e-világ

Hozzászólás a cikkhez

Az Evangélikus Élet 2005/31. számában olvasóink egész oldalas írásban tehettek virtuális napóratúrát – felkeresve Magyarország jelenlegi határain belül azokat az evangélikus intézményeket, templomokat és iskolákat, amelyeken napórák találhatóak. A cikkhez e sorok írója jelentős segítséget kapott a hazai napórabarátoktól, a Magyar Csillagászati Egyesület égisze alatt működő napóraszakcsoport tagjaitól. E szerveződés szeptember 23-án a Komárom-Esztergom megyei Táton rendezett országos napórás találkozót.

A stílszerűen az őszi napéjegyenlőségre időzített és a helyi művelődési központban közel negyven érdeklődő előtt megtartott eseményt a napóraszakcsoport vezetője, Marton Géza nyitotta meg. A szakmai program kezdő előadásaként Klotz József – tucatnyi napóra tervezője és kivitelezője – az időmérés történetét foglalta össze. Keszthelyi Sándor, a Meteor című folyóirat csillagászattörténeti rovatvezetője, a magyarországi árnyékóra-irodalom alapműveinek tekinthető Magyar napóra-katalógus és a Magyarország napórái című könyvek szerzője a középkori eredetű napórákat ismertette, kiemelten bemutatva az ebben az időszakban hazánkban készült árnyékórákat. Maróti Tamás fizikus, lelkes numizmatikus az érméken és papírpénzeken megjelenő napórákról beszélt. Záró prezentációként Marton Géza egy napóratervezésben használható angol eredetű segédeszköz használatát szemléltette.

Az esemény alatt Fodor László hordozható napóráit, illetve Bereczky Ákos külföldi napórákról készült tablóját lehetett megtekinteni. Nem maradt el a folytatás bejelentése sem: a 2007-es találkozót Bács-Kiskun megyében, Hartán szervezik.

Ebéd után – stílszerűen – valódi napóratúra következett a közeli Esztergom városába. Esztergom amellett, hogy kiemelkedően fontos szakrális hely, valódi „napóraváros”. Tréfásan azt is mondhatnánk, hogy minden lakosra jut egy árnyékvető, hiszen Budapest után itt ismert a legtöbb egykor létezett, illetve ma is „működő” ősi időmérő eszköz. Ennek megfelelően a résztvevők láthattak magánházon levő, illetve köz- és egyházi intézményen elhelyezett árnyékórákat egyaránt.

A napóra időbe zárt történelem? Valóban! Jól példázza ezt az a Bajcsy-Zsilinszky utcai árnyékóra, melyre az egész rendszerváltozás küzdelme vetül. Az épület 1989-ben MSZMP-székháznak épült, majd 1990-ben lett városi szabadidőközpont. A számai között elrejtve a pápalátogatás idejét is rögzítő, 1991-ben készült napórája még Pro patria et libertate (A hazáért és a szabadságért) formában, megcsonkítva viselte II. Rákóczi Ferenc jelmondatát. 1993-ban aztán országos hullámokat is keltő súlyos helyi közéleti vita után az időmérő felirata végül kiegészítést nyerhetett: Cum Deo pro patria et libertate (Istennel a hazáért és a szabadságért), mindezzel egy új időszámítás kezdetét jelezve.

Rezsabek Nándor

::Nyomtatható változat::