A gyülekezet lelkészei és azok szolgálata napjainkig
Döbrentei Lajos esperes fia volt az ország hírű Döbrentei Gábor, a Magyar Tudós Társaság alapítója és első titkára, aki Kolozsvárott alapított Erdélyi Múzeum című folyóiratot indította el, aki itt nőtt fel az Uraiújfalui paplakban. Itt látogatta meg egy ízben jó barátja Petőfi Sándor, aki ostffyasszonyfai rokonaihoz menve egy éjszakát töltött itt a paplakon.
Kiss Imre lelkipásztorkodása alatt mindent megtettek, hogy növeljék a templomi ülőhelyek számát, ami Répcelak és Csánig különválásáig zsúfoltságig megtelt. Az anyagyülekezetből a lelkész csak beteggyóntatásra és temetésre ment ki. A filiákban a tanítók is végeztek vasárnap délután könyörgéseket. A lelkészlakás is az ő idejében épült meg 1887-ben, a templommal egybeépített lakás helyett. 1909 október 31-én köszönt el és nyugállományba vonult.
Zongor Béla győri hitoktató lett Kiss Imre utóda, akit 1910 január 23-án iktattak be hivatalába. Az ő idejében alakult meg a nőegylet, majd 1914-ben iskolaépítésbe fogott, amit sikerrel véghezvitt. 1917-ig munkálkodott az Uraiújfalui gyülekezetben. Kapi Béla körmendi lelkészt püspökké választják, így kerül Zongor Béla Körmendre Kapi püspök utódjául.
Rónay Béla Gyula őrimagyarósdi lelkész lett az utóda. 1917 május 20-án iktatta hivatalába Kund Sámuel esperes. 1930-ban ő szorgalmazza, hogy tüntessék el a templom előtti szégyenfalat! 1934-ben a templomépítés 150. évfordulóján teljes renoválásra került sor. Ekkor kerül sor a bejárat feletti emléktábla elhelyezésére. A gyermekek tanítására sokat fordított a gyülekezet. 1948-ban váratlanul államosították a gyülekezet iskoláit is.
Baráth József celldömölki hitoktató 1951-ben kerül Uraiújfaluba. Nagyon nehéz időben végezte a szolgálatot, amikor kiürültek a templomok. A materialista és kommunista ideológia, sajnos napjainkig rányomta pecsétjét gyülekezetünk életére.
Baráth József lelkipásztor 1983-ig végezte itt szolgálatát, mentve azt ami még menthető.
1983-tól lelkészhiány miatt a szomszéd faluból Ostffyasszonyfáról történik a helyettesítés.
1991-ben Fatalin Helga segédlelkész foglalhatta el a megújult lelkészlakást, melyet a gyülekezet teljesen felújított. Tíz hónap után távozott innen Bükre, ahová beiktatták hivatalába.
Menyes Gyula és felesége Uram Zsuzsa 1992-től végezték a szolgálatokat itt a gyülekezetben, illetve a szomszéd Ostfyyasszonyfa és Csönge gyülekezetekben. Menyes Gyulát 1995 szeptember 30-án Zügn Tamás esperes beiktatta hivatalába, a gyülekezet tizedik parókus lelkészét. 1993-ban külső anyagi támogatással kívülről renoválta templomát, majd 1996-ban gyülekezeti termét és vendégházát, mint egykori iskolatermet és tanítólakást.
Kerekes Csaba lelkész az Uraiújfalui gyülekezet meghívására Dél-Erdély-ből került ide. 2003 november 29-én Vető István esperes iktatta be hivatalába a gyülekezet új lelkészét.
A gyülekezet lelkészei |
Hrabovszky György |
1784-1786 |
Németh István |
1786-1795 |
Gödör György |
1796-1813 |
Döbröntei Lajos |
1814-1849 |
Bakk János |
1841-1866 |
Kiss Imre |
1865-1868-ig káplán 1868-1909-ig lelkész |
Zongor Béla |
1910-1917 |
Rónay B. Gyula |
1917-1956 |
Baráth József |
1951-1983 |
Menyes Gyula |
1992-től s. lelkész 1995-2001 parókus |
Kerekes Csaba |
2001-től h. lelkész 2003-tól parókus |
|