Választék
Protestáns Honlap
Felvidék - Csehszlovákia - Szlovákia
Pozsony (Bratislava, Preßburg Sk)
Pozsony városának története
Pozsony a XVI. században
Pozsony városa egykoron
Academia Intropolitana - A pozsonyi egyetem
Bél Mátyás
A Pozsonyi Ág. Hitv. Ev. Egyházközség Története
Okolicsányi Pál
         Rovatok
Egyházak
Intézmények
Mérföldkövek
Panteon
Szellemi központok
Művészetek
Aktualitások

Pozsony (Bratislava, Preßburg Sk)


Pozsony első, a jezsuitáknak kényszer hatására átadott evangélikus temploma

Preßburg, Prešpork, Bratislava Magyarország egykori fővárosa, Szlovákia fővárosa.

Pozsonyt és környékét a Kr.e. 1. században kelta törzsek népesítették be. A keltákat rómaiak, avarok, frankok és szlávok követték. Német és szlovák neve ? Preßburg, illetve 1920-ig Preąpork ? az itt állt favár nevéből - Preslavasburch ? származhat. A magyar elnevezés egykori várispánjának nevéből származik, ez lett a város latin nevének a Posoniumnak is az alapja.

A magyar állam kialakulását követően annak nyugati kapuja és egyben stratégiai fontossági védelmi központja volt. A XIII. század elején bajorok telepedtek le Pozsonyban, a város a 20. század elejéig megőrizte német jellegét is.

1291-ben III. Endre király kiváltságot ad Pozsony városának. I. Mátyás 1465-ben alapítja meg Közép-Európa egyik első egyetemét, a Pozsonyi Akadémiát (Academia Istropolitana), mely még az alapító életében megszűnt. A török hódítás miatt Pozsony 1531-1784 között Magyarország hivatalos fővárosa volt. 1848-ig a magyar királyok koronázó városa és a magyar parlament működésének színhelye is volt. A lutheri reformáció korán elterjedt polgárai között. Az egyre kegyetlenebb ellenreformáció erejét és hatását fokozta Bécs és Ausztria közelsége. A gyász évtized alatt a katolikus papnak nevelt és intoleráns I. Lipót császár és király 1673-ban a pozsonyi vésztörvényszék elé idéztette az egész orszábből az evangélikus és református lelkészeket és tanítókat. Az akkori idők koncepciós pereiben halálra, gályarabságra ítélt prédikátorok sorsa komoly európai visszhangot váltott ki. A pozsonyi protestáns gyülekezet csak 1682-ben alakulhatott újjá, de elvett templomait nem kapta vissza. A 18. században nyílik meg a Pozsonyi Jogakadémia, 1780-ban itt jelenik meg az első magyar újság. 1809-ben Napóleon serege szállta meg a várost. A 19. század elejére eső szlovák nemzeti ébredés egyik központja.

A trianoni békediktátum a magyar, német és szlovák lakosságú várost a Cseh-Szlovák Államnak juttatta, noha Ausztria is igényt tartott Pozsonyra. 1920-tól Bratislava névvel a Cseh-Szlovák Állam szlovák fővárosa lett, de ez nem érintette Prága primátusát. 1939-ben alakult meg először az első önálló, független Szlovák Köztársaság és ekkor Pozsony újra valódi fővárosi szerepet töltött be. A II. világháborút követő békeszerződések visszaállították a Cseh-Szlovák Államot, ez Pozsony szerepének jelentős csökkenését hozta. A Trianonban megalkotott Cseh-Szlovák Állam 1992. decemberében szétesett, és Pozsony a második önálló Szlovák Köztársaság fővárosa lett. A Szlovák Evangélikus Egyház - melynek számos magyar és német híve is van ? központi intézmenyei Pozsonyban találhatók.

1911-1914 között épült ki az a helyiérdékű vasút (Pozsonyi HÉV, Pressburger Bahn), mely Bécset és az Osztrák-Magyar Monarchia egyik legjelentősebb városát, Pozsonyt kötötte össze. Ez Bécsben és Pozsonyban villamosként közlekedett. Így esett meg, hogy a Cseh-Szlovák Állam megalakulását követően Bécs és Pozsony volt a világ két olyan fővárosa, melyet villamos kötött össze. Pozsony szovjet övezetbe tartozása megpecsételte az HÉV sorsát, de tervezik a HÉV újraindítását.

Pozsony szülöttei, itt élt hírességei:

Aulich Lajos tábornok, aradi vértanú (1792-1849), Bartók Béla zeneszerző (1881-1945), Fadrusz János szobrászművész (1858-1903), Hodľa Michal Miroslav, Hummel Johann Nepomuk zeneszerző (1778-1837), Jókai Mór író (1825-1904), Kempelen Farkas feltaláló (1704 ? 1807), Kisfaludy Sándor (1772-1844), Kollár Ján, Král? Janko, Lóczy Lajos földrajztudós (1849-1920), Matuąka Janko, Palacký Frantiąek cseh történet író, Rómer Flóris OSB, a magyar műemlékvédelem egyik megalapítója, ©túr Ludovít

Kapcsolódó oldalak:

Pozsonyi Új Szó
Szlovákiai Magyar Napilap

Pozsonyi Új Szó
Szlovákiai Magyar Napilap

Szlovákia vonat és autobuszmenetrendje

Szlovák országos telefonkönyv
szlovák és angol nyelven

 

További oldalaink

Pozsony városának története

Pozsony a XVI. században

Pozsony városa egykoron

Academia Intropolitana - A pozsonyi egyetem

Bél Mátyás

A Pozsonyi Ág. Hitv. Ev. Egyházközség Története

Okolicsányi Pál

         Társoldalak
 
  Szlovákiai Református Keresztyén Egyház
Bártfa (Bardejov, Bartfeld Sk)
Berzevice (Brezovica nad Torysou, Bersewitz, Sk)
Besztercebánya (Neosolium, Banská Bystrica, Neusohl, Sk)
Csehberek (České Brezovo, Böhmisch-Briesau, Sk)
Csetnek (Štítnik) Sk
Dunaszerdahely (Dunajská Streda, Sk)
Eperjes (Prešov, Eperies Sk)
Felsőszeli (Horné Saliby, Sk)
Fülek (Fil'akovo Sk)
Gálszécs (Sečovce Sk)
Horhi (Horąa, Garsch, Sk)
Igló (Villa Nova, Spiąská Nová Ves, Zipser Neudorf Sk)
Kassa (Koąice, Kaschau Sk)
Késmárk (Kesmarkium, Keľmarok, Käsmark, Kiezmark, Sk)
Komárom (Komárno, Sk)
Losonc (Lučenec, Losontz Sk)
Mosóc (Moąovce, Sk)
Nyitra (Nitra, Neutra, Sk)
Pelsőc (Pleąivec, Sk)
Rimaszombat (Rimavská Sobota Sk)
Sajógömör (Gemer Sk)
Somorja (ąamorin, Sk)
Szakolca (Skalica, Skalitz SK)
Szenc (Szempcz, Senec, Wartberg, Sk)
Szepesolaszi (Latina Villa, Spiąské Vlachy, Wallendorf Sk)
Szklabonya (Sklabiná Sk)
Trencsény-teplic (Trenčínská Teplá Sk)
Zólyom (Zvolen, Sk)
         Képek
 
 


Mátyás király


I. Ferdinánd király aláírása


A pozsonyi vésztörvényszék


Luther Márton


Ulászló király pecsétje


Pozsony egy 15. századi metszeten


A pozsonyi béketárgyalások 1491 november 7-én


Szlovák Nemzeti Színház épülete


A pozsonyi Evangélikus Líceum evezősei 1912-ben


A pozsonyi Evangélikus Líceum internátusa a 20. század elején


A pozsonyi Evangélikus Líceum növendékei és Kercser Viktor


A Pozsonyi Királyi Vár egy 19. századi képeslapon


Protestáns Honlap Felvidék - Csehszlovákia - Szlovákia Pozsony (Bratislava, Preßburg Sk)

© Magyarországi Evangélikus Egyház, Internet Munkacsoport, 2003.
Az adatok kereskedelmi célra nem használhatók. Minden jog fenntartva.
Kérdések és megjegyzések: Webmaster
A Protestáns Honlap Felvidék protestáns múltját bemutató anyagának elkészítését az Informatikai és Hírközlési Minisztérium támogatta az IHM/ITP/2/C pályázat keretében.