Pozsony városának története

Pozsony címere

Pozsony eredete ismeretlen, nevének keletkezése is bizonytalan. Német nevét: Preßburg valószínűleg Vratiszláv morva fejedelemről kapta (Vratislaburgium, Bredslavaburg a. m. Pressburg). A magyarok birtokába 892, körül jutott. 907-ben itt a bajorokat a magyarok háromnapos ütközetben megverték. I. Endre alatt 1052. Henrik német király hiába ostromolta várát. Az első Árpádházi-királyok korában alakult meg Pozsony vármegye és keletkezett a pozsonyi prépostság. A legrégibb prépostsági temploma várban volt; 1221. építették az új templomot a mai székesegyház helyén. A morvamezei ütközet emlékére építtette Kun László 1278-1297 a Ferencrendiek csúcsíves templomát. A város gyorsan gyarapodott. III. Endre kiváltságos levele (1291) óta s közigazgatást önkormányzatilag a bíró végezte s 12 esküdtből álló tanáccsal. A városnak német nyelven szövegezett jogkönyve a XV. sz.- ban készült. Károly Róbert több kiváltsággal emelte jólétét; 1370 körül épült a ma is fennálló városháza. Zsigmond király 1405-ben Pozsonyt tárnokjoggal élő szabad királyi várossá tette. 1405., 1410., 1411., 1429. és 1435. országgyűlések voltak Pozsonyban. 1430-ban pénzverő intézetet kapott. I. Mátyás is több kedvezményben részesítette a várost, az ő segélyével alapította Vitéz János érsek 1467-ben a Pozsonyi egyetemet (Academia Istropolitana). A mohácsi vész után I. Ferdinánd s kormány székhelyét Pozsonyba tette át, ettől fogva az országgyűléseket is itt tartották; 1543. Esztergom eleste utána prímás is Pozsonyba telepedett.1552-ben a Pozsonyi várba vitték a Szentkoronát és csekély megszakítással ott őrizték 1784-ig.1563-ban ment végbe Miksa herceg koronázása s 1835-ig itt koronázták meg a királyokat. A protestánsok is korán elterjedtek. 1619. októberben Bethlen Gábor elfoglalta a várost és várat, 1620-ban Dampierre császári hadvezér hiába akarta visszavenni, a rohamban maga is elesett. 1621-ben azonban a város megnyitotta Forgách nádor és Bouquoi császári vezér előtt kapuit. 1670-ben működött a Pozsonyi Vértörvényszék. 1672-ben Nigrelli parancsnok elfoglalta a protestánsok templomát, a lelkészeket kiűzte a városból. 1682-ben a protestáns gyülekezet újra megalakult, de templomát nem kapta vissza. 1683 július 26. Thököly és a törökök foglalták el a várost, de már július 29-én Károly, lotaringiai herceg kiűzte onnan őket. 1687-ben az itteni országgyűlésen ismerték el a rendek a Habsburg család örökös királyságát.