Választék
Protestáns Honlap
Felvidék - Csehszlovákia - Szlovákia
Eperjes (Prešov, Eperies Sk)
Berzeviczy Gergely
         Rovatok
Egyházak
Intézmények
Mérföldkövek
Panteon
Szellemi központok
Mûvészetek
Aktualitások

Berzeviczy Gergely


Kivégzõ kard, mellyel Martinovicsot lefejezték

1763 június 15-én született Nagylomnicon (Großlomnitz, VelŽka Lomnica), a Poprádtól 8 kilométerre északkeletre elterülõ községben. Kakas mester volt a település névadója, a mester a Berzeviczy család õse. A Poprád-folyó menti parkban áll az egyik, az alsó Berzeviczy-kastély. Építtetõje Berzeviczy Sándor és neje grádeczi Horváth Stansith Borbála, itt született Széchenyi István szellemiségének elõfutára. E csodálatos vidéken eltöltött gyermekkor után Berzeviczy Gergely Késmárki líceum végzett tanulmányok után, 1783-ban ügyvédi diplomát szerzett. Tanulmányait 1784-1786 között a göttingeni egyetem folytatta.

Vonzotta az utazás, a fejlett nyugati államok gazdálkodását tanulmányozta. Így megfordult Észak- és Közép-Németországban. Brüsszelben, Franciaországban, Nagy-Britanniában. Napjainkhoz hasonló tapasztalatokat gyûjtött. Feltûnt, ha összeveti a nyugat-európai és magyarországi viszonyokat, mennyivel rendezettebb körülmények között élnek a nyugati államok polgárai. 1787-ben a Helytartótanácsnál gyakornok. Utazásai közben szerzett tapasztalatait rendszerezte, elképzelései papírra vetette és személyesen adta ezeket elõ II. József császárnak és királynak. Õ-császári és királyi felsége azonban közömbösen fogadta Berzeviczy elképzeléseit. 1791-ben a Diéta (Országgyûlés) kereskedelmi bizottsága részére Szkerletz Miklós, Podmaniczky József által készített gazdaságpolitikai írások tovább fokozták érdeklõdését a közgazdaságtan iránt. Elõbb a jozefinizmussal, késõbb a nemesi mozgalommal került kapcsolatba, sõt a Martinovics-féle jakobinus mozgalomban is részt vett. Martinovics Ignác, egy kiugrott ferences szerzetes II. Lipót császár besúgója lett, jól lehet eredetileg udvari tanácsos szeretett volna lenni. A II. Lipót halála után trónra lépõ I. Ferenc császár és király nem tartott igényt szolgálataira. Ekkor Martinovics Ignác átállt a nemesi ellenállási mozgalomból kifejlõdött olvasóköri csoportokhoz, sõt maga kezdte azokat megszervezni, irányítani. Martinovics Magyarország államformáját szövetségi köztársaságként képzelte el. A magyar, illetve nemzetiségek nyelvhasználatát szorgalmazta. Angol mintára képzelte el a jobbágyság helyzetének rendezését, a megmaradó nemesi birtokokon bérlõként boldogultak volna. 1794-ben Bécsben néhány, a francia eszmékhez kötõdõ személyt letartóztattak. Közöttük volt Martinovics Ignác is. Martinovics saját bajtársait, mozgalmárait leplezte le minden részletre kiterjedõ vallomásában. A konzervatív I. Ferenc rettegett a francia forradalom eszméinek hatásától, mindenkit elrettentõ példát szeretett volna statuálni. A koncepciós eljárás során elõre meghozott ítéleteket hirdettek ki. 1795 május 20-án a Budai Vár alatt elterülõ kivégzõhelyen "a Vérmezõn" fejezték le Martinovics Ignácot, a mozgalom négy igazgatóját - Hajnóczy Józsefet, Szentmarjai Ferencet, Laczkovics Jánost és gróf Sigray Jakabot -, valamint Õz Pált és Szolártsik Sándort. 12 ember halálbüntetését kegyelembõl õ-császári és királyi felsége életfogytiglani várfogságra változtatotta. További 38 fõt zártak rövidebb, hosszabb idõre börtönbe. Berzeviczy a császár kegyetlen megtorlását a magyar értelmiség elleni irtó hadjáratnak tekintette. Berzeviczy Gergely úgy tudta elkerülni a megtorlást, hogy helytartótanácsbeli állásáról lemondott és visszavonult kakaslomnici birtokára. Gazdálkodott, közgazdaságtani kutatásokat folytatott, tanulmányokat írt e témakörben és egyháza ügyeivel foglalkozott.

Névtelen röpiratban tiltakozott a császári önkény ellen (Der Majestätprozeß in Ungarn). Adam Smith befolyásolta nézeteit, amikor "De commercio et industria Hungariae" munkáját írta. A mû Lõcsén, 1779-ben jelent meg, ez Berzeviczy elsõ jelentõsebb munkája. Felhívta a figyelmet a bécsi gazdaságpolitika önzõ és a magyarországi országrészt elnyomó voltára. Az értelmiség ebben az idõszakban Napóleonhoz próbált igazodni. Berzeviczy Gergely alkotmánytervezetét eljuttatta Napóleonhoz. Egyes források szerint Batsányi János mellett Berzeviczy is Napóleon 1809-es schönbrunni kiáltványának fordítói között volt, más források szerint bizonyos részeket õ írt abból.

Thessedik Sámuel szarvasi evangélikus lelkésszel írt közös latin és német nyelvû munkáiban a magyar parasztság helyzetét elemezte. Az 1800-as évek elején írt munkájában a nép, a parasztság helyzetét tudományos módon elemezte. Szakított kora gyakorlatával és a helyzet elemzés során az akkor legkorszerûbb statisztikai módszerekkel világított rá a nép sanyarú sorsának okaira. Sõt megoldást is ajánlott a gondok kezelésére. Nézetei sértették a fennálló feudális társadalomberendezkedés híveit.

1818-ra készült el a hazai állapotokat is megvilágító politikai közgazdaságtanával, melynek megjelenésére életében nem került sor. Fõ mûvét, a kéziratban maradt "Oeconomía Puhlico Politica" címû elméleti munkáját Gaál Jenõ 1902-ben adta ki elõször más mûveivel egyetemben magyar nyelven. A polgári átalakulás híve volt, szorgalmazta a jobbágyfelszabadítást. Magyarország gazdasági és politikai függetlenségét kívánta elérni. Élénk levelezést folytatott külhoni, fõleg német tudósokkal, külföldön kora legismertebb magyarországi tudósának számított. Tudományos munkássága jutalmául a Göttingeni Tudós Társaság 1802-ben tudós társaság tagjává választotta.

Varsóba és Danzigba (Gdanskba) tett utazást, a magyar külkereskedelem északi irányba történõ bõvítésének lehetõségét vizsgálta. "Die Eiweiterung des nordischen Handels" címû 1814-ben elkészült tanulmányát, mely északi útjának tapasztalatait elemezte, a Bécsi Kongresszus elé terjesztette.

Tátra kutatással 1795-tõl - Kakaslomnicon való letelepedése óta - foglalkozott, kora jelentõs személyiségei és tudósai voltak vendégei, így Asbóth János, Kitaibel Pál, Mauksch Tamás is. A kor több külföldi utazója megfordult házában, útjukat tanácsokkal segítette. Bredeczky Sámuel "Topographisches Taschenbuch für Ungarn, 1801" könyvében a "Topographische Beschreibung des Kohlbacher Thals" címmel jelent meg a Kitaibel Pállal, Mauksch Tamással és Waldstein Ferenccel megtett túráinak leírása. Magas-Tátrát leíró két útikönyv és a Szepességet bemutató kiadvány szerzõje.

Fabriczy András 1751-1830 poprádi evangélikus lelkésszel elkészítette a Tiszai Egyházkerület egyházrendezését (Fabriczy-Berzeviciana coordinatio). Egyházáért végzett munkája nagy jelentõségû volt. Szerette volna elérni, hogy a hatóságok felhagyjanak az évszázadok óta tartó protestáns üldözésekkel. Már halála után jelent meg a "Nachrichten über den jetztigen Zustand der Evangelischen in Ungarn" címû dolgozata Lipcsében, melyben a kialakult helyzetet elemezte.

Fõbb munkái:

De conditione et indole rusticorum in Hungaria, Lõcse, 1809.

Oeconomica Publico Politica etc., 1818, Budapest, 1902., Gaál Jenõ fordítása és kiadása

Die Karpathen in Ungern, ihre natürliche Beschaffenheit, ihre naturerscheinungen, ihre Seen un Thäler, Thiere, Pflanzen und Mineralien, in Sartori Franz: Oesterreichs Tibur, Wien 1819

Die merkwürdigen Karpathen in Ungarn in Sartori Franz: Naturwunder und ausserordenliche Naturerscheinungen unserer Zeit in dem österr. Kaiserthum, Graz, 1821

Notizen über das Zipser Komitat in Ungarn Vaterländer Blätter, 1810

Forrásmunkák:

Blázy Árpád: Berzeviczy Gergely

De conditione et indole rusticorum in Hungaria (Lõcse, 1806)

Ansichten des asiatisch-europäischen Welthandels (Pesth, 1808).

Irodalom:

Gaál Jenõ: Berzeviczy Gergely élete és mûvei, Budapest, 1902

Ortutay Gyula: Berzeviczy Gergely Írók, népek, századok, Budapest, 1960

Horváth Róbert: Berzeviczy Gergely közgazdasági és népességi tanai Szeged, 1964

         Társoldalak
 
  Eperjes város rövid története
Eperjes városa a 19. században
Eperjes (Pre¹ov, Eperiesch, Sk) - Evangélikus Kollégium
Az eperjesi vésztörvényszék
Bayer János
Czabán Izsák
Dessewffy Arisztid
Kazinczy Ferenc
Maléter Pál
Sándy Gyula
Székács József
         Képek
 
 


Martinovics levágott feje


II. József császár és király (1780-1790) lóháton


Martinovics Ignáz állítólagos arcképe


Berzeviczy Gergely


Thessedik Sámuel evangélikus lelkész


Thessedik Sámuel: A' paraszt ember Magyar Országban...


Protestáns Honlap Felvidék - Csehszlovákia - Szlovákia Eperjes (Prešov, Eperies Sk) Berzeviczy Gergely

© Magyarországi Evangélikus Egyház, Internet Munkacsoport, 2003.
Az adatok kereskedelmi célra nem használhatók. Minden jog fenntartva.
Kérdések és megjegyzések: Webmaster
A Protestáns Honlap Felvidék protestáns múltját bemutató anyagának elkészítését az Informatikai és Hírközlési Minisztérium támogatta az IHM/ITP/2/C pályázat keretében.