Archívum
Rovatoló
Keresés
Vonalvég
DH logo
Legfrissebb
Előfizetés
Egyházkerület
Evangélikus honlap

Rovatoló
Hírek - Lelki táplálék - Fáklyafény - Aktuális - Egyháztörténet - Iskoláink - Megkérdeztük - Könyvbemutató - Gyermekoldal - Versek - Egyéb - Visszhang - Pályázatok - Arcképcsarnok

Hírek
Egyházkerületünkben történt
Lelki táplálék
Igehirdetések, áhitatok, meditációk
Fáklyafény
"Szent igédnek fáklyafénye" - gondolatok az egyházi esztendő heti igéiről
Aktuális
Az eltelt hónap aktuális témája
Egyháztörténet
Válogatás egyházkerületünk múltjából
Iskoláink
Beszámolók oktatási intézményeink életéből
Megkérdeztük
Interjú érdekes emberekkel aktuális témákról
Könyvbemutató
Egyházkerületi és egyéb fontos kiadványok bemutatása
Gyermekoldal
Rejtvények, gyerekírások, gyerekrajzok
Versek
Irodalmi illusztrációk
Egyéb
Minden más
Visszhang
Szerkesztői üzenetek, levelek, reagálások
Pályázatok
Egyházkerületi pályázatok, díjak
Arcképcsarnok
Ismert lelkészek és nem-lelkészek
Evangélikus Egyház - Online újságok - Dunántúli Harangszó - Archívum - 2007 - 07 - SZENTHÁROMSÁG ÜNNEPE UTÁNI 9. VASÁRNAP HETE

Fáklyafény

Hozzászólás a cikkhez

SZENTHÁROMSÁG ÜNNEPE UTÁNI 9. VASÁRNAP HETE

„Kiemelt a pusztulás verméből, a sárból és iszapból. Sziklára állította lábamat, biztossá tette lépteimet.” (Zsolt 40,3)

Ma már legtöbben csak olvasmányaikból ismerik azt a kétségbeejtő helyzetet, ami a zsoltárvers mondataiból felrémlik előttünk. Régi időkben, a lápok világában megtörtént, hogy valaki elvétette a lépést, és az iszap feneketlennek bizonyult. A kétségbeesett kiáltások elhaltak… Nagyon ritka eset volt, amikor a süllyedő ember lába sziklát ért vagy külső segítséget kapott, és megmenekült a biztos halál torkából. Ha mégis megtörtént, az istenfélő ember nem győzött hálát adni Istennek, és nem szerencséjét emlegette.

A zsoltáríró énekében a feneketlen lápi iszap a bűnt jelképezi. A szikla pedig Isten szabadulást nyújtó csodája. Az késztette ujjongásra, hogy Isten őt megszabadította a bűnben való megfulladástól. Bármilyen hihetetlen, a lába sziklára talált, mielőtt elnyelte volna a láp. Vissza tudott találni a lápból kivezető ösvényre. A zsoltárok keletkezésének világába nehezen tudjuk beleképzelni magunkat. De azt biztosra vehetjük, hogy a szikla képében az egyház Jézusra, a bűn feneketlen fertőjéből megszabadító Krisztusra ismert. (Innen származik a két név együttes használata: Jézus Krisztus). A szikla tehát Jézus „előképe”. Jézus kérdésére – tanítványai kinek tartják őt – Péter azt válaszolta: Te vagy a Krisztus, az élő Isten Fia! Erre Jézus így szólt hozzá: Boldog vagy, Simon, Jóna fia, mert nem test és vér jelentette ki ezt neked, hanem az én mennyei Atyám. (Mt 16,15–17). A bűnnek nagyon sok arca van. Élvezetek akarattalan bábjává tesz, belénk ivódik. Minden kötöttséget, emberi kapcsolatot szétmar. Saját magát ülteti Isten székébe, mindig meg tudja határozni, meddig előnyös a „vallás”. Rabul ejt a bűn, és ebbe testileg, lelkileg vagy szellemileg belepusztulunk. Pál apostol Ézsaiás jövendölése alapján írta az efezusiaknak: „Ébredj fel, aki alszol, támadj fel a halálból, és felragyog neked a Krisztus”. (Ef 5,14b) Az Istenre találást és annak következményeit sokféleképpen fejezi ki a Szentírás. Az bizonyos, hogy megtérésünk – újjászületésünk dolgában Isten előttünk jár. Ő előbb szeretett minket. „Téríts meg minket, és megtérünk.” S akkor a mi ajkunkon is elhangozhat a „hallelújah(ve)”, dicsérjük Istent a szabadulásért.

Tekus Ottó (ny. ev. lelkész, Győr)


::Nyomtatható változat::

 

Keresztény honlapok

Evangélikus Egyház

Keresztény portál

Internetes lelkigondozás

Luther élete

   Legendák

   Luther kora

   Luther életrajza

   Barátai, bizalmasai

   Aktuális

Protestáns honlap

   Egyházak

   Intézmények

   Mérföldkövek

   Panteon

   Szellemi központok

   Művészetek

   Aktualitások


© Magyarországi Evangélikus Egyház,
Internet Munkacsoport, 2002.
Az adatok kereskedelmi célra nem használhatók. Minden jog fenntartva.
Kérdések és megjegyzések: Webmaster