Evangélikus Egyház
- Online újságok
- Evangélikus Élet
- Archívum
- 2003
- 48
- Ünnep előtt
Élő víz
Hozzászólás a cikkhez
Ünnep előtt
Csak lassan múljék, sok időm legyen
fölkészülni: maga a készülődés
az is jó, s készen lenni ugyancsak.
Évente több a vendég messziről,
s közelről egyaránt; illik tanulnom,
hogy valóban tisztességgel fogadjam
a társaságot.
Nem csekély dolog,
hogy gyermekcsapatoktól vénekig
annyian érkeznek, nem is tudom,
élők-e még, mert mind élni látszik,
s mind jókedvű és jóakaratú,
az ünnep örömétől csillogó.
Csak lassan múljék el, hisz jobb is talán
a várás, mint a beteljesülés,
Advent… ó, mennyi holmimat kinőttem,
s ledobtam – ezt még nem, sőt még nem is
kényelmetlen… Érzelgősség? öregkor?
Fehér a kert és áldom, fehér a város,
áldom, elindulok titokzatos
ösvényeken (kint? bent? milyen irányban?)
jutok melegbe, fenyőszagba, gyertya-
fénybe, s remélt ajándékokhoz is…
Fehér a kert, a város is fehér,
s elindulnak szintén felém seregben
lábak és tárgyak, advent, nem tudok
semmit, de mindent könnyen elhiszek:
kell a meglepetés, kell, kell az ünnep.
Csorba Győző
::Nyomtatható változat::
|