1%

Amikor az egyház visszakapja valamelyik egykor államosított ingatlanát, erről a döntésről mindig megoszlanak a vélemények. Az egyház oldaláról nézve történelmi igazságtételről kell beszélni, hiszen a kifosztott történelmi felekezetek sok év után visszakapják az őket jogosan megillető tulajdonukat. A másik oldalról viszont természetes módon félnek ettől a lépéstől, hiszen akik közvetlenül érintettek, egzisztenciálisan is énciálisan is érintheti őket a változás.

2001 július 3-án újabb történelmi igazságtétel érkezett el egyházunk életében, amikor Vas Megyében - Kőszegen - középiskolai intézményt kaptunk vissza.

Az emlékkönyvek tanúsága szerint a határmenti kisvárosban 1677-ben a jezsuiták már katolikus gimnáziumot alapítottak. Ettől kezdve lassan iskolavárossá fejlődött a település. A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület - Gyurátz Ferenc püspök kezdeményezésére - 1899-ben bentlakással egybekötött leánynevelő és tanintézetet alapított. A jó ügyet támogatandó, sok önkéntes felajánlás is érkezett az építkezés költségeihez. A k költségeihez. A két világháború közötti időszakban ez fontos szerepet töltött be Kőszeg kulturális és zenei életében. Az alapító püspök az intézet avatási ünnepélyén elmondott beszédében kiemelte: "Egyházkerületünk ezen intézet emelésével is tanúsítja, hogy a múlt hagyományaihoz hű, hogy ismeri tartozását a család, az egyház, a társadalom iránt." A tanítás 10 tagú testülettel és 44 tanulóval kezdő-dött 1899 szeptemberében. Izák Mária igazgató az első tanévet megnyitó beszédében hangsúlyozta: "Nem felpiperézett divatbábukat, hanem derék, okos és művelt, amellett dolgos házileányokat kívánunk nevelni, akik a nehéz, sokszor rögös életpályán feladatukat teljesíteni és helyüket betölteni képesek." Ezt a célkitűzés célkitűzés akkor hivatalosan is megfogalmazták az intézet szervezeti szabályzatának első pontjában. Néhány év múlva felmerült a polgári iskolává való visszaminősítés, valamint a Szombathelyre való áthelyezés gondolata is. A tanulói létszám viszont növekedett, és 1920-ban elérte a 186 főt a 8 osztályban. Talán ez volt az egyetlen oka a megmaradásnak.

1933-34-es tanévben ebben az iskolában vezették be Magyarországon először a szaktantermi rendszert. Először vallástermet, majd a hazafias nevelést szolgáló magyar szaktantermet alakították ki. Olyan praktikus tantárgyak is szerepeltek az órarendben, mint például a ritmikus torna, tánc, gyorsírás, szabásrajz és ruhavarrás. A 40-es években új években új épületszárnynyal kellett bővíteni az intézményt, hiszen a korszerűen felszerelt, idegen nyelveket magas színvonalon tanító intézmény méltán lett vonzó egész Dunántúlon.

A második világháború után más jelleget kezdett felvenni a képzés. 1945 szeptemberétől 17 tanulóval megindították a mezőgazdasági leány-középiskolai tagozatot. Ez alapozta meg a tanítás jellegét az elkövetkező fél évszázadra, hiszen az általános gimnáziumi oktatás mellett a mezőgazdasági gazdaasszony-képzés indult egy tangazdaság segítségével.

1948 június 13-án ezt az iskolát is elérte a pártállam államosító politikája. A gimnáziumot beolvasztották a Jurisics Miklós Gimnáziumba, másik részéből Mezőgazdasági Gimnázium;gazdasági Gimnázium lett. Később átalakult állattenyésztő és növénytermesztő technikummá. Ez a szakirányú képzés egészen a mai napig megadja az iskola jellegét.

Ez év első felében egyházunk részéről tárgyalások kezdődtek az iskola visszaadásával kapcsolatban. Ennek eredményeképpen viszonylag rövid idő után elérkezett az a nap, amikor az érdekeltek és a sajtó nyilvánossága előtt, ünnepélyes keretek között - egyházunk részéről D. Szebik Imre elnök-püspök, Vas Megye Közgyűlése részéről Markó Péter közgyűlési elnök, a helyi önkormányzat részéről pedig Básthy Tamás polgármester - aláírták az &aacrták az átvételről készült okiratot. Az ünnepségen mind az átadó, mind az átvevő részéről többen képviseltették magukat. Közöttük ki kell emelni az iskola tanárait Horváth Antal igazgató vezetésével, Helfrich Pétert a kárpótlási és ingatlanátadási ügyek felelősét, aki talán a legtöbbet tette az egyház részéről e megállapodás létrejöttéért. Jelen volt Mihályi Zoltánné, egyházunk Oktatási Osztályának vezetője, valamint a területileg illetékes püspök, Ittzés János, a Nyugati (Dunántúli) Evangélikus Egyházkerület püspöke is, akinek személyére többen is utaltak a felszólalók közül, hiszen püspökké történő megválasztása előtt két évtizedig volt gyülekezeti lelkész Kőszegen. Az iskola évköny Az iskola évkönyveit lapozgatva és a hozzászólók érzelmes megnyilatkozásait hallva nem szabad elhallgatni, hogy az elmúlt ötven évben is hatékony képzés és jó közösségi élet folyt e falak között. Tanulók és diákok nagy szeretettel emlékez-nek az együtt töltött évekre.

Érdemes azt is megjegyezni, hogy több értelemben történelmi jelentőségű ez az átadás, hiszen a megállapodás szerint működésében és funkciójában vette át az iskolát az egyház, így ma Magyarországon ez az egyetlen evangélikus egyházi középiskola, ahol mezőgazdasági jellegű képzés folyik állattenyésztési és növénytermesztési szakirányban.

Mindenki részéről reménység a jövőre, hogy az eddigi hatékonyságot és közösségi légkört sikerül továbbra is folytatni. A hitoktatás és az egyházi jelenlét pedig nem csorbítani fog ezen, hanem inkább többletet jelent a jövőben!

Menyes Gyula