Élő víz

Hozzászólás a cikkhez

Jó dolog, ha központi fűtés vagy távfűtés van az otthonunkban. Nem kell naponta vesződni, hamut kiszedni, begyújtani… És mégis: néha hiányzik, hogy nincs kályha vagy tűzhely. Felgyűlik sok papír vagy más limlom, amelyet a legjobb lenne elégetni – de nincs tűz…

A tűz a Bibliában az ítéletnek is a szimbóluma (lásd 5Móz 4,24). Ahogy a háztartásban olykor hiányzik a tűz, lelki értelemben úgy hiányzik az ítélet! Életünk tele van bűnnel: hazugsággal, csalással, gőggel, önzéssel – de nem vesszük észre, hogy ezek felett ott van Isten ítélete.

Hiányzik ma az ítélet tüze!

Pünkösd tüzes nyelvei is az ítéletre figyelmeztetnek, ezért keseredik meg szívében a hallgatóság. Megértik, hogy a döntő Istennek az életünkről alkotott véleménye. Fontos pillanat volt Jákób életében, amikor az angyallal viaskodva azt a kérdést hallotta: „Mi a neved?” Ő pedig kimondta, és vállalta Isten ítéletét azzal, hogy így felelt: „Jákób” – ami azt jelenti: csaló… (lásd 1Móz 32,23–33)

Az első dolog: vállalni a nevemet. Vagyis alázattal vállalni azt, aki vagyok, amilyennek Isten lát.

Úrvacsora előtt is elhangzik a liturgiában a kérdés: vallod-e magad bűnösnek? Erre igent mondunk. Igen, bűnös vagyok. Azonban ez önmagában nem elég. Megvallanom is nehéz, de még nehezebb harcolni a bűnöm ellen. Itt már feszültség van. Próbálom megtagadni a saját énemet, a természetemet. Nem beszélni sokat, nem ítélgetni, nem vádaskodni, nem panaszkodni. Másoknak segíteni, egymás terhét hordozni…

Mindenki bűnös. De van, aki beletörődik ebbe, és van, aki harcot kezd, próbál változni. Olyan ez, mint a kertben a gyomlálás. Milyen egy kert gyomlálás nélkül? Milyen egy lakás takarítás nélkül? És milyen egy ember élete, ha nem harcol a bűnös szokások ellen, ha nincs az ítélet tüze?!

Naponta újra kell kezdenünk a harcot, mert mi tudjuk, hogy a hit, az új élet: harc. Pál erről ír Róm 7-ben: „Mert tudom, hogy énbennem, vagyis a testemben nem lakik jó…” „Hiszen nem azt teszem, amit akarok: a jót, hanem azt cselekszem, amit nem akarok: a rosszat.” (18a.19)

Akkor hát mi a megoldás?

Ha utolért az ítélet tüze, ha újat akarok kezdeni, egyetlen menekülés van: Jézus, a Szabadító. Ő a kereszten megszerezte a szabadulás útját, a Bibliában naponta felkínálja az erőt, a vezetést. Ha valóban tűzre akarom vetni életem megítélt dolgait, akkor igazi evangélium – örömhír – számomra, hogy a Biblia nem holt betű, hanem élő és életet változtató erő.

Gáncs Aladár

::Nyomtatható változat::