával a földes úr vagy plébános által a róm. kath. hitre való térésre kényszeríttettek és az esketésért fizettek-e, mennyit és kinek pa­rancsolatjából ? És a kik gyónni nem akartak, azoktól több követeltetett-e ?
9. ) Tudja-e, hallotta-e a tanú, hogy a haldoklókat erővel meggyóntatták, és akik gyónás nélkül haltak meg, hogy azoktól még több fizetség követeltetett, mint a katholikusoktól ? Mily összegben, mióta és kinek rendelésére ?

Ezekre a kérdésekre Szombath Albert, 74 éves evang. jobbágy Eszterházy Józsefnek a következőleg vallott : A tanú-vallomás 1721-ből való, tehát az ekkor 74 éves Szombath Albert 1647-ben született.

Az első kérdésre vallja: nyilván számtalanszor hallotta a tanu régi öreg emberektől, hogy a felső-szelii ev. templomot a Thúrzó család, mint földesuraság épittette.

A 2-ik kérdésre vallja: tudja nyilván és jól emlékszik a tanu, hogy egész Érsekujvár bevételéig a templomot az evan­gelikusok szabadon birták, sőt maga a tanu három predikátort ért benne, akik azon ideig szabadon laktak benne.

A 3-ik kérdésre : Tudja nyilván a tanu, hogy akkor a katholikusoknak semmi templomuk sem volt.

4-ik kérdésre: Tudja s jól emlékszik a tanu , hogy hallotta hogy a Thurzó nemzetség kihalása után Esterházy Miklós nyerte Felső-Szelit, a ki katonái által az akkori evang. papot kihajtatván, a templomot erőszakkal elfoglalta és a paróchiára helyébe legislegelőször Ördög Mátyás nevü plebánost állitotta be. De ázután Rákóczy háboruja interveniálván, a templom az evangelikusoknak ujra visszaadatott, a melyet 2-3 esz­tendeig birván, a predikátor ismét elüzetett és a templom visszavétetett.

5-ik kérdésre: Tudja nyilván a tanu s jól emlékszik, hogy hallotta, hogy legelőször Esterházy Miklós vette el a templomot és akkor jobbágyai is erőszakkal kényszerittettek katholikusokká lenni. Most (1721) immár semmiképen nem, mert maga a mostani gróf úr nem engedi, nem is kivánja, hogy erőltetéssel háborgattassanak és a kinek magának kedve vagyon, csak az pápistává légyen.

6-ik kérdésre : Nem tudja, nem is hallotta a tanu, hogy valaki valaha tiltatott volna, hanem valakinek tetszett, mindenkoron szabadon elmehetett.

7-ik kérdésre: Soha nem hallotta.

8-ik kérdésre: Nem tudja, és nem is hallotta a tanu, hogy valaki házasságnak idején hitben változást szenvedett volna, hanem azt tudja, hogy az elmult farsangon egy házasuló legény, hogy pápistává nem lett, meg sem eskettetett a plebánostól, hanem jegyesétől elválni kényszerittetett.

9-ik kérdésre: Nem tudja a tanu, hogy valaki erővel kényszerittetett volna pápistává lenni, hanem azt tudja bizonyosan, hogy meg van erősen hagyva a plebános uramtól, valaki beteg, mindjárást értésére adja, hogy legalább imádkozhassék vele, a minthogy mindétig imádságra el kell hivni és akkor, aki nem akar meggyónni, meg sem gyónik. Tudja továbbá azt is, hogy midőn két jövevény ember magok betegségét plebános uramnak tudtára nem adták és ugy imádkozás és gyónás nélkül haltak meg, a plebános úr a temetőbe nem engedte eltemettetni, hanem csak kint a mezőben, gyöpben, egy, feszület alatt temettettek el.

II-ik tanu : Mészáros András, evangelikus, 70 éves jobbágy igy vallott:

1-ső kérdésre semmit.

2-ikra: Tudja nyilván a tanu, hogy a török háború előtt lutheránusoké volt a templom, sőt maga is egy lutheránus predikátort ért benne, a ki szabadon ott lakott és az isteni szolgálatokat végezte.

1. -4.- 5-ik kérdésekre ugy felelt. mint az első.

6-ik kérdésre :Tudja a tanu, hogy az előbbeni úrtól tiltattak 12 forint büntetés alatt és a kit rajta kaptak, meg is vették rajta, de mostanában nem, hanem valaki akarja szabadon elmehet.

7-ik kérdésre semmit.

8-ikra: Hallotta nyilván a tanu, hogy most olyan parancsolat adatott a plebánosnak, hogyha csak egyenlő hitben nem lesznek a házasulandók: ne is eskettessenek meg. Tudja azt is, hogy az elmúlt farsangon egy legény megakarván házasodni, hogy pápistává nem lett, meg sem eskettetett.

9-ik kérdésre: Tudja nyilván a tanu, hogy gyónás nélkül meghalt lutheránus embereket nagyobb fizetésért temeti a plebános, mint a pápistákat.

III-ik tanu : Nagy János, katholikus, 50 éves, vallja

Az 1-ső kérdésre: semmit.

A 2-ikra: Tudja, hogy az elmult kuruc világban egyideig az övék volt a templom és a Pusztafödémesen most lévő predikátor lakott ebben a helységben, annakelőtte kié volt a templom, nem tudja.

A 3-ik kérdésre: semmit.

A 4-ikre: Tudja nyilván és érte a tanu, miképen az elmult kuruc háború után a mostani földesúr tisztjei, felséges császár parancsolatja mellett egy kompánia németek idejövén, elhajtották a predikátort és a templomot visszavevén, helyébe Tapolcsányi plebánost tették.

Az 5-ik kérdésre semmi felelet.

A 6-ikra: Tudja a tanu, hogy egyszer kihirdette volt a plebános, hogy senki 12 forint büntetés terhe alatt Pusztafödémesre el ne menjen, de mostanában (1721) immár szabadon járhatnak.

A 7-ikre: Tudja a tanu, hogy míg a méltóságos grófné élt, mindenkoron kénytelenek voltak elmenni büntetés terhe alatt Szent-Haraszt nevü kápolnába búcsúra, de azóta nem.

A 8-ikra: Tudja nyilván a tanu, hogy mostanság egy pápista embertől származott leány lutheránussá lévén Pusztafödémesen, egy lutheránus legényhez akart férjhez menni. A plebános uramtól arra kényszerittetett, hogy pápistává legyen urával egybe, a kik midőn nem akartak volna meggyónni, elválasztattak örökre.

A 9-ikre ugy felelt mint az első.

IV-ik tanu : nemes Szombath Imre, lutheránus, 57 éves, eskü alatt a következőket vallja:

1-ső kérdésre, mint az első tanu.

2-ikra, mint a következő előtte szóló.

3-ikra: semmi.

4-ikre: Hallotta számtalanszor maga édes atyjától, hogy mikoron Esterházy Miklós gróf ehhez a jószághoz felséges császár kollációja mellett jutott volna, akkor nemcsak a templomot elvette és a parochiába Ördögh Mátyás plebánost állította, hanem még a többi lakósokat is erővel, rabsággal, marhájok elhajtásával és egyéb módon a pápista hitre kényszerítette.

5-ikre: Nem tudja, nem is emlékszik a tanu, hogy az ő idejében valami keményen pápistáká lenni kényszeritettek volna az evangelikusok, hanem sokszor szép szóval plebános úr inti őket, térjenek meg.

6-ikra semmi.

7-ikre: Tudja nyilván a tanu, hogy még az öreg grófné éltében mindenkor büntetés terhe alatt Szentharaszt nevü semptei hegyen épitett templomba menni kényszerittettek.

8-ikra: Tudja tanu, hogy a házasulandók, ha vegyes vallásuak, meg nem eskettetnek. De ha egy hiten vannak, ha lutheránusok is, megeskettetnek.

9-ikre semmi felelet.

V-ik tanu : Bór Erzsébet, Soós György özvegye, felsőszelii lakos, katholikus, 57 éves, eskü alatt vallja

1-ső kérdésre semmit.

2-ikra: Nem érte a tanu, mert más helységben lakott, hanem tudja, hogy kuruc háborúban birták az evangelikusok a templomot.

1. -4. 5. 6-ik kérdésekre semmi felelet.

7-ikre: Hallotta, hogy még az öreg grófné életében Szentharaszt nevü templomba büntetés terhe alatt búcsúra mentek.

1. -9-ikre semmit.

VI-ik tanu: Tóth János, vezekényi lakos, Esterházy

Ferenc jobbágya,róm. kath. 70 éves, eskü alatt vallja

1-ső kérdésre semmit.

2-ikra: Tudta nyilván, hogy Ujvár bevétele előtt három esztendővel a templom a lutheránusoké volt, sőt maga is egy lutheránus predikátort emlit.

3-ikra semmit.

4-ikre, mint az első tanu.

5-ikre: Tudja s jól emlékszik a tanu, hogy ugyanakkor a falusiakra földesúr katonákat küldvén, marhájokat elszedték, erős rabságba vetették s mindaddiq fogva tartották őket, miglen pápistákká nem lettek.,

6-ikra semmit.

7-ikre, mint a harmadik tanu.

8-ikra: Hallotta a tanu közemberektől, hogy igenis vagy meggyónni, vagy több fizetést kellett, adni a plebánosnak az evangelikusok részéről. Sőt azt is hallotta, hogy az elmult farsangon egy lutheránus legény házasodni akarván, magának oly személyt jegyzett el, a kinek az atyja pápista volt, a legény Pusztafödémesen :lutheránus lett, meg nem eskettetett, hanem a leánytól el kellett válnia.

9-ik kérdésre : Tudja s hallotta a tanu, más közemberektől, hogy igenis annyiból kényszerittettek, amennyiben az evangelikus betegeket akaratjok ellenére is megimádkoztatta a plébános, némelyeket meg is gyóntatott, noha nem tudja a tanu, hogy az ilyen gyóntatások erőszakkal történtek-e vagy sem.

VII-ik tanu : Zajac Mátyás, vezekényi lakos, Esterházy

Ferenc jobbágya, katholikus, 67 éves, eskü alatt vallja:

1-ső kérdésré semmit.

2-ikra: Tudja s még maga ipától is hallotta, hogy_a templom mindenkor a lutheránusoké volt és a vezekényiek is oda jártak_predikációra, miglen magok falujában egy sövény szentegyházat csináltak.

3-ikra semmit.

4-ikre: Hallotta számtalanszor, hogy erőhatalommal vették el a templomot, kinek parancsára, nem tudja.

5-ikre semmit.

6-ikra: Hallotta közemberektől néhány év előtt, hogy igenis szóval tiltattak más helységbe istenitiszteletre menni, ki által s milyen büntetés terhe alatt, nem tudja.

7-ik kérdésre azt feleli, mint a harmadik tanu.

8-ikra, mint az előtte közvetlenül szóló.

9-ikre, mint az előtte szóló, azzal a hozzáadással, hogy hallotta a tanu, hogy az olyan személyek még el sem temettetnek, valameddig több fizetést, akin meg lehetett venni, nem adtak. Azt is tudja a tanu, hogy mikor két szegény lutheránus emberhez a plebános elment s ők meggyónni nem akartak, a plebános el sem temettette a temetőben, hanem csak más szegény emberek által, minden harangozás nélkül, gyöpre, egy feszület alá temettettek el.

VIII-ik tanu : Urban János, vezekényi lakos, lutheránus, 90 éves, eskü alatt vallja:

1-ső kérdésre: Hallotta száma nélkül, hogy még a templom fundamentomát is lutheránusok épitették.

1. 3. 4-ik kérdésre azt feleli, a mit az első tanu.

5-ikre semmit.

6-ikra: Tudja s hallotta a tanu, hogy plebános által nagyon tiltattak, senki más helyre prédikációra, vagy más isteni szolgálatokra elmenni ne merészeljen, de megbüntettek-e valakit vagy sem, nem hallotta.

1. 8-ikra semmit.

9-ikre: Hallotta tanu, hogy némelyeket meggyónni kényszeritett a plebános, keményen megparancsolta, hogy ki-ki betegségéről értesitse, hogy tudhasson nekik provideálni, tudja a tanu azt is, hogy mikor két kálvinista ember gyónás nélkül meghalt, el nem temették őket a temetőben, hanem csak kint mezőben, feszület alatt.

Hitelesitette e vallomásokat Kossuthon 1721. april 6-án, Debreceni István.

Kapcsolódó oldalak:

A Felsőszeli Evangélikus Egyházközség adtai
Cím: č.d. 728, Horné Saliby Sk-925 03
Telefon: +421-31-7852208
Istentisztelet:
09:00 (szlovák nyelven), 10:30 (magyar nyelven)
09:00 (slovenské), 10:30 (maďarské)
Adatok a Szlovákiai Evangélikus Egyház BRATISLAVSKÝ seniorát oldaláról

Pozsonyi Új Szó
Szlovákiai Magyar Napilap

Szlovákia vonat és autobuszmenetrendje

Szlovák országos telefonkönyv
szlovák és angol nyelven

 

További oldalaink

Endreffy János id.

Endreffy János ifj.