Berzeviczy Gergely

Kivégző kard, mellyel Martinovicsot lefejezték

Közgazdász, politikus, a Tiszai Evangélikus Egyházkerület felügyelője.

1763 június 15-én született Nagylomnicon, a Késmárki Evangélikus Líceumban 20 éves korában szerzett ügyvédi oklevelet. Államtudományi továbbképzésen vett részt 1784-87 között a Göttingeni egyetemen, tanulmányutat tett Angliában, Belgiumban és Franciaországban. A Helytartótanács fogalmazógyakornoka lett. Részt vett a Pesti Evangélikus Zsinaton, illetve a Diétán. A polgári reformerekhez csatlakozott. A jakobinus mozgalom vérbefojtását követően 1795-ben lemondott állásáról, így nem indult ellene bűnvádi eljárás. Kakaslomnici birtokára vonult vissza, ahol birtokát irányította, egyháza ügyeit intézte és közgazdasági tanulmányokat írt.

Thessedik Sámuellel közös latin és német nyelvű munkáiban a magyar parasztság helyzetét elemezte. A polgári átalakulás híve volt, szorgalmazta a jobbágyfelszabadítást, Magyarország gazdasági és politikai függetlenségét kívánta elérni. Tudományos működését a Göttingeni Tudóstársaság nagyra tartotta, 1802-ben tagjainak sorába választotta.

Fabriczy András 1751-1830 poprádi evangélikus lelkésszel elkészítette a Tiszai Egyházkerület egyházrendezését. Egyházáért végzett munkája nagy jelentőségű volt. Szerette volna elérni, hogy a hatóságok felhagyjanak az évszázadok óta tartó protestáns üldözésekkel. Már halála után jelent meg a "Nachrichten über den jetztigen Zustand der Evangelischen in Ungarn" című dolgozata Lipcsében, melyben a kialakult helyzetet elemezte. 1822 február 23-án hunyt el.