|
3. A diákjogok rendszere, forrásai, szabályozása
Hivatkozás: (11)
Nem minden ember gyermek, s nem minden gyermek diák, viszont minden diák gyermek és ember. A diákjog ezért összetett kategória, hiszen a diák egyszerre az állampolgár, gyermek és tanuló.
Diákjogok alatt a tanulók jogainak összességét értjük. Ezek a jogok minden diákot egyforma mértékben mindenféle szubjektív korlátozás nélkül megilletnek. Szabályozói mindazok a jogszabályok, (törvény, kormányrendelet, miniszteri rendelet, önkormányzati rendelet) valamint a jogszabály felhatalmazásán alapuló iskolai belső szabályok, (szervezeti és működési szabályzat, házirend) amelyek a diákok személyével, vagyonával, iskolai tevékenységével kapcsolatosan rendelkeznek, valamint a közoktatási intézmény működésére, dolgozóinak tevékenységére a diákokat érintő tartalommal írnak elő szabályt.
Ilyen jogi normák elsősorban az Alkotmány, a Gyermekjogi Egyezményt kihirdető törvény a Gyermekek védelméről szóló törvény, a Polgári Törvénykönyv, Családjogi Törvény, a közoktatási törvény és végrehajtási rendeletei, a szakképzési törvény, az iskolai házirend, Szervezeti és Működési Szabályzat, a diákönkormányzat megállapodásai.
A diákjogok két csoportra oszthatók, a tanuló egyéni jogaira, illetve a közösség jogaira.
De csoportosíthatók másképpen is: az igénybevételükre a szülő kezdeményezésére és ezt követően az iskola döntésére van szükség, vagy gyakorlásukhoz a tanuló elhatározása is elég.
Vannak olyan jogok is, amelyeket az iskolának anélkül is biztosítania kell, hogy azt a tanulók külön kérnék (pl. az iskola köteles gondoskodni a rendszeres felügyeletről, vagy a diák hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz).
A tanulók az iskolában saját maguk is érvényesíthetik jogaikat, jognyilatkozataikhoz nem szükséges a törvényes képviselőjük hozzájárulása. Ez alól kivétel néhány olyan döntés, amit a közoktatási törvény végrehajtási rendelete pontosan meghatároz.
Be kell szerezni a törvényes képviselő írásbeli nyilatkozatát:
- ha a szülőre fizetési kötelezettség hárul,
- a tanulói jogviszony megszűnésével, szünetelésével kapcsolatban,
- a tanórai foglalkozáson való részvétel alóli felmentéssel kapcsolatban,
- az egyes tantárgyak alóli mentesítéssel kapcsolatban,
- a tanulmányi idő megrövidítésével kapcsolatban.
Ez nem zárja ki, hogy más esetekben is kérjük a szülő állásfoglalását, de a diák kérelmét elutasítani nem lehet ezen az alapon.
A tanuló életkorától függetlenül élhet szülői belegyezés nélkül véleményezési, tájékozódási, javaslattételi jogával, vagy hogy részt vegyen a DÖK munkájában.
A tanulói jogviszonnyal kapcsolatos jogai közé tartozik, hogy válasszon a választható tantárgyak és foglalkozások közül, térítésmentesen igénybe vegye az iskolai eszközöket és létesítményeket. Ez a joga az oktatás ingyenességéből következik.
A jogszabályban meghatározottak szerint személyesen vagy képviselője útján részt vehet az őt érintő döntések meghozatalában, az iskola irányításában.
Jogában áll, hogy magántanuló legyen, illetve kérje a tanulói foglalkozásokon való részvétel alóli felmentését.
Kérheti átvételét más iskolába, illetve, hogy független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról.
|
