A 20. század

Egy mozgalmas évszázad legfontosabb eseményei dióhéjban:

A Magyar Állam létezésformái: Osztrák-Magyar Monarchia Magyar Köztársaság Magyar Tanácsköztársaság Magyar Királyság Magyar Köztársaság Magyar Népköztársaság Magyar Köztársaság I. világháború, Magyarország területi felosztása, Trianon és Saint Germain, konszolidáció és gazdasági világválság, területi revízió, II. világháború, német megszállás, a német megszállókat a Vörös Hadsereg űzi ki, békekötés Párizsban, a szovjet blokk tagjai lettünk, Rákosi rémuralma, 1956, a legvidámabb barakk, 1989...

A református egyház elvesztett 1918-ban 2073 gyülekezetből 1012-t, az evangélikus 770-ból 484-et. A II. Világháború után a németajkú evangélikusok legnagyobb részét kitelepítettek. A 30-as években és 1956 után szervezeti átalakulás történt.

Meghatározó személyiségek: a református Baltazár Dezső, Ravasz László, Révész Imre - majd Bereczky Albert és Bartha Tibor; az evangélikus Raffay Sándor, Ordass Lajos, Vető Lajos, Radvánszky Albert, Pröhle Károly, Karner Károly, - majd Káldy Zoltán. A csonka (keresztény és nemzeti, másként neobarokk) Magyarországban az egyházak dinamikus fejlődésének, a hitélet reneszánszának, az állam és az egyház újszerű összefonódásának lehetünk tanúi. 1926-ban 3 református püspök és főgondnok, 2 evangélikus püspök és világi felügyelő főrendiházi tag lett. Az 1948-ban kikényszerített Egyezmény után pedig az Elnöki Tanács tagja lett több egyházi vezető. 1945 után az egyház és állam erőszakos szétválasztása megtörtént, az egyházkerületek területi felosztása is megváltozott.

Az Egyezménnyel ellentétben - csak Debrecenben maradt meg egy gimnázium, és néhány szeretetintézmény - mindent államosítottak. Az egyházak kézbentartására 1951-ben létrejött az Állami Egyházügyi Hivatal. Minden korábbi egyházi szervezet megszűnt (belmissziós, diakonissza és irodalmi egyletek, Luther Otthon, népfőiskolák, stb., pl. az 1921-tol működő Soli Deo Gloria konferenciái, köztük az 1943-as volt a legnevesebb). A szolgáló egyház teológiai meghirdetése a politika kiszolgálásának elméleti megalapozása volt. A korlátozott gyülekezeti élet mellett egy-egy teológia, gyűjtemények s szeretetintézmények maradtak.

A rendszerváltás óta folyik a korábbi egyháztársadalmi élet mai körülményekhez illő rekonstrukciója.