1%

Ötvened vasárnap:

Vakságból isteni bölcsességre!

Lekció: 2Pt 1,3-11 Igyekezzetek szilárddá tenni elhívatásotokat

Az ô isteni ereje megajándékozott minket mindazzal, ami az életre és a kegyességre való, azáltal, hogy megismertük ôt, aki saját dicsôségével és erejével hívott el minket. Ezek által kaptuk meg azokat az ígéreteket, amelyek nekünk drágák, sôt a legnagyobbak: hogy általuk isteni természet részeseivé legyetek és megmeneküljetek attól a pusztulástól, amelyet a kívánság okoz a világban. éppen ezért minden igyekezetetekkel törekedjetek arra, hogy a hitetekben mutassátok meg az igaz emberséget, az igaz emberségben ismeretet, az ismeretben önuralmat, az önuralomban állhatatosságot, az állhatatosságban kegyességet, a kegyességben testvéri szeretetet, a testvéri szeretetben pedig minden ember iránti szeretetet.Mert ha ezek megvannak és gyarapodnak bennetek, nem lesztek a mi Urunk Jézus ismeretében sem tétlenek, sem terméketlenek. Akiben pedig ezek nincsenek meg, az vak, rövidlátó, és elfeledkezett arról, hogy régi bûneibôl megtisztult. Ezért tehát, testvéreim, igyekezzetek még jobban megerôsíteni elhívatásotokat és kiválasztásotokat, mert ha ezt teszitek, nem fogtok megbotlani soha. és így dicsôségesen fogtok bemenni a mi Urunk és üdvözítônk, Jézus Krisztus örök országába.

Óegyházi igék:

Lk 18,31-43 - Jézus harmadszor szól haláláról és feltámadásáról (ôk azonban semmit sem fogtak fel ezekbôl. Ez a beszéd rejtve maradt elôlük, és nem értették meg a mondottakat.) - A jerikói vak meggyógyítása

1Kor 13,1-13 A szeretet (Mert most tükör által homályosan látunk, akkor pedig színrôl színre)

Ige, exegézis

Alapige: Jn 9,39-41

Jézus pedig ezt mondta: én ítéletre jöttem e világra, hogy akik nem látnak, lássanak, és akik látnak, vakká legyenek. Meghallották ezt azok a farizeusok, akik a közelében voltak, és ezt kérdezték tôle: Talán mi is vakok vagyunk? Jézus ezt mondta nekik: Ha vakok volnátok, nem lenne bûnötök, mivel azonban most azt mondjátok: látunk, megmarad a bûnötök.

Kontextus:

A 9. fejezet értelmi egységei:

• A vakon született ember meggyógyítása szombaton

(menj el, és mostantól fogva többé ne vétkezz!) Jn 8,11b; ezért (is) a tanítványok a betegséget a bûn egyenes következményének fogják fel, és szegezik Neki a kérdést

Amikor Jézus továbbment, meglátott egy születése óta vak embert. Tanítványai megkérdezték tôle: Mester, ki vétkezett: ez vagy a szülei, hogy vakon született? Jézus így válaszolt: Nem ô vétkezett, nem is a szülei, hanem azért van ez így, hogy nyilvánvalóvá legyenek rajta Isten cselekedetei. Nekünk - amíg nappal van - annak a cselekedeteit kell végeznünk, aki elküldött engem. Mert eljön az éjszaka, amikor senki sem munkálkodhat. Amíg a világban vagyok, a világ világossága vagyok. Ezt mondta, és a földre köpött, sarat csinált a nyállal, és rákente a sarat a vakon született ember szemeire, majd így szólt hozzá: Menj el, mosakodj meg a Siloám-tavában - ami azt jelenti: küldött. Az pedig elment, megmosakodott, és már látott, amikor visszatért. A szomszédok pedig, és azok, akik látták azelôtt, hogy koldus volt, így szóltak: Nem ô az, aki itt szokott ülni és koldulni? Egyesek azt mondták, hogy ez az, mások pedig azt, hogy nem, csak hasonlít hozzá. De ô kijelentette: én vagyok az. Erre ezt kérdezték tôle: Akkor hogyan nyílt meg a szemed? ô így válaszolt: Az az ember, akit Jézusnak hívnak, sarat csinált, megkente a szemeimet, és azt mondta nekem: Menj a Siloámhoz, és mosakodj meg. Elmentem tehát, megmosakodtam, és most látok. Megkérdezték tôle: Hol van ô? Nem tudom - felelte.

• A meggyógyított vak kihallgatása és kiközösítése

Ezt a nemrég még vak embert a farizeusok elé vezették. Az a nap pedig, amelyen Jézus a sarat csinálta, és megnyitotta a szemét, szombat volt.Ekkor a farizeusok is megkérdezték tôle, hogyan jött meg a látása. ô ezt mondta nekik: Sarat tett a szemeimre, aztán megmosakodtam, és most látok. Erre a farizeusok közül néhányan ezt mondták: Nem Istentôl való ez az ember, mert nem tartja meg a szombatot. Mások így szóltak: Hogyan tehetne bûnös ember ilyen jeleket? és meghasonlás támadt köztük. Ezért ismét a vakhoz fordultak: Te mit mondasz ôróla, hogy megnyitotta szemedet? ô azt mondta, hogy próféta. A zsidók azonban nem hitték el róla, hogy vak volt, és megjött a látása, amíg oda nem hívták a szüleit, és meg nem kérdezték tôlük: A ti fiatok ez, akirôl azt állítjátok, hogy vakon született? Akkor hogyan lehetséges, hogy most lát? Szülei pedig így válaszoltak: Azt tudjuk, hogy ez a mi fiunk, és hogy vakon született, de hogy most mi módon lát, azt nem tudjuk, és hogy ki nyitotta meg a szemét, azt sem tudjuk. Tôle kérdezzétek meg, nagykorú már, majd ô beszél önmagáról. Ezt azért mondták a szülei, mert féltek a zsidóktól, mivel a zsidók már megegyeztek abban, hogy ha valaki Krisztusnak vallja ôt, azt ki kell zárni a zsinagógából. 23Ezért mondták a szülei: Nagykorú már, tôle kérdezzétek meg. Odahívták tehát másodszor is a nemrég még vak embert, és ezt mondták neki: Dicsôítsd az Istent: mi tudjuk, hogy ez az ember bûnös. Erre ô így válaszolt: Hogy bûnös-e, nem tudom. Egyet tudok: bár vak voltam, most látok. Ekkor megkérdezték tôle: Mit tett veled? Hogyan nyitotta meg a szemedet? ô így válaszolt: Megmondtam már nektek, de nem hallgattatok rám. Miért akarjátok ismét hallani? Talán ti is a tanítványai akartok lenni? Megszidták, és ezt mondták: Te vagy az ô tanítványa, mi a Mózes tanítványai vagyunk. Mi tudjuk, hogy Mózeshez szólt az Isten, de errôl azt sem tudjuk, hogy honnan való. Az ember így válaszolt nekik: Ebben az a csodálatos, hogy ti nem tudjátok, honnan való, mégis megnyitotta a szememet. Tudjuk, hogy az Isten nem hallgat meg bûnösöket; de ha valaki istenfélô, és az ô akaratát cselekszi, azt meghallgatja. örök idôk óta nem hallotta senki, hogy valaki megnyitotta volna egy vakon született ember szemét. Ha ô nem volna Istentôl való, semmit sem tudott volna tenni. Erre így feleltek neki: Te mindenestôl bûnben születtél, és te tanítasz minket? és kiközösítették.

• A meggyógyított vak hite és a farizeusok vaksága

Meghallotta Jézus, hogy kiközösítették, és amikor találkozott vele, megkérdezte tôle: Hiszel te az Emberfiában? ô így válaszolt: Ki az, Uram, hogy higgyek benne? Jézus így felelt neki: Látod ôt, és aki veled beszél, ô az. Erre az ember így szólt: Hiszek, Uram. és leborulva imádta ôt.

Szómagyarázat:

Vak, vakság

A szembetegségek Izráelben rendkívül gyakoriak. Az erôs napsugárzás, a szállongó por hamar okoz valamilyen szemgyulladást, ami azután vaksághoz vezethet. Mintegy harmincszor említi az óSZ kifejezetten a vakságot (h. 'ivvér, 'ivvárón, 'avveret, g. tüflosz), emellett ilyen kifejezések is elôfordulnak: ťmeghomályosodott a szemeŤ (1Móz 27,1), ťnem látottŤ (1Móz 48,10).

A vakság kultuszi szolgálatra alkalmatlanná tette áron nemzetségének tagjait (3Móz 21,18k), de az áldozati állat sem lehetett vak (3Móz 22,22; 5Móz 15,21; Mal 1,8). A BETEGSéGEK és a BûN között Izráel hite szerint mechanikus összefüggés van, ezért a vakságot is Isten büntetésének tartották (vö. 2Móz 4,11; 5Móz 28,28; ézs 29,9; Jn 9,1kk; ApCsel 13,11). Ez a gondolat különösen a rabbinikus zsidóságban erôsödött fel. A vak ui. nem tudja a Tórát tanulmányozni. A qumráni gyülekezet a vakokat kizárta a közösségbôl (vö. lQSa II,6).

A társadalom legkiszolgáltatottabb tagjai a vakok (Mk 10,46; Jn 9,8). Segítségre szorultságuk közmondásos volt (5Móz 28,29; ézs 59,9k; JSir 4,14 stb.), ezért az óSZ-i törvények védelmükbe veszik ôket (3Móz 19,14; 5Móz 27,18). A kegyes Jób azzal dicsekszik, hogy ô a vakok vezetôje volt (Jób 29,15).

Átvitt értelemben a vakság Isten csodáinak és akaratának fel nem ismerését és az ezzel járó életfolytatást jelenti (ézs 42,18kk; 43,8; 56,10; Zof 1,17; Mt 15,14; 23,17.26; Jn 9,1kk; Róm 2,19; Jel 3,17). A megvesztegetési ajándék vakká teszi még a világosan látókat is (2Móz 23,8; 5Móz 16,19). Az Isten iránt engedetlen nép elvakulttá lesz (ézs 6,10; 29,9k). Jézus a farizeusokat nevezi világtalanok vak vezetôjének (Mt 15,14; 23,16). A vakság gyógyításával kapcsolatban nem voltak illúziói Izráelnek. Tudták, egyedül Isten az, aki a vakságból ki tud gyógyítani (2Móz 4,11; vö. Péld 20,12). Az újra látás a végsô idôk csodái közé tartozik (ézs 29,18; 35,5; Jer 31,8; vö. Lk 4,18). Jézus közösséget vállalt a vakokkal is. A qumráni gyakorlattal ellentétben arra kéri övéit, hogy vakokat is hívjanak meg vendégségbe (Lk 14,13.21). A vakok meggyógyítása a messiási idô jele (Mt 9,27kk; 11,5; 12,22; 15,30; 21,14; Mk 8,22k; 10,46 par; Lk 7,21; vö. ézs 29,18; 35,5). A vakon született ember betegségének nem az ťokaŤ, hanem a célja fontos (Jn 9,3). (Keresztyén Bibliai Lexikon)

Kommentárok:

Káldi Biblia jegyzetei:

Ján 9,39 én küldetésem gyakorlata által hozom az ítéletet, a hivôk belsô elkülönzését a hitetlenektôl, e világra. Ennek következése az, hogy a kik ôszintén elismerik vakságukat, az isteni fénytôl megvilágosíttatnak, azok pedig, kik saját nézeteikre támaszkodva, tanításomnak ellenszegülnek, lelki vaksággal fognak megbüntettetni. Ján 9,40 Talán mi is oly látók vagyunk, kik vakokká lettek. Ján 9,41 Igen, ti is vakok vagytok. Ha valóban ismeretlen volna elôttetek az Isten akarata, s ezt okulni vágyó óhajtással vallanátok be, akkor nem volna bûnötök, de mivel azt állítjátok, hogy Isten akaratát ismeritek, és mégis hitetlenek maradtok, így bûnben vagytok, s abban meg is maradtok.

Szent István Társulati Biblia jegyzetei

Jn 9,35-41. A vakon született a csodából már helyesen következtette azt, hogy Jézus próféta, és hogy az Isten van vele, mert senki egyébként ilyen csodát nem tehetne, de még nem ismerte föl Jézusban a világ Megváltóját. Erre ad neki alkalmat Jézus, mikor megkérdezi, hogy hisz-e az Emberfiában?

Az Emberfia szó már legalább 100 esztendô óta az eljövendô Messiás különleges neve volt a zsidóknál. S amikor Jézus azt mondja, hogy a Messiás nem más, mint aki beszél vele, akkor a koldus nem habozik, leborul és hisz. Azok, akik nem látnak, azaz akiket a világ mint tudatlanokat, szegényeket lenéz és semmibe vesz, azok megtalálják az üdvösséget, mert szemük látja az üdvözítôt, és lelkük hittel befogadja. Akik viszont gôgösen hirdetik, hogy ôk a látók, az Isten titkainak ismerôi és a vallás legfôbb ôrei, azok vakokká lesznek, mert jobban szeretik a sötétséget, mint a világosságot. éppen ezért bûnük menthetetlen.

Elmélyítés:

A szinoptikusok Jézus csodáiból sokkal többet közölnek, mint János. ôk beszámolnak Jézusnak azokról a tetteirôl, amelyek által egészen hétköznapi keretek között nyújtott segítséget a különbözô testi-lelki betegségben szenvedô embereknek. János sokkal kevesebb egyedi esetet közöl Jézus csodáiból. A démoni hatás alatt lévôk megszabadításáról egyáltalán nem is beszél.

Olyan egyedi esetekrôl számol be, amelyek egyrészt az emberi nyomorúság mélységét, másrészt Jézus erejének nagyságát szemléltetik; Jézus személyiségére hívják fel az ember figyelmét, és a benne adott kijelentés hitelességét hirdetik. Az Atya rendkívüli jelek által tesz bizonyságot a Fiúról, hogy az iránta való bizalmat erôsítse, hitet munkáljon, mert ez által a hit által nyeri el az ember az új életet, az örök életet, a bûntôl, a haláltól való szabadságot. Krisztus személye döntô jelentôségû az ember számára, a benne való hit az ember egzisztenciális alapja jelenlegi és eljövendô életére nézve.

A csodák csodája az, hogy Jézusban Isten látható és jelenlevô lett e világban, minden más, ami általa történt, erre a csodára utaló jel.

Krysostomos (meghalt 407), a híres konstantinápolyi pátriárka ezt mondta: A zsidók kitaszították ôt a templomból, de a templom Ura megkereste és megtalálta. Jézus soha nem hagy senkit cserben, aki róla bizonyságot tesz, aki az igazságot minden körülmény között, ha kell, mindenkivel szemben vállalja... A meggyógyult ember hittel válaszol a vele beszélô úr kijelentésére, és Istenként tiszteli ôt. Jézus csodája kettôs. A vak szeme ugyanis nemcsak annyit lát az életbôl és Jézusból, amit egy egészséges szemmel rendelkezô ember láthat, hanem annál lényegesen többet. Látja Jézusban a Messiást, az emberben az Istent. Jézus a mögötte lévô tapasztalatot tömören összegzi. Azért jött a világba, hogy az ítélet végbemenjen: akik nem látnak, látást nyerjenek, akik látnak, vakok legyenek. Hogy ki melyik csoportba tartozik, attól függ, hogy mit válaszol Jézus kijelentésére, megszólító szavára. A vak is csak akkor lát, ha Jézus kijelentését hittel fogadja, a látó pedig csak akkor lesz vakká, ha a szeme láttára és füle hallatára zajló eseményekre, a kijelentô Jézus hitre szólító szavára elutasítással válaszol.

A kegyelem ítéletté válik, ha az ember nem él vele. Jézus hitre szólít, hogy látást adjon. A farizeusok találva érzik magukat Jézus szava nyomán. Jézus a kérdésükre adott válaszában érzékelteti velük, hogy a gyógyulás az ô esetükben is azzal kezdôdne, ha felismernék tényleges helyzetüket, és készek lennének változtatni azon. áltatják önmagukat, így mozdíthatatlanok, gyógyíthatatlanok, azaz a bûnük megmarad. Bûnbocsánatot az nyerhet, aki elfogadja. Az önteltség, a gôg vakká tesz, akadályozza a tiszta látást. Jézus a kérdezô farizeusok konkrét tapasztalatát összegzi, és annak értékelését adja az ô esetükre nézve.

(Jubileumi Kommentár)

Vázlat-kísérlet:

• a vakon született ember meggyógyítása és e cselekedet következményeinek bemutatása -- a tanítványok bûn következményének tekintik a betegséget -- az induló hit megléte Az pedig elment - végbemehet a csoda -- a farizeusok meghasonlása -- az emberek (szülôk) félelme -- a gyógyult tapasztalatból eredô bizonyságtétele, ezért kiközösítése
• én ítéletre jöttem e világra
• Jézus felkarolja azt, aki minden körülmények között bizonyságot tesz róla -- megítéli azokat, akik magukat látóknak tartják -- ismerik, de nem értik az ósz-t
• a mi helyünk hol van ebben az ítéletben? -- kitartunk Jézus mellett? -- hogyan látunk Csak ismerjük, vagy felismerjük és elismerjük az Emberfiát? -- mi az életemben, amitôl látónak gondolom magam?