Evangélikus Egyház
- Online újságok
- Evangélikus Élet
- Archívum
- 2005
- 51
- Oratio oecumenica
Oratio oecumenica
Hozzászólás a cikkhez
Oratio oecumenica
Drága Istenünk, örömhozó mennyei Atyánk! Köszönjük igédet, amely által biztatsz, erõsítesz minket, s amely szeretetedet hirdeti köztünk. Különleges, tõled származó, belõled fakadó örömmel töltesz el mindannyiunkat jó és rossz idõkben egyaránt. A te bátorításod, gondviselésed adjon nekünk megelégedettséget, békességet még akkor is, amikor emberi szemmel nézve semmi vagy csak vajmi kevés okunk lenne a boldogságra. Ne engedd, Atyánk, hogy ez az öröm megszûnjön, vagy akár csak meggyengüljön bennünk; ne engedd, hogy a kételkedés, az elégedetlenség irányítsa érzéseinket, gondolatainkat, cselekedeteinket. Hadd tudjunk valóban örülni tebenned mindenkor!
Õrizd meg, mindenható Istenünk, a teremtett világot és annak jó rendjét. Adj kedvezõ idõjárást így télvíz idején is, hogy a természet ereje se egészségünkben, se földjeinkben, se otthonainkban, se más tulajdonunkban ne tegyen kárt. Adj békét és egyetértést az emberek között, hogy minél többen élhessenek viszály és szeretetlenség nélkül.
Áldd meg hazánkat, népünket. Adj életkedvet és reménységet az embereknek, hogy szívesen hozzanak utódokat erre a világra, hogy el ne fogyjon magyar népünk. Kérünk, adj vezetõinknek bölcsességet, hogy istenfélelemmel és legjobb tudásuk szerint hozzanak olyan döntéseket, amelyekkel nemcsak a maguk kényelmét, hanem sok ember boldogulását szolgálják.
Könyörgünk egyházunkért. Te tudod, milyen nehéz helyzetben vagyunk. Kérünk, támassz az emberekben jóindulatot a te néped iránt. Áldd meg gyülekezeteinket, hogy a fiatalok is szívesen hallgassák a te igédet, amely által jó életük lehet földi útjuk során.
Könyörgünk a rászorulókért, a szenvedõkért, az idõsekért és a betegekért. Add, hogy nehéz körülményeiket ne csapásodként, haragod kitöltéseként éljék meg, hanem meglássák nyomorúságukban is szeretõ, atyai hívásodat és azt, hogy neked az a célod, hogy mind közelebb kerüljünk hozzád, míg végül kegyelmedbõl mindannyian együtt dicsérhetünk téged örök országod mennyei polgáraiként.
Végül újra kérünk az örömért, amelyre igéd által biztatsz: hadd lássa meg rajtunk keresztül a világ, hogy úgy lehet igazán boldog az ember, ha benned örvendezik, s csak tebenned bízik. Ámen.
::Nyomtatható változat::
|