1%

A gyülekezet tagjai előtt 2000 tavaszán világossá vált az a tény, hogy a lelkészlakás után a templomot is renoválni kell. Látszott, hogy az oltártér és a padsor előtti tér megsüllyedt, ezért a plafon is elkezdett repedezni, s bármelyik pillanatban széthullhatott volna. Tehát az alapok megerősítése volt az eredeti cél. A munkálatok csak pünkösd után kezdődhettek el, hiszen a konfirmáció is ekkor zajlott le.

Június elején már kiürítették a templomot. A padok egész nyáron az udvaron sorakoztak az "oltári" berendezéssel együtt. Először a külső munka indult be. Az épület körül leástak egészen az alapokig, és egy vasszerkezetet helyeztek be, hogy a süllyedést megakadályozzák. Eközben a főbejárat előtt elterülő járdát újrabetonozták. Belül a falba helyeztek el vasszerkezetet. A munkálatok közben fedezték fel, hogy a plafon fa deszkái közül több eltört, sőt a kóruson az orgonára támaszkodott. A hangszer mellé ezért tartóoszlopokat emeltek. Miután a korhadt fadarabokat kicserélték, befedték őket műanyag lapokkal.

A karzatra vezető lépcsőket lebontották, majd újak kerültek a helyükbe. Új ajtókat is készítettek, ezek a régiekhez hasonlóak.

Az oltárt sötétebb színűre festették, és még "Az én házam az imádság háza" felirat is ecsetvonások eredményeként került föl a ragasztott felirat helyére. Az oltár oszlopai is más színben pompáznak, Mózes és Illés szobrai pedig a falba vájt nyílásokban kaptak helyet. A térdeplő párnákat is kicserélték, a padlószőnyeggel együtt. A padlót kockalapokkal vonták be.

A szószéken csak a lépcsőt nem faragták újra. Most a szószék és a karzat gyülekezet felé néző oldalán, valamint a két bejárati ajtón is képek helyezkednek el, melyek a Biblia néhány mondatát ábrázolják.

A teljes falfelület lefestése után a padok "bemázolása" következett, ami csak október elején esett meg. Az istentiszteletek egész nyáron a gyülekezeti teremben, illetve az udvaron zajlottak le. Bár ezek is sajátos hangulatú alkalmak voltak, már mindenki nagyon várta, hogy ismét igénybe vehessük a templom "szolgáltatásait". Az első templomi alkalom még nem is volt minden kész: a padok egyik fele sötétebb barnában fénylett, és hiányzott az új énekszámtábla is, az énekszámokkal együtt. A papi pad pedig a templomszentelési ünnep előtti estén készült el teljesen.

A legnagyobb problémát sokáig az orgona jelentette. A tatarozás következtében - valószínűleg ebben nagy szerepe volt a hangszerre támaszkodó plafonnak, valamint a rengeteg pornak, amely a munka folyamán gyülemlett föl - teljesen használhatatlanná vált, alapos javításra szorult.

Az október 15-i templomszentelési ünnepen már mindenki megcsodálhatta a kész templomot, s egy évre rá orgonaszentelési ünnep keretében köszöntöttük a felújított hangszert, amelyet több kántor is megszólaltatott.