|
Áchim Mihály lelkészsége
**Az előzményekről**
1733-ból való az első írásos emléke annak, hogy Gyónon evangélikusok vannak. A dabasi Halász család, melynek birtokai voltak itt, ebben az időben 30 szlovák nyelvű családot telepített le jobbágyként Nógrád és Bars megyékből. Mivel a családok evangélikusok voltak, az itt levő római katolikusok között nehezen találtak gyülekezeti lehetőségeket. Ebben segítséget jelentett, hogy az itt lakó másik nagy család, a katolikus Zlinszky család földet ajándékozott nekik, ahol iskolát, imaházat építhettek.
A sok évtizedes katolikusokkal való csatározás után a Türelmi Rendelet adott lehetőséget a gyülekezet szervezett megalakulására, templomépítésre. 1783-ban kezdték el építeni a templomot, ami 1785-re készült el. A gyülekezet szép fejlődésnek indult a következő időszakban.
**Áchim Mihály hivatali évei**
Nagy fordulatot teremtett, amikor Áchim Mihály lelkész idején, aki "Gyóni Géza":http://www.lutheran.hu/z/honlapok/protestans/magyarorszag/gyon/gyonigeza?detail=1 költő apja volt, a gyülekezetben magyarosítási törekvések indultak el. Az igehirdetés magyarrá tétele némileg a szlovák nyelv irtásával is járhatott, így ezt a szakaszt nem biztos, hogy a dicsőséges történelmi változások közé kell besorolni. Hatására több incidens is történt, például belövöldöztek a parókia ablakán és verekedések is voltak. Tény azonban, hogy mára a gyóni nép, melynek az evangélikus gyülekezet komoly meghatározója volt, büszkén magyarnak vallja magát.
A rákövetkező évtizedek a fejlődésről szóltak. Amikor a háború utáni történelemírásba kezdünk, akkor egy élő nagy gyülekezetről szólhatunk már. Iskolája, óvodája, nagy énekkara, nőegylete, kiterjedt hitoktatása, bibliaórái és - ami talán a legjellemzőbb - komoly öntudata van.
|
