Eszmetörténet
Alois Waynand Árvízi kehely. Bécs, 1838, Pesti egyház
|
Szorosan kapcsolódnak az előbbiekhez azok az eszmetörténeti hatások, amelyek Európa tél évezredes szellemi történetét színezték, hiszen a lutheri reformáció talaját sok középkori antifeudális és antiklerikális mozgalom készítette elő. A valdens, majd huszita mozgalmak azért is jelentősek, mert az első magyar kéziratos - részleges - bibliafordítás a XV. században huszita papok munkájának köszönhető.
De nem lebecsülhető hatása volt Erasmusnak sem a reformáció hajnalán a budai várban. Erre különösen Habsburg Mária királyné személye figyelmeztet, aki mint II. Lajos királyunk fiatal (elesége, majd özvegye Erasmussal, sőt Lutherral is rokonszenvezett. Ezt bizonyítja Luther Négy Vigasztaló Zsoltára, amelynek előszavát a reformátor a magyar királynénak ajánlotta.
Felfigyelhetünk a helvét (református) irányzat erős térhódítására a XVI. század második felében, majd a hallei pietizmus egyház elevenítő mozgalmára egy századdal később. A polihisztor Bél Mátyás pozsonyi munkássága bizonyítja, mennyire a korai felvilágosodás irányába mutatott előre a történeti pietizmus.
Ebbe a háttérbe, mint egyház- és eszmetörténeti vonulatba épül be a múzeum két leggazdagabb értéke, az evangélikusság művelődés- és művészettörténeti emlékanyaga.
|