|
2. 4. Eredmények és hiányosságok
"az Egyezménynek megfelelő jogharmonizáció érdekében sok minden történt 1991. óta Magyarországon. Családjogi törvénymódosítás, a közoktatási és szakképzési törvények módosítása, az új gyermekvédelmi törvény, büntető jogszabályok reformtörekvései jelzik, hogy az Egyezmény szabályai, követelményei és szelleme már alapvetően jelen vannak a magyar jogrendszerben. Kérdőjel és tennivaló azonban akad még." (7)
Egyetértettem Dr. Bíró Endre fenti gondolatával, amikor a világhálón tallózva ezekre a hírekre bukkantam.
"320 ezer veszélyeztetett gyermek van Magyarországon - jelentette ki dr. Polt Péter helyettes országgyűlési biztos az ENSZ gyermekjogi egyezmény elfogadásának 10. évfordulója alkalmából tartott sajtótájékoztatón. ...elmondta: a hazai joggyakorlatban nem mutatkozik meg az ENSZ-egyezmény alapelve, vagyis, hogy a társadalom legfőbb értéke a gyermek. A hazai joggyakorlat pedig tárgyként és nem alanyként kezeli a gyermekeket...
Úgy véli: ha a jogharmonizáció területén nem, de a jog gyakorlásában mesze elmaradunk az Európai Uniótól.
A sürgősen megoldandó további problémák közt szerepel a családon belüli erőszak, a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek kezelésének, az örökbefogadásnak, drogbeteg fiatalok ellátásának kérdései, az etnikai diszkrimináció, a média és a kereskedelmi reklámok hátrányos hatásainak feltárása és kiküszöbölése. Az országgyűlési biztos szerint az Interneten létező gyermekpornográfia és gyermekkereskedelem ellen is fel kel lépni, bár ezen a területen gyerekcipőben járnak." (8)
Egy másik híradás "eredetije" a Heves Megyei Hírlapban jelent meg 1998. május 8-án, Magyar gyermekjogok címmel. Ez is további tennivalókat sürget.
"A magyar gyerekek véleménye szerint a tanárok csak azt hangsúlyozzák, hogy a tanulónak kötelességei vannak; arról hallgatnak, hogy a diákok jogokkal is rendelkeznek.
Legalábbis ez derül ki azokból a levelekből, amelyek az UNICEF Magyar Nemzeti Bizottságának felhívására érkeztek. A gyermekek létező problémaként említették a testi fenyítést, mint az iskolai fegyelmezés egyik formáját.
A kérdőíveken szereplő kérdésre - Okozott-e már neked szomorúságot, hogy szüleid szegények, cigányok, vallásosak? - a gyerekek több mint 10 százaléka igennel válaszolt. Az értékelést a szervezet május 19-én eljuttatja Genfbe, a Gyermekek Jogai Bizottság nemzetközi tanácsához. E testület előtt éppen aznap számol be a magyar kormány delegációja arról, hogy Magyarország miként teljesítette a nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettséget a gyermekek jogainak érvényesülését illetően - mondta Kecskeméti Edit, az UNICEF Magyar Nemzeti Bizottságának képviselője.
Elhangzott az is, hogy a felnőttekhez hasonlóan a gyerekek sem szívesen beszélnek családi, magánéleti gondjaikról. Általánosnak mondható panasz, hogy a szülők sokat dolgoznak, kevés a pénzük, a gyerekek figyelem- és szeretethiányban szenvednek." (9)
A hírek frissnek már egyáltalán nem mondhatóak, a problémákat viszont ma is valóságosnak érzem.
| 
