|
Pozsony (Bratislava, Preßburg Sk)
|
Pozsony első, a jezsuitáknak kényszer hatására átadott evangélikus temploma
|
Preßburg, Prešpork, Bratislava
Magyarország egykori fővárosa, Szlovákia fővárosa.
Pozsonyt és környékét a Kr.e. 1. században kelta törzsek népesítették be. A keltákat rómaiak, avarok, frankok és szlávok követték. Német és szlovák neve ? Preßburg, illetve 1920-ig Preąpork ? az itt állt favár nevéből - Preslavasburch ? származhat. A magyar elnevezés egykori várispánjának nevéből származik, ez lett a város latin nevének a Posoniumnak is az alapja.
A magyar állam kialakulását követően annak nyugati kapuja és egyben stratégiai fontossági védelmi központja volt. A XIII. század elején bajorok telepedtek le Pozsonyban, a város a 20. század elejéig megőrizte német jellegét is.
1291-ben III. Endre király kiváltságot ad Pozsony városának. I. Mátyás 1465-ben alapítja meg Közép-Európa egyik első egyetemét, a Pozsonyi Akadémiát (Academia Istropolitana), mely még az alapító életében megszűnt. A török hódítás miatt Pozsony 1531-1784 között Magyarország hivatalos fővárosa volt. 1848-ig a magyar királyok koronázó városa és a magyar parlament működésének színhelye is volt. A lutheri reformáció korán elterjedt polgárai között. Az egyre kegyetlenebb ellenreformáció erejét és hatását fokozta Bécs és Ausztria közelsége. A gyász évtized alatt a katolikus papnak nevelt és intoleráns I. Lipót császár és király 1673-ban a pozsonyi vésztörvényszék elé idéztette az egész orszábből az evangélikus és református lelkészeket és tanítókat. Az akkori idők koncepciós pereiben halálra, gályarabságra ítélt prédikátorok sorsa komoly európai visszhangot váltott ki. A pozsonyi protestáns gyülekezet csak 1682-ben alakulhatott újjá, de elvett templomait nem kapta vissza. A 18. században nyílik meg a Pozsonyi Jogakadémia, 1780-ban itt jelenik meg az első magyar újság. 1809-ben Napóleon serege szállta meg a várost. A 19. század elejére eső szlovák nemzeti ébredés egyik központja.
A trianoni békediktátum a magyar, német és szlovák lakosságú várost a Cseh-Szlovák Államnak juttatta, noha Ausztria is igényt tartott Pozsonyra. 1920-tól Bratislava névvel a Cseh-Szlovák Állam szlovák fővárosa lett, de ez nem érintette Prága primátusát. 1939-ben alakult meg először az első önálló, független Szlovák Köztársaság és ekkor Pozsony újra valódi fővárosi szerepet töltött be. A II. világháborút követő békeszerződések visszaállították a Cseh-Szlovák Államot, ez Pozsony szerepének jelentős csökkenését hozta. A Trianonban megalkotott Cseh-Szlovák Állam 1992. decemberében szétesett, és Pozsony a második önálló Szlovák Köztársaság fővárosa lett.
A Szlovák Evangélikus Egyház - melynek számos magyar és német híve is van ? központi intézmenyei Pozsonyban találhatók.
1911-1914 között épült ki az a helyiérdékű vasút (Pozsonyi HÉV, Pressburger Bahn), mely Bécset és az Osztrák-Magyar Monarchia egyik legjelentősebb városát, Pozsonyt kötötte össze. Ez Bécsben és Pozsonyban villamosként közlekedett. Így esett meg, hogy a Cseh-Szlovák Állam megalakulását követően Bécs és Pozsony volt a világ két olyan fővárosa, melyet villamos kötött össze. Pozsony szovjet övezetbe tartozása megpecsételte az HÉV sorsát, de tervezik a HÉV újraindítását.
Pozsony szülöttei, itt élt hírességei:
Aulich Lajos tábornok, aradi vértanú (1792-1849), Bartók Béla zeneszerző (1881-1945), Fadrusz János szobrászművész (1858-1903), Hodľa Michal Miroslav, Hummel Johann Nepomuk zeneszerző (1778-1837), Jókai Mór író (1825-1904), Kempelen Farkas feltaláló (1704 ? 1807), Kisfaludy Sándor (1772-1844), Kollár Ján, Král? Janko, Lóczy Lajos földrajztudós (1849-1920), Matuąka Janko, Palacký Frantiąek cseh történet író, Rómer Flóris OSB, a magyar műemlékvédelem egyik megalapítója, ©túr Ludovít
Kapcsolódó oldalak:
Pozsonyi Új Szó
Szlovákiai Magyar Napilap
Pozsonyi Új Szó
Szlovákiai Magyar Napilap
Szlovákia vonat és autobuszmenetrendje
Szlovák országos telefonkönyv
szlovák és angol nyelven
További oldalaink
Pozsony városának története
Pozsony a XVI. században
Pozsony városa egykoron
Academia Intropolitana - A pozsonyi egyetem
Bél Mátyás
A Pozsonyi Ág. Hitv. Ev. Egyházközség Története
Okolicsányi Pál
| 
)
)
)
)
)
)
)
)
)