Választék
Protestáns Honlap
Magyarország (Hu)
Budapest
Budapest - Evangélikus Országos Múzeum
Művelődés
         Rovatok
Egyházak
Intézmények
Mérföldkövek
Panteon
Szellemi központok
Művészetek
Aktualitások

Művelődés


Alois Waynand Árvízi kehely. Bécs, 1838, Pesti egyház

A nagy vallásos gondolkodók, és kiváltképpen a reformátorok jól tudták, hogy a biblia helyes megértése és a műveltség szervesen összetartozik. Ezért segítették elő mind a nyelvtani ismeretek

terjesztését (Sylvester, Dévai, mind a bibliafordításokat és anyanyelvi teológiai irodalmat. Luther klasszikus wartburgi, majd wittenbergi bibliafordítása serkentette először Sylvester Jánost, hogy Nádasdy Tamás sárvári udvarában 1591-ben megjelentesse a magyar nyelvű Újszövetséget. Ezt követte Erdélyben Heltai Gáspár is több társával együtt. Ugyanez az igény később, a pietizmus idején is előtérbe került. Evangélikus részről Bél Mátyás, Bárány György és fia János. Vásonyi Márton és Sartorius Szabó János buzgólkodtak e cél érdekében.

A bő termésanyag mellett különösen is a művelődés szolgálatában álltak a reformátorok és prédikátorok krónikái, földrajzi leírásai, szótárai, naptárai és tankönyvei. Luther, Melanchthon és Kálvin írásai mellett olyan magyar reformátorok vitték előre kulturális életünket, mint Dévai Bíró Mátyás, Huszár Gál, Sztárai Mihály. Gerengel Simon, Bornemisza Péter.

A XVII. század néhány évtizedében beállt átmeneti megtorpanás után új lendületet vett a pietista irodalom termékeinek a publikálása. Megsokasodtak a magyar, német és szlovák nyelvű énekes- és imakönyvek, káték és építő írások.

Az egyházias hátterű műveltség a felvilágosodás korában érte el csúcspontját. A Türelmi Rendelet, majd az ezt követő évtizedek új iskolai rendtartásai minden addiginál magasabb szintre emelték az iskolai képzés színvonalát. Az első fővárosi - katolikus - középiskola, a Piarista Gimnázium mellett időrendben elsőnek kezdte meg működését a Pesti Egyház Sütő utcai evangélikus iskolája.

Sok portré és egyéb relikvia őrzi az első tanárok emlékét: közülük többen Pestalozzi szellemében, humanisztikus célkitűzéssel és modern eszközökkel neveltek, oktattak. A kezdetben többségében német anyanyelvű iskola lassan a magyarosodó polgárság, a tővárosi értelmiségi családok és a messziről is ide vonzódó nemes ifjak szellemi műhelye lett. Nem kisebb egyéniség tanult az 1833/34. tanévben, mint a 11 éves Petrovics, azaz Petőfi Sándor. Lírikus költőnknek egy német nyelvkönyv előzékére írt első latin versikéje, valamint a selmecbányai Lyceum Diáktársaságának albumába irt autográfja múzeumunk féltve őrzött kincsei közé tartozik.

A XIX. század derekán a mai múzeumi helyiségeket, majd az egész egyházi épületet "kinőtte" ez a kiváló iskola. Az egyház 1864-ben egy szomszédos új, magasabb épületet emelt. Ennek fiúrészlege 1905-ben a fasori Főgimnázium új épületébe költözött. Ez az iskola különösen is sok kiválóságot, köztük Nobel-díjas tudóst is adott az emberiségnek.

Az ország különböző részeiből fennmaradt művelődés- és iskolatörténeti emlékek mind arról vallanak, hogy a Kárpát-medence evangélikussága elsőrenden kitűnő iskoláinak köszönhette magas kulturális színvonalát. Figyelemreméltó tény, hogy a századfordulón 11 felső- és 25 középfokú evangélikus iskola működött az országban.

A műveltség hordozói azonban nem csupán az iskolák voltak. A felvilágosodás gondolatát és a reformeszméket tudós lelkészek (Bél Mátyás, Rát Mátyás, Tessedik Sámuel, Wallaszky Pál, Liedemann Márton, Kolbenheyer Mór, a Hajnóczyak, Hrabovszkyak, Kalchbrennerek) és vezető egyházi tisztségeket betöltő tudós világiak (Tomka Szászky János, Berzeviczy Gergely, Vajda Péter, Schedius Lajos, Schwartner Márton) képviselték. Nem véletlen, hogy a XIX. századból és jelen századunk első feléből oly sok kimagasló egyéniséget tarthat számon a magyar lutheranizmus, s vele együtt ez a múzeum. Hiszen evangélikus volt a szabadságharc élén Kossuth, Görgey, Dessewffy, Leiningen, Irányi az irodalom élén Berzsenyi, Bajza, Döbrentei; utóbb Mikszáth, Gyóni Géza, Szalatnai Rezső, Darvas József, a humán tudományokban Cornides Dániel, Hunfalvy János és Pál, Gombócz Zoltán, Zsirai Miklós, Melich János, az orvostudományban Balassa János, Markusovszky Lajos, Lumniczer Sándor, Bókay János, a pedagógia terén Tavasy Lajos, Veres Pálné, Schneller István, Péterfy Sándor, az építőművészetben Schulek Frigyes, Pecz Samu, Henszlmann Imre, Sándy Gyula, a színművészetben Lendvay Márton Uray Tivadar, Somlay Artúr, a politikai életben Bajcsy Zsilinszky Endre, Mihályfi Ernő.

E sokszínű, mégis egységes ős-galériának írásos és tárgyi emlékei a múzeum mind jelenlegi, mind további készülő kiállításainak is gazdag anyagát képezik.

         Társoldalak
 
  Vendégeinknek
A múzeum képekben
A kezdet
Evangélikusok a Kárpát-medencében
Budapest szívében
A 200 éves épület
Az állandó kiállítás
Az Egyháztörténet
Eszmetörténet
Művészet
És még egy unikum - Luther végrendelete
Impresszum
         Képek
 
 


Cibórium XVII. század, Sopron, J.A.Thelot (Augsburg) munkája


Kehely


Enteriőr Petőfi Sándor keresztelőmedencéjével


Protestáns Honlap Magyarország (Hu) Budapest Budapest - Evangélikus Országos Múzeum Művelődés

© Magyarországi Evangélikus Egyház, Internet Munkacsoport, 2003.
Az adatok kereskedelmi célra nem használhatók. Minden jog fenntartva.
Kérdések és megjegyzések: Webmaster