Felvidék - Csehszlovákia - Szlovákia

Te benned bíztunk eleitől fogva

**A reformáció kora és a protestantizmus jelentősége**

A mohácsi csatavesztés (1526), az azt követő zavaros időszak a mai napig ható következményekkel járt a magyarság számára. Az ország három részre szakadt. Legnagyobb részt a Török Birodalom hasította ki az országból. Erdélyben az oszmán félhold árnyékában a "baráti" Török Birodalom egyik szatellit állama alakult ki. Erdély viharos évszázadok során a magyar reformáció, a művelődéstörténet legkiválóbb bástyájának bizonyult. Észak-magyarország, Nyugat-magyarország és a vele perszonálunióban élő Horvátország egy része jelentette csak a Magyar Királyságot, ahol Habsburg irányítással szerveződött újjá, az új magyar fővárosban - Pozsonyban - a magyar állami élet. E területen a meghatározó számú magyarság mellett jelentős számban éltek horvátok, németek, szlovákok és szlovének.

A folyamatos harcok emberi sorsokat, életeket tettek tönkre. Az egykori török hódoltság területén csaknem teljesen megsemmisült a középkori magyar építészet minden alkotása, legtöbb településünk a földdel vált egyenlővé. Elpusztult, elhordták az egykor virágzó állam évszázadokon át felhalmozott minden kulturális emlékét.

A Magyar Királyság részét képező nyugati és északi terület, valamint a részben önálló Erdélyi Fejedelemség szerencsésebb helyzetben volt. Itt városaink, váraink, kulturális intézményeink sok évszázad viharát átvészelték, a mai napig mesés gazdagságban tárul elénk e területeken a középkori Magyarország.

E nehéz időszakban virágzott a reformáció Magyarországon. Jóllehet, az idegen hatalmak sok mindentől megfosztották a három részre szakadt állam lakóit, de a nem világi kincsből építkezők virágzó kulturális központokat hoztak létre a Kárpát-medencében. E hitbéli, kulturális aranykor a Kárpát-medence minden lakosát érintette. A mai napig példaértékű az a testvérinek mondható együttlét, mely akkor a horvát, magyar, német, szlovák lakosságot jellemezte a Magyar Királyságban. A Felvidék városaiban, falvaiban háromnyelvű evangélikus közösségek léteztek. Eperjes, Pozsony és számos más nagyobb település négy lelkészt alkalmazott. Egy "első-papot", egy magyarul, egy németül és egy "tótul" (szlovákul) prédikáló lelkészt. A Kárpát-medencében az evangéliumi egyházak közül inkább az evangélikus egyházat jellemezte a több nemzetiség. A reformátusság elsődlegesen magyar ajkú volt, de itt is előfordultak német nyelvű közösségek.

Az I. majd a II. világháborút lezáró versailles-i és párizsi békék felszámolták a hajdan volt Magyarországot. Épített és kulturális örökségünk legjellegzetesebb darabjai az egykori Monarchia utódállamaiban lelhetők fel. Az e területeken élő magyarság erejéhez képest igyekszik ápolni a múltat. A friss nemzeti tudattal rendelkező államok saját emlékezetük fejlesztését és ápolását tekintik elsődleges szempontnak. A magyarországi és a szomszédos államokbéli magyarság, különösen a fiatalabb generáció, a kárpát-medence nem magyar ajkú lakossága semmiféle információval nem rendelkezik a Szlovákia jelenlegi területén hajdan volt hitbéli, földrajzi, épített környezetéről, az egykori virágzó kultúráról, a példás együttélésről.

A Kr. u. 2004. esztendőben különösen fontossá válik Magyarország és Szlovákia varható Európai Uniós tagsága révén is a szlovákiai protestáns - evangélikus és református - egyházak, az egykori felvidéki protestáns közösségek múltjának, jeles személyiségeinek, jelenlegi felépítésének, munkájának internetes formában történő feldolgozása és a világhálón való megjelenítése.

Az egykor oly jelentős számú magyarnyelvű protestánsok jelenlegi helyzetében sokat segít egykori múltjuk feltárása, elektronikus formában való megőrzése, az együttélés békés évszázadainak bemutatása.

Kapcsolódó oldalak:

Pozsonyi Új Szó
Szlovákiai Magyar Napilap

Szlovák országos telefonkönyv
szlovák és angol nyelven

 

További oldalaink

Szlovákiai Református Keresztyén Egyház

Bártfa (Bardejov, Bartfeld Sk)

Berzevice (Brezovica nad Torysou, Bersewitz, Sk)

Besztercebánya (Neosolium, Banská Bystrica, Neusohl, Sk)

Csehberek (České Brezovo, Böhmisch-Briesau, Sk)

Csetnek (Štítnik) Sk

Dunaszerdahely (Dunajská Streda, Sk)

Eperjes (Prešov, Eperies Sk)

Felsőszeli (Horné Saliby, Sk)

Fülek (Fil'akovo Sk)

Gálszécs (Sečovce Sk)

Horhi (Horša, Garsch, Sk)

Igló (Villa Nova, Spišská Nová Ves, Zipser Neudorf Sk)

Kassa (Košice, Kaschau Sk)

Késmárk (Kesmarkium, Kežmarok, Käsmark, Kiezmark, Sk)

Komárom (Komárno, Sk)

Losonc (Lučenec, Losontz Sk)

Mosóc (Mošovce, Sk)

Nyitra (Nitra, Neutra, Sk)

Pelsőc (Plešivec, Sk)

Pozsony (Bratislava, Preßburg Sk)

Rimaszombat (Rimavská Sobota Sk)

Sajógömör (Gemer Sk)

Somorja (šamorin, Sk)

Szakolca (Skalica, Skalitz SK)

Szenc (Szempcz, Senec, Wartberg, Sk)

Szepesolaszi (Latina Villa, Spišské Vlachy, Wallendorf Sk)

Szklabonya (Sklabiná Sk)

Trencsény-teplic (Trenčínská Teplá Sk)

Zólyom (Zvolen, Sk)