1%

Mind a falu, mind a gyülekezet életére jelentősen hatott az 56-os forradalom. A falu összefüggésében a legfontosabb esemény az volt, hogy egy helyi párttitkárt, Biksza Miklóst meglincselték.

A történet sokféle elmesélésben létezik. Biksza Miklós, helyi párttitkár a templom közelében levő tanácsházára érkezve egy feldühödött tömeggel találkozott. Egy darabig próbált velük szót érteni, de amikor a dühöt látta, megijedt és pisztolyt rántott. A tömeg erre végképp ellenőrizhetetlenné vált. Biksza Miklós az ablakon kiugorva kezdett futni az utcán, pisztolyával bebelőve egy-egy udvarra. A nép utána. Ekkor Biksza Miklós hátralőve tüdőn lőtt egy fiatalembert, Harmincz Istvánt. Azért csak őt, mert a pisztolya csütörtököt mondott. A vásártéren érték utol a szerencsétlen pártfunkcionáriust, megrugdalták, ütötték-verték. Egy nem olyan régen szabadult egyetemista, Kövecses Ferenc végül megfogta a pisztolyt, helyreigazította, lőtt egyet a földre, aztán a földön fekvő Biksza Miklóst tarkón lőtte.

A gyilkosság eredményeképpen négy embert, Balla Pált, Lakos Jánost, a felgyógyított Harmincz Istvánt, a bújtatott és csak később kézre kerített D. Szabó Károlyt kivégezték. Nyolc embert pedig sok éves börtönre ítéltek.

A történtek a település sorsát döntően befolyásolták a következő évtizedekben. A bosszúból fakadó elnyomás gyakorlatilag Gyón teljes felszámolásához vezetett. Ez azt is jelentette, hogy a gyóniak számára feladattá vált a "gyóniság" újból és újból való hangsúlyozása.

Az eseményekbe a gyülekezet indirekt módon kapcsolódott bele. Amikor Biksza Miklós megérkezett a tanácsházára, váratlanul megszólaltak a harangok, összehívva az embereket. A harangot egy fiatal fiú húzta. A felelősök keresése idején a lelkész került szorult helyzetbe. 1957. december 27-én rendőri felügyelet alá helyezték, mivel nem volt hajlandó elárulni a harangozó fiú nevét. A felügyeletet 1958. május 27-én szüntették be.

A rendszerváltás idején a gyülekezet felügyelője és gondnoka a bebörtönzött emberek közül volt. A gondnok közvetlen rokonságába tartozott a kivégzettek közül egy. Ez akkor érdekesen ellentétesen hatott. A nehéz történelmi sorsot megélt emberek szenvedéseikért szívesen vonzódtak a bosszúért kiáltó politikai erőkhöz. Ezzel tartalmilag szembe fordultak azzal a gyülekezettel, mely éppen ajtót nyitott a szocializmus idején hatalmi rétegbe tartozók leszármazottai előtt. Itt gyökeredzik a 90-es évek sok feszültsége, mely a gyülekezet veszteségeihez is vezetett.

A "gyülekezet a helység életében":http://www.lutheran.hu/z/honlapok/dabas/01/irmglelkeszido/gyulekezethely is nagy szerepet játszik.