1%

Az 1640-es években III. Nádasdy Ferenc rekatolizálása után a birtokaihoz tartozó Sárvárról elűzte Kis Bertalant, aki a negyedik volt a sárvári evangélikus püspökök sorában. Ezzel ért véget a protestantizmus sárvári fénykora.

Fénykora volt az a városnak is. Sylvester János 1534-es Sárvárra érkezésével kezdődött. Sylvester itt nyomdát alapított és Abádi Benedek segítségével kiadta saját fordítású Újszövetségét. A városban élt és dolgozott Dévai Bíró Mátyás, aki innen járta be a Dunántúlt, hirdetve Luther tanait. Kőből emelt iskola működött, amely Wittembergbe küldte tanítványait, hogy onnan visszatérve a katedrára és a szószékre álljanak hirdetni a korszerű tudást és az evangéliumot. Négy protestáns, illetve evangélikus püspök székhelye is volt a város. A Nádasdyak az 1591-es csepregi kolloquium után az Ágostai Hitvallást követték, így elmondhatjuk, hogy a protestantizmus a városban az evangélikusságot jelentette.

A kiűzetés után a város evangélikus prédikátor nélkül maradt, a gyülekezet gyakorlatilag nem működhetett. Csak a 19. század elején épülhetett a városban előbb imaház, majd 1834-ben kőtemplom. Ezt a templomot újította meg kívül a gyülekezet az elmúlt néhány évben. A négy éve kezdődött felújítási munkák során a templom kívül teljesen megújult. Az épületet a gyülekezet alulról "becsomagolta", megállítva a nedvesedést, a falakat statikailag megerősítették, a tetőszerkezetet felújították, új cserepeket raktak fel, új ablakok készültek és megújult a bejárati ajtó, a közelmúltban pedig újravakolták a falakat. A templom-felújítási munkák közben a parókia épületéhez új szárny épült, amely a jövőben a hatodéves teológusok gyakorlati képzését kívánja szolgálni.

Mindezt a gyülekezet önerőből nem tudta volna elvégezni. Jelentős, húszmilliós segítséget nyújtott az Országos Egyházi Iroda, mind anyagilag, mind kétkezi munkával részt vettek a munkákban a gyülekezet amerikai testvérgyülekezetei és az utóbbi évek pályázati lehetőségeit is kihasználták. A gyakorlóbázis felépítéséhez a Regionális Fejlesztési Tanács 3,6 millió forinttal járult hozzá.

A sárvári gyülekezet október 13-án délután hálaadó istentiszteletre gyűlt össze. Ezt megelőzően szentelte fel a gyakorlóbázist Ittzés János püspök és Vető István esperes, a nemzetiszínű szalagot pedig Markó Péter, a Vas Megyei Közgyűlés és a Regionális Fejlesztési Tanács elnöke vágta át Orosz Viktor, a Teológia előadója társaságában. Ezután került sor a templom újraszentelésére.

A hálaadó istentiszteleten Ittzés János dunántúli püspök Zákeus története alapján arról beszélt, hogy Jézushoz eljutni nem nehéz. Csak hívni kell, ha magányosnak, elesettnek, védtelennek érezzük magunkat és Jézus jön. A nehézség abban van, hogy eljussunk odáig, hogy Jézusra bízzuk magunkat, hogy hittel rábízzuk életünket. Akkor Jézus eljön a házunkba és megszenteli azt. Megszenteli a templom épületét is, hiszen nem az építési szándék szentel templommá egy négy fal határolta területet, hanem az, hogy Jézus ott van. Csak tudnunk kell kimondani: "Mester, szükségem van Rád"!

A közgyűlésen hangzott el a mondat: A templomépítés idejét a gyülekezet-építés idejének kell követnie. Mert azért épül a templom, hogy otthona legyen a gyülekezetnek.

erdelyik

Kép: Menyes Gyula