Maléter Pál

Rákoskeresztúr - 301-es parcella - 1990 - Többek között Maléter Pál nyughelye

Maléter Pál evangélikus értelmiségi családban született. Édesapja a jogakadémia tanára, majd a neves lutheránus kollégium igazgatója volt Eperjesen. Fia Prágában, később Budapesten folytatott orvosi tanulmányokat. Ám igazán a katonai pálya vonzotta, ezért 1940-től a Ludovika Akadémia hallgatója lett.

Hadnaggyá avatása után, 1943-ban Kassán kezdte meg hivatásos tiszti szolgálatát. Magyarország német megszállását követően a frontra vezényelték, ahol 1944 májusában szovjet hadifogságba esett. A fogolytáborban arra a meggyőződésre jutott, hogy fegyverrel kell harcolnia hazája náci ellenségeivel szemben. Ezért a szovjet csapatokat segítve partizánakciókban vett részt.

 1945-ben zászlóaljparancsnoki beosztást kapott az új magyar haderőben, s belépett a Magyar Kommunista Pártba. Ekkor még őszintén hitt abban, hogy a kommunizmus eszméinek megvalósulása a nemzet felemelkedését eredményezi. A következő években gyorsan haladt előre a katonai ranglétrán. Szolgált a határőrségnél, rövid ideid a köztársasági elnök testőrségének parancsnoka is volt. Egyéb beosztások mellett 1956 tavaszán megbízták a Katonai Műszaki Kisegítő Alakulatok megszervezésével.

A tehetséges és munkájában mindig pontos fiatalember ekkor már ezredesi rangban állt. A sztálinista diktatúra embertelenségeit tapasztalva azonban az 1950-es évek folyamán egyre kiábrándultabbá és zárkózottabbá vált.

A forradalom kitörése Budapesten találta. Felettesei október 25-én a Kilián laktanyába küldték, hogy ott rendet teremtsen. Maléter hamarosan meggyőződött arról, hogy a felkelők tiszta és nemes célokért harcolnak, ezért október 28-án átállt az oldalukra. Magáévá tette a szabadságharcosok demokratikus követeléseit, bár az emberarcú szocializmus megvalósíthatóságába vetett hite nem ingott meg. Ettől kezdve a forradalom egyik katonai vezetője volt, és nagy népszerűség vette körül.

Kinevezték a honvédelmi miniszter első helyettesévé, november 2-án pedig átvette a honvédelmi tárca vezetését Nagy Imre kormányában. Ezzel egyidejűleg vezérőrnaggyá léptették elő. Részt vett a szovjet haderő Magyarországról történő kivonásáról kezdett tárgyalásokban. November 3-án éjjel a Tökölön levő szovjet főparancsnokságon a megbeszélések újabb fordulójára érkezett magyar küldöttséget letartóztatták. Maléter 1957 januárjának végéig volt a szovjetek fogságában. Akkortól a magyar belügyi szervek végezték kihallgatását.

Nagy Imre és társai koncepciós perében Malétert "a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés bűntette" vádjával halálra ítélték. A kommunista önkényuralom ellen és a nemzet szabadságáért folytatott küzdelem vértanújává lett Maléter Pált 1989-ben rehabilitálták, posztumusz vezérezredesi kinevezést kapott és ünnepélyes körülmények között temették újra.

Lelőhely: Horváth Miklós, Maléter Pál, Budapest, 1995.

Dr. Giczi Zsolt

Kapcsolódó oldalak:

Maléter Pál életútja
Magyar Életrajzi Lexikon