Hétköznapi gondok és örömök
1991-ben a gyülekezet lelkészi állása ismét megüresedett. Ekkor egy éven keresztül a környékbeli lelkészek helyettesítettek Alsóságon. A szolgálatokat többnyire Rostáné Piri Magda látta el nagy örömmel és önzetlen szeretettel. Az istentiszteleteket az addig megszokott rend szerint tartotta meg, hetente ügyeletet tartott a lelkészi hivatalban. Jelenlétére, munkájára szívesen emlékeznek a gyülekezet tagjai. Céljuk mégis az volt, hogy a lelkészi állást minél elõbb betöltsék. Végül Vetõ István püspöki titkár jelentkezett bemutatkozó prédikáczó prédikációra. A gyülekezet vezetõségében történt beszélgetések után a közgyûlés az õ megválasztása mellett döntött. A nyár folyamán elvégezték a szobák meszelését, festését, ajtók, ablakok mázolását. A költözésnél sokan segítettek a presbiterek közül. Kiss Károly gondnok több napon át dolgozott a parókián: vizet, villanyt szerelt, falat fúrt, szekrényeket tologatott.
A lelkész 1992. augusztus 1-vel kezdte meg munkáját a gyülekezetben. Augusztus 23-án iktatta be hivatalába Zügn Tamás esperes. Szebik Imre püspök igehirdetésében a pásztori szolgálat fontosságára tette a hangsúlyt. Az idõszerû figyelmeztetésre válaszul a Magvetõ példázatáról hangzott el Vetõ István hitvallása a lelkészi hivatás felelõsségér&o felelõsségérõl. Egy gyülekezetben, melynek létszáma fokozatosan csökken, elsõsorban a személyes kapcsolatok kiépítése, a Krisztusba vetett hit átadása az elsõrendû feladat. (1987-ben becslések szerint kb. 700 egyházfenntartó volt. Az 1996. évi kimutatások szerint járulékot Alsóságon kb. 500 fõ fizet. A hittanosok száma megközelíti a 100 fõt. Az ennél fiatalabbak száma a keresztelési anyakönyv szerint kb. 70 fõ. A fíliákban még 100 fõvel számolhatunk. A lakosság erõteljes vándorlása miatt valószínûleg sokakról nem tudunk, illetve tudunk olyanokról, akik nem osztoznak a gyülekezet anyagi terheiben. Ha õket is beszámítjuk az összlélekszámba, még akkor is csak jóindulattal beszélhetünk 1000 fõrõl. A temetések és keresztelések aránya sajnos állandó fogyásról tanúskodik. A konfirmandusok viszonylag magas lédusok viszonylag magas létszáma azonban bizakodásra adhat okot, hogy belõlük majd az alsósági evangélikus gyülekezet új generációja nevelõdik ki.)
Ilyen hétköznapi gondok között kellett megkeresni hétköznapi örömeinket is. Az új lelkész elsõ hivatalos szolgálata a gyülekezet területén a kemeneskápolnai II. világháborús emlékmû felavatása volt. Még számos ehhez hasonló eseményen vett részt az elmúlt években. Újabb lehetõségek nyíltak a hittanoktatás terén. Igyekezett kihasználni a törvény-adta lehetõségeket az iskolaigazgatókkal egyetértésben. A megalakult Alsósági Részönkormányzat tanácskozási joggal meghívta üléseire, így alkalma nyílt megismerni a közösség problémáit. Római katolikus kollégájával, Dr. Koltai Jenõ esperes-plébánossal esperes-plébánossal közösen avatta fel az új ravatalozó épületét. A vele való együttmûködés az ökumené szép példája.
1993-ban tárgyalások kezdõdtek Kiss István szombathelyi orgonaépítõvel, akivel már Horváthné Pecznyík Ilona többször is beszélt a templom Angster-orgonájának javításáról. Annak idején gyûjtést is rendezett a gyülekezet erre a célra. A rendelkezésre álló összeg bankban várta felhasználását. A megbeszélések azonban nagyon lassan haladtak. A tényleges megbízásra csak a következõ évben került sor.
Idõközben a lelkész benyújtotta új szolgálati gépkocsi igénylését, mivel a 11 éves Trabant már nem jelentett biztos segítséget a szórványok ellátásában. (A környezõ lelk&eacuuml;rnyezõ lelkészek kisegítése érdekében Vetõ István átvette az egyházashetyei fília, valamint három Veszprém megyei falu: Zalameggyes, Rigács és Kamond gondozását.) A bajor egyház ajándékaként - a Magyarországi Evangélikus Egyház tulajdonát képezõ - Opel Corsa személygépkocsit kapott gyülekezeti használatra. A régi Trabantot sikerült értékesíteni. A vételárat a pénztáros bevételezte.
Május 28-án hatalmas jégesõ verte el a termést, és nagy kárt tett épületeinkben is. Az Állami Biztosító által fizetett kártérítésbõl sikerült helyreállítani a templomtetõ és a parókia-ablakok hibáit. Marton József tetõfedõ és Nyéki Lajos üveges végezte el a munkát gyülekezetünk tagjainak segítségével.
1993
- nyarától az év végéig az alsósági lelkésznek alkalma nyílt viszonozni Rostáné Piri Magda bobai lelkésznõ korábbi szolgálatait, akit szülési szabadsága idején kellett helyettesíteni. Idõközben megüresedett a celldömölki lelkészi állás. Szebik Imre püspök helyettes lelkészi teendõk ellátásával bízta meg Vetõ Istvánt az új lelkész megválasztásáig. Ez alatt a néhány hónap alatt a környék legtöbb falujának szolgálatait Alsóságról látták el.
1994 májusában két héten át tartott az orgona tisztítása, javítása, hangolása és intonálása. A pünkösdkor megszólaló orgona megújult hangja sokakban azt a pillanatot idézte, amikor elõször csendültek meg a sípok 1937-ben. November 20-án Finta Gergely orgember 20-án Finta Gergely orgonamûvész mutatta be az orgona sokszínû lehetõségeit. Azóta orgonahangversenyt adott Gáncs Aladár és Trajtler Gábor lelkész-orgonamûvész is.
A nyár folyamán szükségessé vált a parókia bejáratánál betonjárda készítése. Gyülekezetünk szolgálatkész tagjai jókedvvel, egyetértésben végezték el a munkát.
Alig fizette ki a gyülekezet a betonozás költségeit, újabb tárgyalások kezdõdtek Glavanovics Ferenc szombathelyi elektrotechnikus vállalkozóval, aki elkészítette az új, korszerû, elektromágneses mûködtetésû harangozómû tervét. Az új szerkezet december közepére készült el.
A következõ évre is maradt munka. 1995. nyarán egy megüresedõ helyiséget újítottunk fel saját er&;tottunk fel saját erõbõl. (Ez a szoba volt annak idején Szakály Dezsõ iskolaigazgató irodája.) A gyülekezet presbitereibõl összesereglett szakemberek és segítõk közremûködésével augusztus végére elkészült az új iroda, s ezzel együtt kimeszeltettünk még néhány helyiséget. Gyülekezeti tagok adományából újra ezüstözte a már igencsak megkopott keresztelõ kancsót Varga Péter budapesti ötvös mester, az Iparmûvészeti Múzeum restaurátora. Az idõk során kicsorbult, megkarcolódott ezüst ostyatartó paténát is õ javította meg.
Ugyanezen év õszén készült el Kemeneskápolnán a helyi önkormányzat kezdeményezésére az az ökumenikus kápolna, amely azóta helyet ad istentiszteleteinknek. (Eddig - 17 éven keresztül - Végh Károlyné gondnok lakásán tartottuk meg alkalmainkán tartottuk meg alkalmainkat.) Dr. Koltai Jenõ esperes-plébános, Marton István vásárosmiskei plébános, Zügn Tamás evangélikus esperes, Vetõ István lelkész valamint Szentpály-Juhász Imre református lelkipásztor szolgálatával adtuk át a kápolnát Isten szolgálatára. Az evangélikus istentiszteleteken kívül e kápolna helyt ad ökumenikus karácsonyi és imaheti alkalmaknak is.
Dr. Fabiny Tibor professzor, aki 1994-ben reformáció ünnepén elõadást tartott a gyülekezetben, megtekintette a templom oltárképét, és javaslatot tett arra, hogy vizsgáltassuk meg a Nemzeti Galéria restaurátorával, Ganczaugh Miklóssal, hátha sikerül világosabbá tenni. 1995 nyarán õ meg is nézte a képet, és bátorított minket a munka elvégeztetésére. Közegyházi segélyt kértünk erre a célra, amely megérkeztével amely megérkeztével megbíztuk Ganczaugh Miklóst a restaurálással. A munka végeztével jelentette be a restaurátor, hogy az oltárkép eredeti színei is sötétek, ezért messzirõl nem látható lényeges változás, de aki a kép részleteit vizsgálja, felfedezheti az élesebb kontúrokat, az élénkebb színeket.
|