Budapest szívében

Alois Waynand Árvízi kehely. Bécs, 1838, Pesti egyház

Időközben megtörtént az egyházi műtárgyállomány védetté nyilvánítása, az elhanyagolt vagy sérült objektumok restaurálása, több egyházmegyében egyházi épületek és ingóságok lefényképezése, valamint gyarapodási- és leltárkönyv felfektetése. Az egyházi vezetőség kezdeményezésére és az Állami Egyházügyi Hivatal jóváhagyásával 1978-ban sikerült a régi, kedves tervet megvalósítani: az első pesti evangélikus gyülekezet patinás épületének 135 m2-es földszinti helyiségeit a Deák téren kiállítási célra felszabadítani.

Az addig három vállalat által bérelt, egyházi tulajdont képező épületrészben némely bérlő térítés ellenében, az Országos Munkásőrség térítésmentesen bocsátotta bérleményét a múzeum rendelkezésére. Havassy Pál építészmérnök, az Országos Műemléki Felügyelőség igazgatóhelyettese (+ 1985) elvállalta a kiállító helyiség megtervezését, Gryllus Vilmos építészmérnök annak kivitelezését.

A engedélyek birtokában és a kivitelezés folyamatában fontos láncszem hiányzott még az első kiállítás megnyitásához: alkalmasnak ítélt műtárgyanyag begyűjtése. Néhány teológiai hallgató önkéntes munkájával egyházi rendeltetésű "kisbusszal" 65 egyházközség mintegy 150 műkincsét - köztük ón- és ötvöstárgyakat, festményeket, textíliákat, szobrokat, plasztikákat, érmeket és kerámiákat - sikerült 1979 tavaszán begyűjteni. Az egyházi levéltár 20 értékes eredeti kéziratot, a könyvtár csaknem 100 muzeális értékű könyvet bocsátott a múzeum rendelkezésére.

Így kerülhetett sor 1979. július 27-én a múzeum ünnepélyes megnyitására. A szép klasszicista templomudvarban több száz főnyi résztvevő, köztük Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke és kísérete hallgatta meg Káldy Zoltán püspök-elnök ünnepi megnyitó beszédét, Weöres Sándor költői vallomását, Bitskey Tibor színművész szavalatát, Berczelly István operaénekes énekét, a Lutheránia kórusát, Fasang Zoltán és Mossóczy Miklós kamarazenéjét.