Pozsony városának története

Pozsony címere

Pozsony eredete ismeretlen, nevének keletkezése is bizonytalan. Német nevét: Preßburg valószínűleg Vratiszláv morva fejedelemről kapta (Vratislaburgium, Bredslavaburg a. m. Pressburg). A magyarok birtokába 892, körül jutott. 907-ben itt a bajorokat a magyarok háromnapos ütközetben megverték. I. Endre alatt 1052. Henrik német király hiába ostromolta várát. Az első Árpádházi-királyok korában alakult meg Pozsony vármegye és keletkezett a pozsonyi prépostság. A legrégibb prépostsági temploma várban volt; 1221. építették az új templomot a mai székesegyház helyén. A morvamezei ütközet emlékére építtette Kun László 1278-1297 a Ferencrendiek csúcsíves templomát. A város gyorsan gyarapodott. III. Endre kiváltságos levele (1291) óta s közigazgatást önkormányzatilag a bíró végezte s 12 esküdtből álló tanáccsal. A városnak német nyelven szövegezett jogkönyve a XV. sz.- ban készült. Károly Róbert több kiváltsággal emelte jólétét; 1370 körül épült a ma is fennálló városháza. Zsigmond király 1405-ben Pozsonyt tárnokjoggal élő szabad királyi várossá tette. 1405., 1410., 1411., 1429. és 1435. országgyűlések voltak Pozsonyban. 1430-ban pénzverő intézetet kapott. I. Mátyás is több kedvezményben részesítette a várost, az ő segélyével alapította Vitéz János érsek 1467-ben a Pozsonyi egyetemet (Academia Istropolitana). A mohácsi vész után I. Ferdinánd s kormány székhelyét Pozsonyba tette át, ettől fogva az országgyűléseket is itt tartották; 1543. Esztergom eleste utána prímás is Pozsonyba telepedett.1552-ben a Pozsonyi várba vitték a Szentkoronát és csekély megszakítással ott őrizték 1784-ig.1563-ban ment végbe Miksa herceg koronázása s 1835-ig itt koronázták meg a királyokat. A protestánsok is korán elterjedtek. 1619. októberben Bethlen Gábor elfoglalta a várost és várat, 1620-ban Dampierre császári hadvezér hiába akarta visszavenni, a rohamban maga is elesett. 1621-ben azonban a város megnyitotta Forgách nádor és Bouquoi császári vezér előtt kapuit. 1670-ben működött a Pozsonyi Vértörvényszék. 1672-ben Nigrelli parancsnok elfoglalta a protestánsok templomát, a lelkészeket kiűzte a városból. 1682-ben a protestáns gyülekezet újra megalakult, de templomát nem kapta vissza. 1683 július 26. Thököly és a törökök foglalták el a várost, de már július 29-én Károly, lotaringiai herceg kiűzte onnan őket. 1687-ben az itteni országgyűlésen ismerték el a rendek a Habsburg család örökös királyságát.

Az 1722-23-iki országgyűlés itt fogadta el a pragmatica sanctiot. Nevezetes volt az 1741. országgyűlés, amely Mária Teréziának a kívánt hadsegélyt megszavazta. Mária Terézia a várat Römisch építésszel restauráltatta, benne lakott 1766-80. veje, Albert szász-tescheni herceg nejével, Mária Krisztina főhercegnővel. 1753-ban építették az országházat. 1776-ban nyílt meg az új jogakadémia s készült el a színház, 1780-ban indította meg Ráth Mátyás az első magyar hírlapot, a Magyar Hírmondót. II. József alatt a város nagy kárt szenvedett amiatt, hogy a kormányhivatalokat Budára helyezték át. De már II. Lipót alatt 1790-tól újra virágzásnak indult. 1797-ben a franciák elfoglalták a várost. December 26-án itt kötötték meg a pozsonyi békét. 1809 július 14. Davoust francia tábornok csapatai a várost és várat bombázás után megszállották és csak a békekötés után, november 19-én vonultak el. 1811-ben a vár és a város egy része a katonák vigyázatlansága következtében tűzvész áldozata lett; a várkastély azóta rom.

1. november 7-én nyitotta meg V. Ferdinánd magyar nyelven a korszakalkotó Pozsonyi országgyűlést, mely az 1848-iki szabadelvű törvényeket kivívta. A bécsi (március 13.) felkelés hatása alatt az udvar mindenben engedett. Az első felelős magyar minisztérium április. 7-én. alakult meg, április 11-én szentesítette a prímási palotában összegyűlt rendek előtt V. Ferdinánd az 1848-iki törvényeket s feloszlatta az utolsó rendi, egyszersmind utolsó Pozsonyi országgyűlést. 1848 augusztusában nyílt meg a Bécsbe vezető vasút. 1848 október 7-én Jellašić hadteste a Duna jobb partja felől bombázással fenyegette a várost, de csakhamar odább vonult a honvédok elől, akik december 19-ig tartották azt. 1849 júniusban Haynau ütötte föl táborát, többeket, köztük Petőcz Györgyöt és Rázga Pált, kivégeztetett. Ezután Pozsony az egyik katonai parancsnokság székhelye lett. 1850-ben Pozsony és Esztergom közt is megnyílván a vasút, Budapesttel is közvetlen vasúti összeköttetésbe jutott. Az 1866 július 22-i lamacsi ütközetben a poroszok már egészen a város közelébe nyomultak, de az aznap kötött fegyverszünet megállította őket.

Az alkotmány helyreállítását követő korszakban kezdődik Pozsony nagyarányú megmagyarosodása.

Vasúti gócponttá fejlődvén, ipari és kereskedelmi forgalma gyorsan növekedett s az ország második gyárvárosává emelkedett Budapest után.1890-ben avatták föl az állandó hidat (Ferenc József-híd); 1914-ben megnyílt az új ? Erzsébet - Egyetem, mely 1921-ben Budapestre költözött, ahonnan Pécsre való áthelyezését tervezik.

A világháború befejeztével, 1918-1919 Szilveszter éjszakáján történt Pozsonynak a csehszlovák legionáriusok által való megszállása, majd pedig a Cseh-Szlovák Köztársaság részére való birtokbavétele. Ezt a fegyveres erővel előidézett tényleges állapotot a trianoni békeszerződés jogi állapottá változtatta. Pozsony, mint Szlovenszkó fővárosa megkapta a Bratislava nevet és a szlovenszkói minisztérium székhelyévé lett.