|
A templom építése
Az újra alakult gyülekezetnek az első és legfontosabb célkitűzése a templom építése volt. Emberemlékezet óta az immár új anyagyülekezetnek soha sem volt temploma, hanem "szellős levélszín alatt gyülekeztek össze az uraiújfalui hívek az Úr tiszteletére." Az anyagyülekezethez tartozó immáron filiák is hasonló helyzetben voltak, templomaik vagy elpusztultak, vagy idegen kézre kerültek. (Pl. Zsédeny, Hegyfalu) Ebben az értelemben még inkább szükségessé vált egy templom építésének fontossága.
Az Uraiújfalui gyülekezet magánszemélyek adományából kapott két és fél hold területen 1784-ben építette meg impozáns, hatalmas templomát, torony nélkül, melyet csak 1818-ban építhetett hozzá. A szószék fölé ez a mai nap is ott lévő érdekes felirat került: "Midőn József Császár királyunkká leve, Ez Isten sátora akkor helyt itt veve. A Krisztus igéje itten sok jót teve, közöttünk szentségi, köztünk Ő szent neve." E vers piros betűi a templomépítés évszámát adják ki: 1784.
Most már mint templommal rendelkező anyagyülekezethez tartozott ekkor: Hegyfalu, Jákfa, Ivánegerszeg, Zsédeny, Répcelak és Csánig mint filiák; Keményegerszeg, Felsőpaty és Szentivánfa mint fiókegyházak, valamint Kövesd és Vámoscsalád mint szórvány. Rábabogyoszló 1841-ben csatlakozott Sárvárhoz, mint filia.
|
