1%

Igehirdetés Máté 5,6 alapján
Boldogok, akik éheznek és szomjaznak az igazságra, mert ôk megelégíttetnek

Keresztény gyülekezet, drága testvéreim az úr Jézus Krisztusban!

Minket, embereket a boldogság kérdése az, ami összeköt, illetve szétválaszt. Hiszen a kisgyermektôl kezdve, az ifjún keresztül, a negyvenévesen át, az idôs aggastyánig boldog szeretne lenni. A boldogságot keressük, kutatjuk. Ekkor vetôdik fel a kérdés: Mi is a boldogság? Mi teszi az embert igazán boldoggá? És ez az a pont, ahol a vélemények megoszlanak. Ami szétválaszt minket embereket az úgyszintén a boldogság kérdése. Hiszen egyik ember átgázol a másikon, csakhogy megtalálja boldogságát. Az egyik ember eldönti, hogy szerinte így, a másik meg amúgy lesz boldog. Csakhogy keresztezôdnek a boldogság útjai. Aztán rájön az ember, hogy mindent megtalált, csak a boldogságot nem. Megvan már a boldogságot ígérô autó, de még mindig hiányt érez az ember a szívében. Az embernek mindene megvan, csak éppenséggel a boldogsága nincsen meg.

Egy alapvetô félreértést tisztáznunk kell, t.i. Jézus Krisztus tudja, hogy mi a boldogságra vágyódunk, és ezt nem tartja rossz dolognak, sôt Ô megadja a boldogság igazi "receptjét", amit a Hegyibeszéd boldogmondásaiban találunk. Ô azt szeretné, ha mi boldogok lennénk. Csakhogy ez egészen más mint ahogy a világ érti. Homlokegyenest ellentétes azzal a felfogással, amit a világ tud, illetve értelmez a boldogsággal kaplcsolatosan. Aztán ami még lényeges, hogy az Úr a mi teremtônk. Ô ismeri igazán a mi felépítésünket, Ô tudja igazán, mire van szükségünk. Jézus mondja el véleményem szerint Isten országának "alkotmányát", a boldogmondásokat.

Jézus a boldogmondásokban arra teszi a hangsúlyt, hogy az Istentôl elszakadt ember mindig elveszti boldogságát. Vagyis az a boldog ember, aki Istennel élô kapcsolatban van. Sôt a negyedik boldogmondásban hangsúlyozza, hogy ha a belsô igazságunk elveszett, akkor megszakadott a kapcsolatunk az Úrral. Ezért kell mintegy naponta éhezni, illetve szomjazni az igazságra, mert akkor megelégítettünk. De mi is az a belsô igazság, amitôl oly sok minden függ? Mit is ért Jézus itt az igazság szó alatt? Egy példával talán sikerül ezt megvilágítani. Az elsô világháború idején történt, amikor a harc szünetelt, hogy az osztrákok kigúnyolni akarták az olaszokat. Fogtak egy csizmát, ami Olaszországra hasonlít, bepiszkították kívülrôl, majd belülrôl. Mindenféle szeméttel megrakták a belsejét és átküldték az olaszoknak. Hát ilyen a ti országotok. Majd következett a visszavágás. Az olaszok sem akartak alul maradni, de akadt egy idôsebb, bölcs ember, aki azt mondta: Nézzétek, ez a csizma a mi országunkat jelképezi, gyertek mossuk meg, takarítsuk meg csillogóra, majd rakjunk bele finom olasz narancsot és küldjük át egy cetlivel. A cetlin ez állott: Mindenki azt adja, amije van... Mindenki azt adja, amije van. Akinek csak szenny van a szívében, a belsejében az csak szennyet ad. De akinek tisztaság van a szívében az képes a jóra. Az egyik hittanórán az egyik kislány panaszkodva jött, hogy a Balázs csúnyát mondott róla. Az órán elmondtam a Balázsnak, hogy most meg kellene szidjam, de nem teszem. Miért? Hiszen ha egy pohárba öntünk mocskos vizet, és ha rácsapunk az asztalra jöhet-e ki tiszta víz? Nem! Csak koszos víz ömlik ki, hiszen az volt benne. Ezért csak sajnálkozni lehet rajta, és az a fô kérdés most: Hogyan lehet belülrôl megtisztítani? Azóta a gyerekek egymásnak azt mondják, ha csúnyát mondanak, jaj de csúnya vagy belülrôl!

Pál apostol a rómaiakhoz írt levelében 3,10-12, 23-ban azt mondja "Nincs igaz ember egy sem, nincsen, aki értse, nincsen, aki keresse Istent. Mind elhajlottak, valamennyien megromlottak, és nincsen aki jót tegyen, nincs egyetlen egy sem... mindenki vétkezett, és híjával van Isten dicsôségének." A bûn miatt az emberiség elhajlott, elszakadt Istentôl. Ezért az ember sehol sem találja meg boldogságát csak az Istennel helyreállított kapcsolatban. A fô kérdés tehát az, hogyan lesz az ember belülrôl tisztává? Hogyan tisztulhat meg belsô tartása, azaz, hogyan kapja vissza Istentôl belsô igazságát, amit a bûnesetben elvesztett? Hiszen itt errôl van szó. Errôl az igazságról. Rm 3,25-ben Pál apostol bizonyságot tesz "mert Isten ôt rendelte engesztelô áldozatul azoknak, akik az Ô nevében hisznek, hogy igazságát megmutassa. Isten ugyanis az elôbb elkövetett bûnöket elnézte türelme idején, hogy e mostani idôben mutassa meg igazságát: mert ahogyan Ô igaz, igazzá teszi azt is, aki Jézusban hisz." Tehát ez a belsô tisztaság, a belsô igazság, hit által Jézus engesztelô áldozata révén a mienk lehet. Ezért mondja Jézus: Boldogok, akik éheznek és szomjaznak az igazságra, mert ôk megelégíttetnek, azaz belülrôl megtisztulnak, visszakapják azt a belsô igazságot, amit elvesztettek.

Azok boldogok, akik tudják, hogy bár maguk semmit sem tehetnek, de éheznek és szomjaznak arra, hogy Isten naponként megtisztítsa, újra meg újra visszaadja belsô igazságukat.

Mi is Isten gyermekének egyik jele? Éhezik és szomjazik az igazságra!

Neked testvérem nem a boldogságot kell keresned, hanem az igazságot és ha megkaptad boldog leszel igazán.

Ámen!