1%

Ez a szabálygyűjtemény az intézmény jogszerű működésének a cégére. Belső jogi forrás, ami helyi szabályok kialakításával érvényesíti a közoktatási törvényt és végrehajtási rendeletét az iskolában. Tartalmát, keretét, eljárási rendjét a törvény határozza meg. Tartalmában szorosan kapcsolódik az iskola Pedagógiai programjához, szabályozása nem lehet ellentétes a Szervezeti és Működési Szabályzattal sem. Nem szabályozhat sem többet, sem kevesebbet, mint amire a törvény felhatalmazta. Létrejötte és felülvizsgálata is szabályozott. Csak a megfelelő törvényes úton elfogadtatott házirend érvényesíthető. Elkészítése és elfogadása az iskolai demokratizmus egyik mérföldköve, hiszen a tanulók, a pedagógusok, a szülők közös munkájával születik.

Nem tartalmazhat pedagógiai, erkölcsi, esztétikai normákat. A diákok ízlését, magatartását befolyásolhatjuk pedagógiai eszközökkel, meggyőzéssel, de ilyen szabályoknak semmi keresnivalójuk nincs a házirendben. Nagyon meg kell gondolni, melyek legyenek azok a helyi magatartási szabályok, amelyek bekerülnek ebbe a belső normába, hiszen azok mindenki számára kötelezőek, megsértésük fegyelmi vétség.

A házirend csak az iskolai kérdéseket szabályozhat. Nem szabályozhatja tehát a tanulók iskolán kívüli magatartását, a diákok közterületen, vagy közintézményben tanúsított magatartását, szórakozóhelyen való tartózkodását, viselkedését a nyári szünetben (kivétel az iskola által szervezett saját tábor) stb.

Kizárólag az intézmény diákjaira, azok törvényes képviseletében eljáró szüleikre, az intézmény pedagógusaira, más alkalmazottaira fogalmazhat meg előírásokat. Nem vonatkozhat tehát az intézménybe látogatókra, ott hivatalos ügyet intézőkre, az iskola létesítményeit bérbevevő személyekre.

A hatályos közoktatási törvény 40 § (7) és a 11/1994. MKM rendelet (utolsó módosítása 8/2000. (V. 24.) OM rendelet) határozza meg a szabályozási területeit.

A házirendnek tartalmaznia kell a jogszabályban megfogalmazott tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával kapcsolatos szabályokat.

• Az érdekképviselet, érdekvédelem és az érdekegyeztetés iskolai rendszerét.
• A tájékoztatás, a jogok gyakorlásához szükséges információhoz jutás fórumainak biztosítását.
• A törvényességi- és felülbírálati kérelmet megelőző jogorvoslati lehetőségeket.
• A kérdezés, a véleményezés és az érdemi válasz rendjét.
• A diákönkormányzat, a nevelőtestület és az igazgató kapcsolatrendszerét, a diákönkormányzat jogainak gyakorlásához szükséges eljárásokat és jogintézményeket.
• Tanítás nélküli munkanap, iskolai média, diákönkormányzat támogatásának rendszerét.
• A fegyelmi eljárásra vonatkozó jogszabályon túli rendelkezéseket.
• Az iskolai munkarend szabályait.
• A tanórai és tanórán kívüli foglalkozások rendjét.
• Az iskola helyiségeinek, létesítményeinek használatára vonatkozó szabályokat.
• Az óraközi szünetek rendjét.
• A tanulói távollét engedélyezésének rendjét.
• Az iskolában kötelező egészségvédelmi, balesetmegelőzési, munkavédelmi védő, óvó előírásokat.
• A diákkörök létrehozásának rendjét.
• Az egyes tanulói jogok gyakorlását - a beíratás időpontja helyett - az első tanév megkezdéséhez kötve.
• A tanulók nagyobb közösségének meghatározását.
• Nem állami, nem önkormányzati iskolában a vallásgyakorlással összefüggő jogok és kötelezettségek megállapítását a tanulókra. (15)