1%

**Örvendezek, mikor mondják nekem: Menjünk el az ÚR házába.** (Zsolt 122, 1)

Medgyesegyháza községet Békéscsabáról kirajzó szlovák nemzetiségű családok alapították 1889-ben. A Medgyesegyházi Evangélikus Gyülekezet 1892-ben elvált a békéscsabai egyházközségtől és önálló anyagyülekezetté alakult. Az egyházközség meghívta és megválasztotta lelkészének Zsilinszky Endrét. Az immáron önállóvá lett gyülekezet rendelkezett egy kisebb gyülekezeti házzal, ahol az istentiszteleteket tartották. Idővel ez a helyiség kicsinek bizonyult és a gyülekezet tagjai kifejezésre jutatták azon óhajukat, miszerint építsenek templomot és lelkészlakást. Wágner Józsefet 1897-ben bízták meg a tervek elkészítésével, aki 1898-ra elkészült ezzel a munkával. A gyülekezet presbitériuma egyhangúlag elfogadta a terveket. 1898. augusztus 29-én Áchim Gusztáv mérnök irányításával elkezdték az építkezést. Sárkány Sámuel a Bányai Egyházkerület püspöke 1899. szeptember 3-án szentelte fel a templomot. A templommal együtt a lelkészlakás építése is megkezdődött és 1903-ra elkészült minden melléképületével együtt. Az ezt követő esztendőben az imaház bővítésére is sor került. 1905-ben a templom kórusára orgonát tervezett a gyülekezet, kivitelezésével Soukenik János szegedi orgonaépítő mestert bízták meg, aki a kor szellemének megfelelően egymanuálos, pedállal ellátott, kiváló minőségű orgonát épített. A félig mechanikus, félig pneumatikus rendszerű orgona úgy készült, hogy a legkiválóbb művészi igényeket is kiszolgálja. 1910-ben készült el a negyed és egész órát ütő toronyóra, amelyet Müller János az „Első - Magyar Gőzerőre Berendezett Vaspálya- Épület és Torony-óra Gyár” tulajdonosa szállított le, aranyozott mutatókkal és száz centiméter átmérőjű óralapokkal. A templom első harangjai 1917-ig hívták a gyülekezetet. Ekkor ezeket a harangokat háborús célokra lefoglalták és elszállították. 1919-ben a megromlott egészségi állapotú Zsilinszky Endrét, Hrivnyák János váltotta fel a gyülekezeti szolgálatban. Az új lelkész első feladata volt, hogy pótolja az 1917-ben elszállított harangokat. 1920-ban érkezett meg a két új acélharang. 1927-ben a gyülekezet elhatározta, hogy a templomot bekerítik. A kovácsoltvas kerítés ma is látható. 1928-ban püspöki vizitációra került sor a gyülekezetben. A Bányai Egyházkerület püspöke, Raffay Sándor látogatásáról szóló jegyzőkönyv beszámol a korabeli istentiszteleti rendről is. Eszerint minden vasárnap délelőtt szlovák nyelvű, délután pedig magyar nyelvű istentiszteletet tartottak a gyülekezetben. Hétköznap minden reggel szlovák nyelvű könyörgéssel kezdték a napot. 1938-ban a templom külső és belső tatarozása is megtörtént, az ezt követő évben a meglévő acélharangokat lecserélték. Az ekkor megvásárolt három új harang a meglévő kisharanggal együtt még ma is hívogat Isten hajlékába. A hajórészben három márványtáblát helyeztek el, az egyik a falualapítóknak, a másik az I. világháború helyi áldozatainak, a harmadik a gyülekezet első lelkészének állít emléket. A gyülekezetben sokszínű munka folyt. A Keresztyén Ifjúsági Egyesület (KIE) helyi szervezete a meglévő gyülekezeti terem bővítésével egy KIE- ház építésének terveibe is belefogott. A háború miatt ennek megépítésére nem került sor. 1947-ben a gyülekezet egy része lelkészével együtt Szlovákiába települt át. Ebben az évben a gyülekezet dr. Gubcsó Andrást, a korábbi segédlelkészt választotta lelkészének, aki 1975-ig pásztorolta a medgyesi híveket, 30 éves lelkészi szolgálatát emléktáblával örökítették meg a templom falán. A háborút követően ismét szükségessé vált a gyülekezet épületeinek felújítása. 1949-ben történt meg a templom teljes külső és belső renoválása, 1951-ben a templomtető átfedése. Dr. Gubcsó András lelkész nyugdíjba vonulása után Zátonyi János lett a gyülekezet lelkésze, szolgálata alatt 1981-ben került sor a templom felújítására. Ami 1945-ben elmaradt, az 1992-ben valóra válhatott. Halasi László lelkészi szolgálata alatt a meglévő gyülekezeti ház bővítésére került sor. A rendezvények mellett a gyülekezet ma már itt tartja télen az istentiszteletet.