Uraiújfalui Evangélikus Egyházközség
 
1%

1%

 
Menü
Uraiújfalui Evangélikus Egyházközség
Gyülekezettörténet
A megalakulás előtti emlékek
 

A megalakulás előtti emlékek

Az Uraiújfalui Evangélikus Egyházközség megalakulásáról csak II. József uralkodásától fogva beszélhetünk. A türelmi rendelet hatására , vagy inkább hatása alatt sok gyülekezet és ezek között az Uraiújfalui is önálló anyagyülekezetté szerveződött. Ez azonban nem jelenti azt, hogy korábban elzárkózott volna a reformáció elől. Már földrajzi fekvése is arra a következtetésre vezet, hogy e vidék lakosságát hamar át kellett hatnia a reformáció kovászának. Sárvár közelsége, amely a magyar haza számára a magyar Wartburg volt, innen áradt mint a hegyen épült városból az új és tiszta világosság. Nádasdyak védelme alatt oly kiváló reformátorok mint Erdősi és Dévai, vagy oly híres esperes mint Magyari István őrködött az Úr nyája felett, illetve terjesztették a reformációt. Kanizsai Orsolya a kegyes nádorasszony egész háza népével itt énekelte Tinódi Sebestyén lantjátékától kísérve első zsoltárjainkat. Igen, kimondhatjuk, hogy már nagyon korán találkozunk e vidéken a reformáció nyomaival, de az első időszakban nem az anyagyülekezetet, hanem gyülekezetünk mostani filiái emelkednek ki. Így említést kell tenni Hegyfaluról, Zsédenyről, Jákfáról, Vasegerszegről és Szentivánfáról.

Hegyfalu volt az első, ahová kiáradt a reformáció Sárvárról jövő hatása. Hegyfalu Nádasdy birtok lévén jó ideig rendes zsinati székhely volt az egész dunántúli kerületnek. Valószínű, hogy itt is alakult meg az egyházkerület. 1576. évi zsinaton itt fogadták el az Ágostai Hitvallást, és az első evangélikus püspököt Szegedi Máté – sárvári lelkész – személyében megválasztották. A második püspökről Beythe Istvánról már határozottan tudjuk, hogy Hegyfaluban 1585 július 25-én választották meg. A következő fontos zsinat itt Hegyfalun 1599 június 9-én volt, amikor itt írta alá Magyari István is az Egyesség Könyvét. Hegyfalu híres lelkészek székhelye is volt. Itt élt például Pálházi Göncz Miklós, aki az Ágostai Hitvallást, Luther Márton Kis kátéját és a többi hitvallási könyveinket magyarra fordította.

Terestyénfa és Jákfa nevét az ősi Ják nemzetségről vette, amelynek birtoka volt Urai-Újfalu is. Temploma 1529 óta pusztán állott. 1616-ban Zvonarich Mihály sárvári főesperes felhívására elhatározták a templomépítést. 1633-ban a nemesek közül Hetesi János 100 magyar Forintot és egy kelyhet ajánlott fel, mihelyt az építést megkezdik. A régi paplak helyett is újat építettek. Jákfa is önálló gyülekezet volt. Lelkészei voltak: 1615-ben Erdélyi Ferenc, 1628-ban Vidos József, 1633-ban Sárvári Szabó Gergely és 1646-ban Szily Ferenc. A nagy üldöztetés után is volt egy ismeretlen nevű papja, aki 1693-ban halt meg, és utána sokáig nem lett utódja. Amikor Asbóth János esperes 1695-ben itt járt vizitálni Balázs Ádám tanítójuk olvasott fel prédikációkat, akit azonban 1697-ben pappá ordináltak. A kuruc világban is jeles tanítója volt Jákfának Holeczi Ádám személyében. Ővele történt, hogy az akkor szokásos vizsga igehirdetés textusát nevére célozva így jelölte meg a jeles esperes Ács Mihály: „ Humanissime, tudós Holeczi Ádám uram, szállj fel e katedrára, melyet most elhagyok és prédikálj eme számodra kitűzött tételről: „Ádám hol vagy?”... A XVIII. században ezt a gyülekezetet is elnyomták. Csak Uraiújfalu szárnyai alatt tűnt fel ismét II. József uralkodása után.

Zsédeny is tekintélyes anyagyülekezet volt. 1633-ban lelkésze volt Bakó Márton. Az 1662. évi országgyűlésen panaszolják, hogy a lelkészt útitársával együtt Csepregen való átutazásukban az ottani plébános megtámadta és csaknem halálra verte. Zsédeny emlékét őrzi egy nemes hitvalló gályarabunk is Zsédenyi István. 1656-ban a büki zsinaton avatták pappá. Később Dörgicsén szolgált, innen idézték Pozsonyba a prímás elé 1674-ben. Hitét nem tagadta meg, ezért ítélték gályarabságra.

Kemény – Egerszeg (Vasegerszeg) az itt egykor virágzott Kemény családról kapta a nevét. A XVI. század végén Terestyénfának volt filiája és az 1633. évi jegyzőkönyvet Kemény János, mint itteni protestáns földesúr írta alá. XVII. században élt itt a Wittnyédi család, akik Uraiújfalu patrónusai is voltak. Ők adományozták az uraiújfalui templomnak az úrvacsorai kelyhet, és a keresztelőmedencén is látható ennek a családnak a címere.

Szentivánfa (jelenleg egybeépülve Uraiújfaluval) is tekintélyes anyaegyház volt. Patrónusai mind földesurak voltak. Palásthy János és Sándor. Lelkésze volt 1633-ban Balogh Miklós. Szentivánfának hosszú ideig volt filiája Uraiújfalu. Iván és Kemény-Egerszeg (ma Vasegerszeg) is.

Társoldalak
A település földrajzi elhelyezése és a kezdetek
Az uraiújfalui evangélikus gyülekezet megalakulása
A templom építése
A gyülekezet lelkészei és azok szolgálata napjainkig
Gyülekezetünk létszáma a 2001-es népszámlálási adatok és az egyházi nyilvántartás szerint
Felhasznált irodalom
 
© Magyarországi Evangélikus Egyház, Internet Munkacsoport, 2003.
Az adatok kereskedelmi célra nem használhatók. Minden jog fenntartva.
Kérdések és megjegyzések: Webmaster