1%

Jelképesen mi is elbúcsúztattuk a 2007/2008-as tanévet. Az első próbálkozás ugyan a rossz idő miatt kútbaesett, de második nakifutásra el tudtuk végre égetni a parókia udvarán felhalmozódott hulladék fát. A gyermekek legnagyobb örömére a lángok a magasba csaptak (az idén kissé vízízűre kényszerérett cseresznyéket megpörkölve), majd kisvártatva a tomboló, hatalmas bozóthalom, szalonnasütésre kiválóan alkalmas tábortűzzé szelídült. Volt is nagy lakoma, amikor a szatyrokból előkerültek a nagymamák tapasztalt, gondos kezei által előkezelt szalonnák. Némi hagyma és zsíroskenyér hozzáadásával kész is volt a kalóriadús kő kemény magyaros fogás. "Ettől aztán lehet kapálni!" - mondta volna néhány évtizeddel ezelőtt valamelyik nagyszülő, de manapság a nagyszülők ilyesmit nem mondanak. A lényeg az, hogy jól éreztük magunkat, és senki nem ment haza korgó gyomorral és rosszkedvűen. Hálát adunk Istennek ezért a közösség formáló együttlétért. (Tájékoztatásul közlöm, hogy a képeken látható dátum helytelen.)